Ursula von der Leyen még nem jelentette be, hogy második alkalommal is megpályázná-e az Európai Bizottság elnöki posztját, ám azt már elárulta, hogy ha ezt mégis megtenné, akkor folytatná az eddigi politikáját: az európai zöldmegállapodás, a digitális átállás és az ellenálló képesség előmozdítását.

Ursula von der Leyen (Fotó: EPA/Julien Warnand)

A Politico több névtelenséget kérő bizottsági tisztviselővel beszélt a főnökükről. Egyikük szerint a tagállamok vezetői sokáig türelmesek voltak. A döntéshozók elnézték, hogy Von der Leyen úgy képviselt álláspontokat az unió nevében, hogy arról nem egyeztetett a képviselőkkel. Ilyenek voltak az Oroszország elleni uniós szankciók, a Kína-politika aspektusai, az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok és a közel-keleti háború kapcsán Izraelt elítélő álláspont.

Úgy tűnik, az uniós politikustársak megelégelték Ursula von der Leyen hatásköri túlkapásait.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a közvélemény szemében úgy tűnik, hogy az uniót az Európai Bizottság elnöke irányítja, nem pedig az Európai Tanács. „Úgy gondolunk rá, és úgy olvassuk a szavait, mintha Európa vezetője beszélne – holott ő valójában a mi fizetett alkalmazottunk, akinek az a dolga, hogy végrehajtsa azt, amit mi döntünk” – mondta több alkalommal is.

Szavait alátámasztja az egyik tisztviselő is, aki szerint Von der Leyen úgy viselkedik, mint akinek nincs főnöke.

Beszédes az is, hogy Emmanul Macron francia államfő nemrég Mario Draghit nevezte meg, mint akit örömmel látna az elnök asszony utódjaként.

Mivel az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg az Európai Tanács javaslatára, von der Leyen ellenzőinek meg kell várniuk a júniusi választások után felálló új képviselő-testület megalakulását, hogy lássák az erőviszonyokat.

Von der Leyen újrázása egyelőre nemcsak azért bizonytalan, mert még nem jelentkezett be a posztra, hanem azért is, mert lehet, hogy a parlamentben nem lesz elég támogatója.

Mint ismert, Angela Merkel volt német védelmi miniszterét olyan szűk többséggel választották meg a bizottság elnökének 2019 nyarán, mint korábban még egy elődjét sem. Akkor a konzervatív Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége és a liberális Renew Europe képviselőcsoportok szavaztak neki bizalmat 383 vokssal, ami csupán kilenccel volt több a szükségesnél az akkori 747 fős intézményben. Az előrejelzések szerint a következő ciklusra a fenti frakciók képviselőhelyeket veszíthetnek, és az a szélsőjobb törhet előre, ami nem szívleli Von der Leyen politikáját.

Egyelőre azonban Von der Leyen a favorit. Ezen változtathat az Európai Unió Bíróságának tavaszi ítélete arról, hogy korlátozta-e a sajtószabadságot, amikor a sajtónak nem adta ki a Pfizer vezetőjének küldött SMS-eit.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, az elnökasszony 1,8 milliárd Covid-oltás megrendeléséről tárgyalt személyesen a gyógyszergyártó cég vezetőjével, és a tagállamoknak már csak arra volt lehetőségük, hogy aláírják a kész megállapodást.

Lengyelország és Magyarország több vakcinaszállítmányt nem is vett át, amiért a gyártó beperelte őket. Az ügy miatt egy lobbista tavasszal kérte Von der Leyen mentelmi jogának felfüggesztését – olvasható a Világgazdaságban.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)