Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, Irán légicsapásokat mért egy dzsihadista szervezet bázisaira Pakisztánban.

A pakisztáni külügyminisztérium közölte, hogy két gyermek meghalt, három másik pedig megsebesült. A pakisztáni külügyi tárca pedig

azt közölte, hogy az incidensnek súlyos következményei lehetnek, és az ország légterének indokolatlan megsértéseként értékelte a támadást, majd behívatta a perzsa állam pakisztáni nagykövetét.

A minisztérium nem közölt további részleteket a csapásokról, de a pakisztáni közösségi médiában megjelentek szerint a rakéta- és dróncsapások célpontja a két ország közötti 1000 kilométeres határ mentén fekvő Beludzsisztán tartomány volt.

Iránban arról számoltak be, hogy a csapások egy szunnita militáns csoport, a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet ellen irányultak, de az iráni médiából gyorsan eltűntek a támadásra való hivatkozások – hívta fel a figyelmet a Guardian.

Irán és Pakisztán kapcsolata régóta feszült, nagyrészt a beludzs szeparatisták és más militáns csoportok határ menti térségben folytatott tevékenysége miatt. Mindez jelentős eszkalációs veszélyt hordoz magában, emlékeztet a lap, a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszéd területén.

Az incidens kevesebb mint egy nappal a Szíriában és Irakban végrehajtott iráni rakétacsapások után következett be.

Teherán hétfőn éjszaka az észak-iraki kurd régió székhelyén, Erbílben lévő izraeli „kémközpontokat” lőtte rakétákkal, amelyek az amerikai konzulátus közelében csapódtak be. Irán ezenkívül az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető célpontokat is támadott Szíria északi részén.

Iráni rakétacsapásban találatot kapott épület az észak-iraki Erbílben 2024. január 16-án. A kiújult izraeli-palesztin konfliktusban a palesztinok pártján álló Irán hadserege, a Forradalmi Gárda reggelre virradóan rakétákkal lőtte az észak-iraki Erbílben szerinte működő izraeli kémközpontokat, és közlése szerint eltalálta a Moszad izraeli hírszerző ügynökség egyik főhadiszállását. Az erbíli rakétacsapásban többen életüket vesztették. (Fotó: MTI/AP/Julia Zimmermann)

Az ellenségei elleni megtorlások elsőrendű oka a január 3-án Kerman városában elkövetett kettős öngyilkos merénylet, amelyben több mint 80 iráni halt meg, és amiért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Nem világos egyelőre, hogy Irán szerint az Dzsais al-Adl is érintett-e, vagy más okból csapott le a csoportra. Úgy tűnik, hogy a kermani merénylet miatti iráni megtorló támadásoknak nincs közvetlen kapcsolatuk a gázai háborúval, de egy olyan feszült időszakban történtek, amikor ez a konfliktus eleve instabilitást gerjeszt a régióban.

A gázai palesztinokkal szolidaritást vállaló húszi lázadók által a Vörös-tengeri hajózási útvonal ellen elkövetett támadások miatt az USA és szövetségesei először hajtottak végre légicsapásokat Jemenben a fegyveres csoport állásai ellen. Az Egyesült Államok legutóbb kedden mért csapást a húszikra, hajóelhárító rakétákra.

Washington várhatóan szerdán bejelenti, hogy terrorszervezetté nyilvánítja a lázadó csoportot.

A Biden-kormányzat 2021 februárjában törölte a húszik esetében a különlegesen megjelölt globális terrorista szervezet (Specially Designated Global Terrorist) besorolást, aminek következtében a csoport lekerült a külföldi terrorista szervezetek listájáról, amire még a Trump-kormányzat tette fel őket. Mindez akkoriban komoly aggodalommal töltötte el a szaúdi vezetést is.

A gázai háború kitörése óta az Irán által támogatott libanoni Hezbollah mozgalom is rendszeresen lőtt rakétákat Észak-Izraelre, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) pedig visszavágtak Dél-Libanonra, olykor légicsapásokkal.

Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter kedden a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumon találkozott Anvár-ul Hak Kakar pakisztáni ügyvezető miniszterelnökkel, azt azonban nem tudni, hogy pontosan miről esett szó a találkozón.

A beludzs nacionalisták több mint két évtizede folytatnak úgynevezett alacsony intenzitású felkelést Beludzsisztánban, amely az idők során függetlenségi törekvéssé nőtte ki magát. Irán azzal gyanúsítja Pakisztánt, hogy menedéket nyújt a felkelőknek és szándékosan okoz instabilitást Irán délkeleti határán, méghozzá Teherán fő riválisával, Szaúd-Arábiával együttműködve. A beludzs fegyveresek Iránból irányából is átlépték a határt, hogy Pakisztánon belül támadásokat hajtsanak végre.

Irán és Szaúd-Arábia tavaly márciusban kínai közvetítéssel enyhülést ért el, ami enyhítette a feszültséget, azonban 2023 áprilisában egy ilyen támadásban négy pakisztáni katona vesztette életét.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg)