Aktuális

Újabb próbarepülésén megsemmisült a SpaceX gigászi űrrakétája – VIDEÓ

Elemző: A német gazdaságpolitika Angela Merkel kormányzása óta zsákutcában van

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
A német gazdálkodók akcióhete és a társadalom túlnyomó többségének szolidaritása kapcsán arra kerestük a választ, hogyan jutott el Németország a szövetségi kormány politikájával szembeni általános elégedetlenségig. Az ukrajnai háború kitörését követő energiaválság, a vállalatok és vállalkozások számára egyre előnytelenebb gazdasági környezet és a társadalom középosztályára nehezedő terhek növekedéséről Schenk Richárd, az MCC Brussels kutató munkatársa beszélt lapunknak.

Lennének megoldások a németországi gazdasági és társadalmi feszültségek enyhítésére, de nincs meg a politikai akarat, mert már Angela Merkel korábbi kancellár kormányzása óta egy gazdaságpolitikai zsákutcában vannak – mondta Schenk Richárd a lapunknak adott interjúban, melyben a gazdatüntetésekhez vezető okokra kerestük a választ.

Kapcsolódó tartalom

Vállalkozások ellehetetlenülése

Ahogy az egész világot megrázta gazdasági értelemben, úgy Németországban is éreztette hatását az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválság. Európa gazdasági motorja ráadásul elesett az orosz gázellátástól, ami a lakossági ellátást és az energiaintenzív ipari ágazatokat (acélipar, vegyipar) rendkívül érzékenyen érintette. Schenk Richárd kiemelte:

a Scholz-kabinet biztosított kedvezményeket a lakossági fogyasztók számára rezsicsökkentés és a lakossági energia adójának csökkentése formájában, az ipari szereplőket csak hitegeti a támogatással. „A német kormány folyamatosan 4 cent per kilowattórás áramárról beszél az ipari szereplők számára, amiből nem lett semmi. Ehelyett 42 cent per kilowattórát fizetnek még mindig” – mutatott rá.

Kapcsolódó tartalom

Az elemző egy 300 fős német fémöntöde, az Eisengiesserei Baumgarte GmbH in Bielefeld esetével szemléltetve elmondta: az ukrajnai háború után megnövekedett energiaárak és a szövetségi kormány beavatkozásának elmaradása oda vezetett, hogy a gépalkatrészeket előállító és a világpiacra szállító középvállalat kénytelen volt 25 százalékos áremelést végrehajtani. Ennek következtében elvesztette az ügyfelei 10 százalékát, mert a megrendelők az olcsóbb, keleti beszállítók felé fordultak:

„Sokan lengyelországi cégektől kezdtek vásárolni, hosszú távon pedig Európán kívül, az USA-ban, Kínában, Malajziában és hasonló helyeken kezdtek kiépíteni kapacitásokat” – mutatott rá.

Zöldszlogenek

A német ipar ellehetetlenülését a szövetségi kormány nem vette komolyan. A kutató emlékeztetett, hogy a Zöldek pártnak és a politikai elitnek az utóbbi tíz évben az volt a slágere, hogy Németországban „zöld gazdasági csoda” fog történni. „Ez a kétezres évek közepén kezdődött, melynek első lépése a napelemek gyártása volt. Ma már azonban Németországban nem gyártanak napelemet, ezek Kínában készülnek” – mutatott rá. Mint mondta, ezt követte a szélerőművek gyártása, ami ugyanerre a sorsra jutott, ma pedig a chipgyártás a sláger.

Kapcsolódó tartalom

A chipgyártás azonban könnyen az előző zöldelképzelések sorsára juthat.

„Európában nincs elég szakértelem, mert az összes chipgyártó már rég elment Tajvanra, Dél-Koreába és Kínába. Emellett pedig az oktatási színvonal és a munkaerő képzettsége is folyamatosan csökken” – emelte ki.

A szakértő emlékeztetett, hogy a legutóbbi németországi Pisa-mérés eredményei azt mutatják, hogy különösen a matematikai és a mérnöki feladatokhoz szükséges tárgyak terén 10 százalékkal romlott a diákok képessége az elmúlt tíz évben, az egyetemek zöme pedig csak a középmezőnyben van a globális összehasonlításban.

A középosztály kilátástalansága

„Ennek eredménye az, hogy megugrott a kivándorló németek száma. Évi közel 230 ezer német állampolgár hagyja el az országot, akiknek nagy része magasan képzett” – fogalmazott.

Az elemző elmondta, hogy a kivándorlók zömében az angolszász országokba, Norvégiába, Svájcba mennek, de már Kína, Dél-Korea, Malajzia vagy éppen a gazdag arab államok is a célállomások között vannak. „Ezeken a helyeken magasabb béreket kapnak, míg otthon ráadásul hatalmas adóterhek vannak.”

Kapcsolódó tartalom

Schenk Richárd rámutatott, hogy a középosztály és a felső középosztály számára a progresszív adózás miatt nincs esély az érdemi keresetnövekedésre.

„Az orvosok nettó keresete nem tükrözi a magas képzettségüket, szorgalmukat” – mutatott rá. Mint mondta, a bruttó 2500 euró és 5500 euró közötti keresetnél minden megkeresett euró több mint 90 százalékát elveszi az állam.

„A progresszív személyi jövedelemadó ebben a sávban kezd igazán hatni, másrészt pedig ebben a jövedelmi sávban már kiesnek azok az állami támogatások is, amelyeket az alacsony keresetűek még kapnak” – fogalmazott az elemző. Rámutatott, hogy egy kezdő informatikus például ebbe a fizetési sávba esne, tehát az ambiciózus szakemberek például inkább Amerikába mennek ahelyett, hogy évtizedekig küzdenének a megfelelő nettó bérezés eléréséhez.

A szakértő szerint elmondható, hogy a német rendszer legnagyobb vesztese a középosztály. „A negyvenkét százalékos adókulcs már az átlagbér másfélszeresénél életbe lép” – húzta alá.

Az ördögi kör

Schenk Richárd arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg Németországban a legmagasabb a vállalati adó, de miközben minden ország arra törekszik, hogy az alacsonyabb teherviseléssel magához csábítsa a beruházásokat, a német kormány ez ügyben sem tett lépett. Mint mondta, a chipgyártók csak akkor jönnek Németországba, ha az állam sok támogatást hozzáad. A energiaintenzív üzemek pedig csak akkor maradnak, ha az állam támogatást nyújt az ipari áramra.

Kapcsolódó tartalom

„Gyakorlatilag minden egyes gazdasági ágazatot elkezdtek támogatni milliárdos összegekkel, és így jutunk el a gazdákhoz, mert ezek az támogatásokat elrejtették egy külön költségvetésben 2021 után” – mutatott rá, majd hozzátette:

ezeknek a támogatásoknak a dolgozó emberek és a kis- és közepes vállalkozások a kárvallottjai, akik nem tudják teljesíteni sem az egyre fokozódó bürokratikus elvárásokat, sem pedig az adóterhek növekedését.

„Ezért érzik sokan, hogy ha elűzik az ipart és még a gazdákat is ellehetetlenítik, akkor vége a vidéknek, ahol ezek a szektorok akár a felét is kiteszik az összterméknek.”

Az infláció hatása

Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy az ukrajnai háború évében német viszonylatban magas, 10 százalékos szintre ugrott, 2023-ban pedig a legfrissebb kimutatások szerint 3,8 százalékos volt az infláció. „A reálbérek növekedése azonban nem követte a pénzromlás mértékét, csak a szociális juttatások” – mutatott rá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociáldemokrata szaktárca ráadásul szélesítette a segélyhez hozzáférők körét, valamint csökkentette annak feltételeit. „Gyakorlatilag nincs szankcionálva, ha a munkanélküliek nem keresnek állást. Így az ukrán menekültek az elsők, akik nem mennek munkába, mert eleve számos hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon, akár a nyelvtudás, akár a végzettség elismerése miatt” – mondta.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagkeresők nettó bevétele és a munkanélküli segély között annyira kicsi a különbség, hogy már több százezren elkezdtek átállni a segélyre, amely mellett feketén dolgoznak. „Ezt már a szociális minisztériumban is észrevették szövetségi szinten, amit most éppen próbálnak törvényjavaslatokkal orvosolni.”

Schenk Richárd úgy véli, létezne megoldás a gazdasági és társadalmi feszültségek enyhítésére. Mint mondta, a vállalati adók csökkentésével vonzóbbá lehetne tenni Németországot a nagyberuházások előtt. Ráadásul ezek az adóterhek a kis- és közepes vállalkozásokat is ugyanúgy sújtják, amelyek azonban a német gazdaság gerincét jelentik. A szociális támogatások rendszerét is át kellene gondolniuk: például az ukrán menekültek esetében inkább a nem pénzbeli támogatási formát kellene előtérbe helyezni, és támogatni a belépésüket a munkaerőpiacra.

Kiemelt kép: Tüntető gazdálkodók Berlinben 2024. január 15-én. A parasztgazdák a mezőgazdasági adókedvezmények jelentős csökkentése miatt tiltakoznak (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Ajánljuk még