Aktuális

Ritka leleteket rejtett a több száz éves sír

Zsákutcába futott a német energiapolitika

| Szerző: hirado.hu
Kátyúk lyuggatják a németországi zöldátállás útját, miközben egy klímasemleges megoldásról, az atomenergia alkalmazásáról lemondott. Az ország harmadik legnagyobb energiavállalata, az EnBW vezetője, Andreas Schell szerint hazája a szélenergia-fejlesztésekben eljutott a végső pontig, rendkívül költséges hálózatfejlesztésre lenne szükség, a napenergia terén pedig a Kínától való függés okoz gondot.

Problémák sorával és horribilis költségekkel szembesül Németország az energiaátmenet megvalósítása során – erre hívta fel a figyelmet Németország harmadik legnagyobb energiavállalata, az EnBW vezetője. Andreas Schell a Der Spiegel című lapnak beszélt az Energiewende, vagyis az átállás buktatóiról. Elmondta, hogy az ország szárazföldi szélenergia-fejlesztései elérték a korlátaikat, az új egységek telepítésének megtérülése már megkérdőjelezhető. Ami a tengeri szélturbinákat illeti, a gyártásukat nehezíti, hogy mindössze három beszállító dolgozik Európában, ezáltal a szűkös kapacitások magas költséggel párosulnak, néhány szélerőműprojekt ezért már le is állt.

Gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő Weissweiler erőművének hűtőtornyaiból az észak-rajna-vesztfáliai Eschweilerben. A németországi áramtermelés közel 40 százaléka szénerőművekből származik (MTI/EPA/Sascha Steinbach)

A naperőmű-fejlesztések kapcsán a jelentős Kína-függőség okoz gondot, ebben az iparágban ugyanis a hozzáadott érték több mint 90 százaléka Kínából származik, az európai napelemgyártók pedig azt fontolgatják, hogy inkább az Egyesült Államokba vinnék a termelést, ahol támogatást kapnak a gyárak építéséhez és üzemeltetéséhez.

Ráadásul az elektromos hálózatok jelentős fejlesztése nélkül az energiaátmenet nem is lehet sikeres.

Kapcsolódó tartalom

Az Ernst & Young tanácsadó cég 126 milliárd euróra (mai árfolyamon megközelítőleg ötvenezermilliárd forintra) becsülte a régiók közötti átviteli hálózatok kiépítésének költségét.

Schell szerint az átviteli hálózat üzemeltetői forráshiányban szenvednek, ami előbb-utóbb a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet. A Der Spiegel cikke leszögezte: Németország továbbra is függ a széntől. Az EnBW vezetője szerint a szenet az úgynevezett menetrendtartás miatt gázzal tudják helyettesíteni, ehhez pedig legalább ötven új gázerőművet kellene építeni. Hozzávetőleg 20 000–30 000 MW új gázerőművi kapacitás hiányzik. Ezekre azért van szükség, mert a nap- és szélerőművek termelése hektikus, időjárásfüggő.

Kapcsolódó tartalom

Schell hozzátette: az Ukrajnában kitört háború, valamint a gáz és az áram árának emelkedése tovább nehezíti a zöldátmenetet. Kérdés az is, miként tudják majd előállítani 2030-ban a szükséges villamosenergia-mennyiséget. Prognózisa szerint az áram drágább lesz, nagyobb lakossági felelősség- és tehervállalásra lesz szükség.

Németország annak ellenére került kilátástalan helyzetbe, hogy voltak klímasemlegesen termelő atomerőművei, ám azokat fokozatosan leállította, az utolsó 2023-ban fejezte be működését. Mindeközben Európa éppen ellenkező irányba tart, valóságos nukleáris reneszánsznak lehetünk tanúi – olvasható a Magyar Nemzetben.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Julian Stratenschulte

Ajánljuk még