Tajvanon a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nyerte meg a hétvégi elnökválasztást, miután jelöltje, Laj Csing-tö, aki jelenleg az alelnöki posztot tölti be, a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg. Ha Laj győzelmét a hivatalos végeredmény bejelentése is megerősíti, a DPP harmadik egymást követő időszakra is megszerezte a magas tisztséget, amire nem volt még példa, mióta 1996-ban bevezették a közvetlen elnökválasztást Tajvanon.

A megválasztott elnök elismerte, hogy pártja viszont elveszítette a többséget a szintén szombaton tartott parlamenti választásokon, és együttműködést ígért ellenfeleivel.

Lajt Peking komoly veszélyként értékelte, mert pártjának álláspontja szerint a sziget de facto független.

A Politico szerint a fővárosban, Tajpejben egyelőre nyugalom uralkodik, ám a győzelem érzését némiképp beárnyékolja a Kína következő lépéseivel kapcsolatos bizonytalanság. A kínaiak a választás eredményének kihirdetése után rögtön emlékeztették a sziget vezetését, hogy nem tűrnek meg semmiféle szakadár tevékenységet.

„Határozottan ellenezzük a Tajvan függetlenségét és egy külföldi beavatkozást célzó szakadár tevékenységeket” – figyelmeztetett Csen Pin-hua, a tajvani ügyekkel foglalkozó kínai hivatal szóvivője. Hozzátette: „Továbbra is az az álláspontunk, hogy a tajvani kérdés megoldása és a nemzeti újraegyesítés továbbra is észszerű, és az eltökéltségünk sziklaszilárdságú.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kína együttműködik a tajvani politikai pártokkal, szervezetekkel és a néppel, hogy élénkítse a kereskedelmet és az együttműködést, és előrevigye a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatok békés fejlődését, csakúgy, mint a nemzeti újraegyesítés ügyét.

Minden bizonnyal az sem tetszett Pekingnek, hogy

már vasárnap amerikai politikusokból álló delegáció érkezett Tajvanra,

az amerikai kormány által működtetett Tajvani Amerikai Intézet küldöttségének tagjai között van Stephen J. Hadley volt nemzetbiztonsági tanácsadó és James B. Steinberg volt külügyminiszter-helyettes. A delegáció a tervek szerint hétfőn több magas rangú tajvani politikussal egyeztet.

Glenn Youngkin virginiai kormányzó (b) és Chern-Chyi Chen tajvani gazdasági miniszter-helyettes, miután megállapodást írtak alá Tajpejben tavaly áprilisban (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)

Hogy hűtsék a kedélyeket, a tajvani külügyminisztérium felszólította Kínát, tartsa tiszteletben a szigeten a hét végén rendezett elnökválasztás eredményét. A tárca közleményben abszurdnak nevezte a voksolással kapcsolatos pekingi visszhangokat, kiemelve, hogy több tucat ország gratulált már az eredményekhez.

Kína ugyanis élesen bírálta az elnökválasztás győztesének gratuláló országokat, köztük az Egyesült Államokat, melyet felszólított: tartsa magát az „egy Kína” elvéhez.

Peking mindig is határozottan ellenezte az Egyesült Államok és Tajvan közötti hivatalos kapcsolatok bármilyen formáját, és határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok bármilyen formában és bármilyen ürüggyel beavatkozzon Tajvan ügyeibe – áll a kínai külügyminisztérium honlapján közzétett nyilatkozatában.

Az elmúlt nyolc évben a tajvani–kínai kapcsolatok sokat romlottak, a békés fejlődésből a feszült konfrontációba jutottak – fejtette ki Csen Pin-hua, a kínai államtanács tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője.

A frissen megválasztott elnök és a kínai vezetés kapcsolata sem éppen felhőtlen. 2017-ben például Laj a tajvani függetlenségért dolgozó munkásnak nevezte magát, amit Peking többször idézett elszakadáspárti meggyőződésének bizonyítékaként. Őrá is utalt Hszi Csin-ping kínai elnök, amikor egy beszédében keményen bírálta a Tajvan függetlenségét szorgalmazókat. „A Tajvan függetlenségét célzó elszakadás a legnagyobb akadálya a nemzeti újraegyesítésnek és súlyos veszélyt jelent a nemzeti megfiatalodásra” – fogalmazott Hszi, megjegyezve, hogy azok, akik elfelejtik örökségüket, elárulják szülőföldjüket, és az ország kettéosztására törekszenek, nem jutnak jó véget, és megveti őket a nép, és elítéli őket a történelem bírósága.

A következő négy hónapban, Laj május 20-i hivatalos beiktatásáig a feszültség még nőhet. A tajvani tisztviselők mindenesetre nem számítanak arra, hogy a Nancy Pelosi amerikai házelnök 2022-es látogatásához hasonló krízis most is kialakulhat.

Az már most látszik, hogy kereskedelmi fronton Kína fokozni fogja a nyomást, hiszen bejelentették, hogy ismét vámokat vezethetnek be egyes tajvani termékekre.

Persze kritikus lesz, hogy mit mond Laj Csing-tö. A DPP bennfentesei szerint az várható, hogy az új elnök ragaszkodik majd a távozó Caj Jing-ven megközelítéséhez, és nem mond olyan dolgokat, amelyeket a status quo egyoldalú megváltoztatásaként lehetne értelmezni. Arra is rámutattak, hogy Laj alelnöknek Hsziao Pi-kimet választotta, aki Caj közeli bizalmasa és korábbi washingtoni de facto nagykövet. Hsziao szoros kapcsolatokat alakított ki a Biden-kormányzattal, és vélhetően kulcsszerepet fog játszani Laj és az Egyesült Államok közötti összekötőkapocsként.

Laj diplomáciai kapcsolataiban várhatóan az Egyesült Államok, Japán és Európa élvez majd elsőbbséget, míg a Kínával való kapcsolatok erőteljes javulásával ezután sem érdemes számolni.

A korábbi alelnök a szigetországban tartott választási gyűlések során többször is pozitív példaként említette a Caj-kormány azon erőfeszítéseit, hogy oldja a Kínától való kereskedelmi függőséget, és a hangsúlyt szövetségeseire helyezze át. A tajvani hatóságok adatai szerint Tajvan Kínába és Hongkongba irányuló exportja tavaly 18,1 százalékkal csökkent 2022-hez képest, ami évtizedek óta a legnagyobb visszaesés. Ezzel szemben az Egyesült Államokba és Európába irányuló tajvani export 1,6 százalékkal, illetve 2,9 százalékkal nőtt, a kereskedelmi volumen pedig minden idők legmagasabb értékét érte el.

A kritikusok azonban rámutatnak, hogy Kína továbbra is Tajvan legnagyobb kereskedelmi partnere, és nagy számú tajvani üzletember él és dolgozik az anyaországban.

Az ellenzéki Kuomintang (KMT) pártnak sikerült jelentősen növelnie parlamenti erejét, elnökjelöltjük ugyanakkor mindössze alig több mint 30 százalékot szerezve messze lemaradt Lajtól, a tajvani alkotmány pedig lehetőséget ad arra, hogy az elnök parlamenti többség nélkül is kormányt alakítson. Amennyiben sikerült az egyesüléspártiaknak a Tajvani Néppárttal szövetséget létrehozniuk, úgy az új kormány kisebbségi kormány lesz.

A legkomolyabb fejfájást az okozhatja, hogy egy kisebbségi kormánynak igencsak szűk mozgástere lesz a védelmi kiadások növelése terén, ami kulcskérdésnek számít a függetlenségéhez foggal-körömmel ragaszkodó sziget számára.

A KMT pedig korábban bebizonyította, hogy nem áll távol tőle a védelmi kiadások blokkolása.

Kiemelt kép: Laj Csing-tö megválasztott tajvani elnök (Fotó: Annabelle Chih/Getty Images)