A volt ukrán belügyminiszter szerint Kijevnek meg kellene neveznie a háborúban elhunyt katonák számát, még akkor is, ha ez sokkolóan hatna a közvéleményre. Jurij Lucenko, aki korábban az ország főügyésze is volt, hozzátette,
havonta több tízezer harcost veszítenek, a veszteségek pedig összességében meghaladhatják a félmillió főt is, vagyis jóval többen eshettek vagy sebesülhettek meg, mint amennyit az ukrán vezetés elismer.
Ez a szám pedig magasabb, mint az aktív szolgálatot teljesítő katonák jelenlegi száma. Mindez szükségessé teszi, hogy újabb nagyobb létszámú mozgósításba kezdjenek.
Kapcsolódó tartalom
Lucenko kiemelte, az ukrán lakosságnak jogában áll tudni, hányan haltak meg eddig, és tiszta vizet kell önteni a pohárba a mozgósítással kapcsolatban is. Az elnöknek és körének pedig először is felelősséget kell vállalnia a történtekért – tette hozzá.
A katonai veszteségeket az ukránok és az oroszok is hadititokként kezelik, de becslések szerint mindkét oldalon több százezer halott és sebesült katona lehet. Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet. Egy felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát érinti közvetlenül a háború, vagyis ennyi családban történt haláleset, vagy sebesülés. Ugyancsak az ENSZ adatai szerint 23 millió ember menekült el Ukrajnából, de az országban maradt, belső menekültek száma is több tízezres.

Az EurAsian Times arról ír, hogy az ukránok továbbra is meg vannak győződve arról, hogy képesek nyerni a háborút, azonban ez jelenleg távolibbnak tűnik, mint valaha, és Ukrajna már egyes nyugati vélemények szerint is a háború elvesztésének küszöbén áll. Ráadásul a Közel-Keleten tomboló újabb válság jelentősen csökkentette a szövetségesek kedvét arra nézve, hogy érdemben támogassák a háborúban álló országot.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak is jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben. Rusztem Umerov védelmi miniszter tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy
„meghívást” küldenek a külföldön tartózkodó ukrán hadköteleseknek,
részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”.
A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére. Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást.
Kiemelt kép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) látogatást tesz a frontvonalon fekvő kelet-ukrajnai Avgyijivkában 2023. december 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)