Fojtópont – így nevezik a szakirodalomban a keskeny, de kulcsfontosságú átkelőket, ahol ha valamilyen probléma lép fel, az könnyen „fulladásos” tüneteket okozhat a világkereskedelemben. Az egyik legkézenfekvőbb példájaként szokták emlegetni a Szuezi-csatornát, és lám, az elmélet ismét gyakorlattá vált az elmúlt hetekben. Igaz, a jemeni húszi lázadók nem a csatornát „fojtották meg”, hanem az oda vezető ütőeret, a Vörös-tengert zárták el déli bejáratánál, a Bab el-Mandeb-szorosnál állandó támadásaikkal, és megbénítják a világ egyik legforgalmasabb szállítmányozási útvonalát.
Most nagyon jól jöhet a részt vevő államoknak (Oroszország, Irán, India), hogy
az elmúlt években újra beindították a Nemzetközi észak–déli közlekedési folyosó (INSTC) projektjét.
Merre lehet kerülni egyelőre?
Inflációs sokk közeleg a húszik háborúja miatt – írta a Növekedés.hu a témával kapcsolatban. A gazdasági portál úgy fogalmazott cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a „Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán évi ezermilliárd dollár értékű áru halad át, amely a világ tengeri kereskedelmének közel 12 százaléka. Az éves tengeri konténerforgalom több mint 30 százaléka halad át a kereskedelmi folyosón”.
Az Oeconomus azt is számba vette, milyen egyéb útvonalak jöhetnek szóba a Szuezi-csatorna kikerülésére.
A brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolójának legénysége Sea Viper típusú rakétákkal hárítja a jemeni húszi lázadók dróntámadását a Vörös-tengeren 2024. január 10-én (Fotó: MTI/AP/Brit védelmi minisztérium)„A Délkelet-Ázsia és Európa közötti második legrövidebb tengeri útvonal az Afrikát megkerülő Jóreménység foki útvonal, ez azonban mintegy 7000–9000 kilométerrel hosszabb” – írták. Az elemzésből pedig az is kiderül, hogy a tranzitidő – hajómérettől és a sebességétől függően – egy–három héttel több lehet a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalnál.
Még ennél is hosszabb és több időt vesz igénybe a Csendes-óceánt, majd a Panama-csatornát és végül az Atlanti-óceánt átszelő útvonal.
A nyugati szankciókkal elszigetelni kívánt Oroszország azonban lehet, hogy már a következő években hátradőlhet, amennyiben sikerül véghezvinni az INSTC projektjét.
Oroszország ukrajnai háborújának következményei adták a lökést
Az INSTC megépítéséről 2000-ben a Szentpéterváron megrendezett II. Nemzetközi Eurázsiai Közlekedési Konferencián határoztak, de
2022-ig kiépítése terén lényeges előrelépés nem történt
– derül ki Bernek Ágnesnek, a Rubicon legújabb számában megjelent cikkéből.
A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott,
„a 2022 februárjában megkezdődött orosz–ukrán háború miatt
Oroszországot olyan mértékű gazdasági szankciók sújtották, amelyek következtében nyugati gazdasági kapcsolatai drasztikusan meggyengültek, s létérdekévé vált a nem nyugati irányú logisztikai láncolatok megszervezése”.
Kapcsolódó tartalom
Lerövidítenék a Szentpétervár és Mumbai közti távolságot
De hogyan nézne ki pontosan az említett új útvonal? „A 7200 kilométer hosszú multimodális folyosó az indiai Mumbai városából az Arab-tengeren át halad, majd az iráni Bandar-Abbász kikötőnél lép be Irán területére, és a fő iráni észak–déli, Teheránon áthaladó közúti és vasúti pályán megy tovább, majd a Kaszpi-tengeren át vezet Oroszországba. A Kaszpi-tenger legnagyobb kikötőjéből, Asztrahánból a Volga mentén halad tovább, s végül Moszkván át jut el Szentpétervárig” – olvasható Bernek írásában.
A folyosó kiépítésével a jelenlegi vörös-tengeri konfliktus nélkül is nagyon jól járhatnának a benne részt vevő államok, a becslések szerint ugyanis
az INSTC útvonala 25–30 napot venne igénybe, míg a Szuezi-csatornán keresztül vezető „hagyományos” út 16 ezer kilométer hosszú és időtartama jelenleg 40–60 nap.
„Tehát a közlekedési folyosó teljes kiépülése esetén az
Oroszország és Irán, valamint India közötti áruszállítás költségszintje a felére csökkenne”
– vonta le a következtetést Bernek.
Mikor lesz ebből valami?
Az idézett tanulmány arra is kitér, mikortól lehet komolyan számolni az új útvonallal.
„2030-ra az útvonal áruforgalmát 25 milliárd tonnára prognosztizálják, ami több mint ötszöröse a 2020-as áruforgalom mennyiségének.
2022 júniusában indult el az útvonal teljes hosszán végighaladó tesztszállítmány Szentpétervárról Iránon át Mumbaiba. Egyelőre rendszeres, menetrend szerinti áruszállító vonatok nem közlekednek, mivel a közlekedési vonal kiemelt stratégai földrajzi helyein további nagyon jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek” – olvashatjuk ezzel kapcsolatban.
Ezért lehetett fontos Moszkvának a Krím félsziget és az Azovi-tenger megszerzése
Az ukrajnai háború kitörése óta számtalan elmélet született arról, miért állt érdekében Oroszországnak, hogy a világ közvéleménye előtt nehezen megindokolható agressziót kövessen el szomszédja ellen. Moszkva számára a háború egyik kézzelfogható eredménye eddig az, hogy megszerezte az ellenőrzést a Krím félsziget és az Azovi-tenger északi partvidéke felett. Így
az Azovi-tenger de facto Oroszország beltengerévé vált. Moszkvának pedig már arra is van terve, hogyan csatolja rá új szerzeményét a jövőben kiépülő észak–dél irányú, a Kaszpi-tengeren áthaladó áruszállítási folyosóra: a Volga–Don-csatornán keresztül.
Ha ránézünk a térképre, a megoldás előbb-utóbb kiböki a szemünket:
míg a Don az Azovi-tengerbe, addig a Volga a Kaszpi-tengerbe torkollik, a két folyót pedig 1952 óta csatorna köti össze.
Ám a növekvő igények miatt – írja Bernek – Oroszország azt tervezi, hogy új Volga–Don-csatornát fog építeni a már meglévő mellé.
„Mindezzel szorosan összefügg Asztrahán kikötőjének jelentős bővítése. A kikötő jelenleg már 53 százalékban az Iráni Iszlám Köztársaság tulajdonában van, s a fokozódó orosz–iráni katonai együttműködés eredményeként valószínűleg az iráni haditengerészet egyik támaszpontja lesz” – tette hozzá.
Cui prodest?
S ha már Iránnál tartunk, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy véli, „mivel Oroszország meleg tengeri kijáratot az Arab-tenger felé kizárólag Iránon keresztül kaphat,
orosz geostratégiai szempontból az INSTC valódi kulcsállama Irán”.
Utóbbi az elmúlt napok fejleményeinek tükrében, történetesen, hogy a perzsa állam által támogatott húszi lázadók folyamatos támadásaikkal eltorlaszolták a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalat, melynek alternatívája lenne a jövőben az INSTC, különösen elgondolkodtató.
A cikk forrása: Oroszország világrendfelfogása (Rubicon; 2023/ 11-12.)
Kiemelt kép: Cseppfolyósított földgázt szállító Al Kharsaah teherhajó halad a Szuezi-csatornában az egyiptomi Iszmáilijánál, 2023. december 22-én. (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Hoszam)