„Ahhoz, hogy az európai munkaerőhiány csökkenjen, szükség van a legális migráció elősegítésére” – jelentette ki a Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja hétfőn Athénban.

Ylva Johansson arról is beszélt, hogy

az Európai Uniónak évente egymillió migránsra van szüksége, ez jelentene megoldás a munkaerőhiányra.

Az Európai Unióban évek óta jelen vannak a migrációpárti javaslatok. Brüsszelben tavaly december végén elfogadták az évek óta készülő új migrációs és menekültügyi csomagot is, amely kvóták alapján határozná meg, hogy egy-egy tagországnak hány migránst kell befogadnia.

„Átvilágítás, határeljárás, menedékjogi eljárás, visszatérés, szolidaritás” – így foglalta össze az új eljárásrend lényegét Margaritísz Szkínász az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos. A magyar kormány azonban leszögezte:

a paktum elfogadhatatlan, hiszen az felső létszámkorlát nélküli befogadást erőltetne rá a tagállamokra.

Miközben egyes európai országokban szilveszterkor erőszak tombolt az utcákon,

Brüsszelben az év utolsó napjaiban áterőltették a migrációs paktumot

– erről a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt. Rétvári Bence úgy fogalmazott: a brüsszeli bürokraták attól tartanak, hogy az idei európai parlamenti választásokon előretörnek a migrációt ellenző erők, ezért siettek a paktum elfogadásával.

„Azért most akarják ezeket a javaslatokat elfogadni, mert ha elfogadják, nehezebb őket visszavonni, hiszen ahhoz is bizonyos szintű konszenzusra vagy többségre van szükség”– magyarázta Rétvári Bence, aki rámutatott, hogyha a javaslatokat elfogadják és hatályba lépnek, nehezebb lesz azokat az új Európai Parlamentnek visszavonatni.

A migrációs paktum minden erőfeszítéssel ellentétes, amit a magyar kormány 2015 óta tesz – erről pedig már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Hozzátette:

az érkezők súlyos közbiztonsági kockázatot jelentenek, elutasítják az állami szervekkel való együttműködést és az integrációt is.

A magyar álláspont így továbbra is az, hogy a menekültkérelmet az unió határain kell benyújtani, és annak elbírálását ott kell megvárni.

„Akiket tavaly ki akartak utasítani Nyugat-Európából, 80 százalékuknak sikertelen volt a kiutasítása” – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

több súlyos terrortámadás is történt Nyugat-Európában, romlik a közbiztonság és fokozódik az antiszemitizmus is.

„Az Európában jelen lévő migrációs hátterű tömeg, terrorizmus, közbiztonság-veszélyeztető tevékenysége és az antiszemita jelenségek vélhetőleg folytatódni fognak 2024-ben is” – szögezte le Bakondi György.

Minderre pedig már számos helyen készülnek Nyugat-Európában.

Róma éberen figyel a terrortámadásra készülő magányos farkasokra – jelentette ki az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi kedden. Szerinte az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus miatt fokozódik a radikalizálódás.

Az olasz belügyminisztérium így frissítette a biztonsági kockázatot jelentő személyekről vezetett nyilvántartást is. Matteo Piantedosi

28 ezerre becsülte a terrortámadásnak kitett lehetséges olaszországi célpontok számát.

Mint mondta, a listán 205, Izraelhez köthető, többségében diplomáciai vagy vallási helyszín is szerepel.

A kiemelt kép illusztráció.