Tavaly júliusban ragadta magához a hadsereg a hatalmat Nigerben. Saját testőrei vették őrizetbe Mohamed Bazoum nigeri elnököt, majd a hadsereg parancsnoka a tévében bejelentette: ezentúl ő vezeti az új katonaállamot.

A puccs napjáig Niger volt az egyik utolsó demokrácia a Száhel-övezetben: Burkina Fasóban 2022-ben, Maliban 2020-ban, Guineában pedig 2021-ben vette át az irányítást a hadsereg.

A Száhel-övezet a Föld egyik jelenlegi válságzónája.

A térségben évek óta szárazság pusztít, a lakosság éhezik és óriási a politikai bizonytalanság.

A problémát csak tetőzte, hogy a puccs után néhány hónappal a katonai junta bejelentette: eltörlik azt a törvényt, aminek az volt a célja, hogy megfékezze a migránsok áradatát Nigeren keresztül Európába.

Újabb válság a Száhelben:

Niger lehet Afrika puskaporos hordója,

a junta szabad utat adott a migránsoknak Európába – írta hétfőn a Magyar Nemzet. A lap kiemelte: a korábbi intézkedések tavaly őszig lehetővé tették, hogy a hatóságok fellépjenek az embercsempészekkel szemben, akik Nigeren keresztül Európába vagy afrikai tranzitországokba szállították a migránsokat. Akár öt év börtönbüntetést és súlyos pénzbüntetést is kiszabhattak rájuk, és elkobozhatták a járműveiket is.

A lépésnek meglett a következménye, szinte azonnal. Ezt már az Origo írta. A lap emlékeztetett: egy hónapja a líbiai központi hatóság arra figyelmeztetett, hogy Nigerből jelentős migrációs hullám indult el, amely várhatóan rövidesen eléri Líbiát.

Akkora migrációs hullám szakadhat Európára, amilyet még 2015-ben sem láttunk.

Ez pedig már a Mandiner cikke a nigeri migrációs helyzetről. A lap szakértőkre hivatkozva azt írja: a nigeri junta döntése előrevetít egy szubszaharai Afrikából érkező migrációs hullámot, amely eláraszthatja a közép-mediterrán útvonalat.

A Nigerrel szomszédos

Csád a Száhel-övezet utolsó stabil állama.

Rengetegen menekülnek ide a környező országokból a harcok elől. A magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül ezért kiemelt figyelmet fordít a régióra.

Oktatási, gazdasági, biztonsági és humanitárius segítséget nyújt folyamatosan a térségnek. Az Országgyűlés novemberben jóváhagyta, hogy idén katonai misszió induljon Csádba.

Tavasztól 200 katona teljesíthet szolgálatot az afrikai országban.

Magyarország a terrorizmus elleni harc mellett ezzel hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is.

Kiemelt kép: Puccsistákat támogató tüntetés a nigeri fővárosban, Niameyben 2023. augusztus 3-án (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)