Baleset

Elgázolt egy embert a vonat, késésekre kell számítani

Benedek pápa újrafogalmazta a katolikus egyház tanításait

| Szerző: hirado.hu
XVI. Benedek pápa 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje. Figyelemre méltó teológiai munkásságával s az általa alapított egyetemi tanszékkel éppúgy markáns, friss szemléletet igyekezett megvalósítani, mint az általa kiadott enciklikákkal, melyek újrafogalmazták a katolikus egyház társadalmi doktrináját a globalizáció tükrében. A hit megértésének mestere 2022. december 31-én, kilencvenöt éves korában hunyt el.

Joseph Aloisius Ratzinger a felső-bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án mélyen vallásos, a nemzetiszocialista rendszerrel szemben ellenszenvvel viseltető családban. Kamaszéveit a Salzburghoz közeli Traunsteinben töltötte, 14 évesen a hatályos törvények értelmében be kellett lépnie a náci ifjúsági szervezetbe, a Hitlerjugendbe.

Tizenhat évesen besorozták a légelhárítókhoz, egy ideig Magyarországon is állomásozott, a második világháború végén dezertált. Rövid hadifogság után, 1945 végén Georg bátyjával a traunsteini papi szeminárium hallgatói lettek. 1946-tól filozófiát és teológiát tanult Freisingben és a müncheni egyetemen.

1977. március 28-ai kép Joseph Ratzingerről, a Regensburgi Egyetem professzoráról, München és Freising későbbi érsekéről (Fotó: MTI/EPA)

Testvérével együtt 1951. június 29-én szentelték pappá, két évvel később disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, 1957-ben habilitált.

Freisingben, majd a bonni, a münsteri és a tübingeni egyetemen tanított dogmatikát és teológiát. 1962–1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a katolikus egyházat megújító második vatikáni zsinaton, 1972-ben egyik alapítója volt a befolyásos Communio teológiai folyóiratnak.

Ekkor még a reformerek közé számított, de nézetei – jóllehet a zsinat tanításai mellett mindig kitartott – egyre konzervatívabbá váltak.

Kapcsolódó tartalom

1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki, és bíborossá kreálta. 1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s ő 24 éven át vezette az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet.

Elnöke volt a Nemzetközi Teológiai Tanácsnak és a Pápai Biblikus Tanácsnak is. Ő terjesztette II. János Pál elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben szintén az ő vezetésével készült el az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló, az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése.

1982. február 28-ai kép Joseph Ratzinger bíborosról, München és Freising volt érsekéről, amint a Vatikánba költözése előtt búcsúzik a hívektől (Fotó: MTI/EPA/Erk Wirginings)

1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, 75. életéve betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját.

Ratzinger bíborost abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, és ő lett felelős a pápaválasztás levezetéséért is.

Kapcsolódó tartalom

II. János Pál halála után a bíborosi konklávé a 2005. április 18-19-i alig 26 órás – az egyháztörténet egyik legrövidebb – tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává.

Az új egyházfő, aki 1730 óta a legidősebben, 78 évesen ülhetett Szent Péter trónjára, az első világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet.

Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére, és a pápák avignoni fogsága óta először fordult elő, hogy egymás után kétszer választottak nem olasz pápát.

XVI. Benedek köszönti a hívőket a vatikáni Szent Péter-székesegyház erkélyéről, miután megválasztották a 265. pápává 2005. április 19-én (Fotó: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski)

Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a „Cooperatores veritatis” (Az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformernek bizonyult. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évezredes hagyományait és értékeit.

Három enciklikáját, amelyek a keresztény szeretetről, a keresztény reményről, az ember teljes értékű fejlődéséről szólnak, a legfontosabbak között tartják számon.

Elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését.

XVI. Benedek pápa heti általános kihallgatása a vatikáni Szent Péter 2005. június 22-én (Fotó: MTI/EPA/Maurizio Brambatti)

Az idős pápa 2013. február 11-én jelentette be, hogy lemond tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Ezt megelőzően utoljára 1415-ben XII. Gergely pápa mondott le, a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében.

Az immár nyugalmazott (emeritus) pápa utódja, Ferenc pápa megválasztását követően a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorba költözött. Vatikáni lakóhelyét utoljára 2020 júniusában hagyta el, hogy Bajorországban meglátogassa haldokló fivérét, ekkor mutatkozott utoljára a nyilvánosság előtt.

XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt vatikánvárosi könyvtárszobájában 2010. december 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Alberto Pizzoli)

Ferenc pápa első enciklikája, a 2013 júliusában megjelent Lumen fidei precedens nélkülinek számít, mert a két pápa közös munkája. A rendkívül művelt, kedvtelésből legszívesebben Bachot és Mozartot zongorázó nyugalmazott pápa hat nyelven beszélt, további négyen olvasott és értett, a Vatikánban 2015-ben avatták fel a tiszteletére létrehozott, az általa írt vagy róla szóló könyveknek szentelt tudományos könyvtárat. XVI. Benedek publikációs jegyzéke 135 kötetet tartalmaz, amelyeket 37 nyelvre fordítottak le.

Kapcsolódó tartalom

2016-ban Utolsó beszélgetések címmel adták ki interjúkötetét, 2019-ben mutatták be Fernando Meirelles brazil rendező A két pápa című, róla és Ferenc pápáról szóló életrajzi filmjét. XVI. Benedek 2020. szeptember 4-én 93 évesen, négy hónaposan és 16 naposan lett a leghosszabb életű pápa, ilyen sokáig előtte csak az 1903-ban elhunyt XIII. Leó élt.

Kiemelt kép: XVI. Benedek pápa szabadtéri misét celebrál a Regensburg melletti Islinger Felden 2006. szeptember 12-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)

Ajánljuk még