„A lengyel állami televízió és rádió, valamint a hírügynökség felszámolásáról döntöttem” – kezdte szerdai bejegyzését a lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a tárca közösségi oldalán. Bartlomiej Sienkiewicz az X-en jelentette be, hogy megszünteti a közszolgálati csatornákat.
Mint írta, a döntést azért hozta meg, mert Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerdán költségvetési javaslatot nyújtott be, amely nem tartalmazza az új közszolgálati csatornákra szánt forrást. A kulturális miniszter arra hivatkozott, hogy a felszámolási eljárás teszi majd lehetővé a lengyel köztelevízió szükséges átalakítását.
A lengyel kulturális miniszter döntésére Marcin Mastalerek, Andrzej Duda államfő kabinetfőnöke szinte azonnal válaszolt:
Sienkiewicz lépése a kormányzó erők teljes tehetetlenségét bizonyítja, miután nem találtak semmilyen törvényes módszert a közmédiát működtető társaságok vezetésének leváltására
– fogalmazott.
Kapcsolódó tartalom
A Donald Tusk vezette új baloldali lengyel kormány múlt héten szállta meg a lengyel köztelevíziót és kezdett tisztogatásba. Az újságírók közül többeket fekete kabátos férfiak erővel szorították ki az irodáikból, a vezetőséget azonnali hatállyal felmentették.
Az intézkedés óriási felháborodást váltott ki Lengyelország-szerte:
a televízió és a hírügynökség székháza előtt tüntetők százai jelentek meg, akikhez Mateusz Morawiecki korábbi miniszterelnök és pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői is csatlakoztak.
A közszolgálati csatornákat felügyelő lengyel médiatanács PiS-es tagja politikai cenzúráról beszélt az M1-nek. Az egyik független rádiócsatorna szerkesztője pedig azt mondta: az újságírók többségét is felháborította a nyomásgyakorlás, amit a lengyel sajtószabadság elleni merényletnek nevezett.
Kommunista időket idéznek Donald Tuskék módszerei
– erről a Magyar Nemzeti Médiaszövetség témafelelőse beszélt a Kossuth Rádiónak. Huth Gergely hangsúlyozta: az ügy súlyossága ellenére a lengyel, a brüsszeli és a magyar baloldal is „falaz” a lengyel kormánynak.
„Próbálják úgy beállítani Brüsszelben és Magyarországon is a balliberális véleményformálók, mintha valamiféle, a kormány által a közmédiába ejtőernyőztetett komisszárokat távolított volna el Donald Tusk újdonsült kormánya, de hát erről szó sincsen. Húsz-harminc éve ott dolgozó szakemberekről van szó, hallottuk is azokat a nyilatkozatokat, amikor a régebbi munkatársak elmondják, hogy ilyesmi a rendszerváltás előtt sem történt” – értékelte a helyzetet Huth Gergely újságíró.
Közben csütörtökön Durvul a helyzet Lengyelországban címmel közölt cikket a Magyar Nemzet. Az MNO hírportálja azt írja: azzal, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nem írta alá a költségvetésről szóló határozatot, akár új választás is lehet az országban. A lengyel alkotmány szerint ugyanis legkésőbb január végéig el kell fogadni a költségvetést, ellenkező esetben az elnök jogot szerez a parlament feloszlatására és előre hozott választások kiírására.
Kiemelt kép: Ellenzéki tüntetők a lengyel sajtóügynökség (PAP) varsói székháza előtt 2023. december 21-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Szymon Pulcyn)