Aktuális

Lovagias felajánlásnak hitte, lépcsőházában rabolták ki a budapesti asszonyt

Tőkés László szerint Temesváron 1989-ben a románok és magyarok felismerték, hogy közös az érdekük, a szabadság egy és oszthatatlan

Temesváron 1989-ben a románok, a magyarok, valamint az itt élő közel tíz nemzetiség és felekezet tagjai felismerték, hogy közös az ellenségük, közös az érdekük, a szabadság egy és oszthatatlan – mutatott rá Tőkés László a népfelkelés megindulásának 34. évfordulója alkalmából pénteken rendezett temesvári megemlékezésen.

Az egykori temesvári lelkész, későbbi püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Temesvári Rádiónak nyilatkozva úgy értékelte: Temesvár egyik csodája volt az az előreláthatatlan fordulat, hogy a Ceausescu-féle történelemhamisítás és a Securitate megosztó politikája pillanatok alatt kudarcot vallott, a románok és a magyarok összefogtak a kommunista rendszer elleni fellépés és a szabadság kivívása érdekében.

Ezért is rendkívül zavarónak nevezte, hogy azóta etnikai alapon kettészakadt a forradalom emlékezete, elkülönülve tart megemlékezéseket a román és a magyar közösség. Úgy vélte:

ha nem keresné a közös emlékezés lehetőségét, azzal akaratlanul is hozzájárulna a történelemhamisításhoz, aminek „a temesvári népfelkelés és a forradalom szent ügye, eszmeisége lenne a kárvallottja”.

Tőkés László fontosnak nevezte, hogy román barátai felajánlották közreműködésüket egy közös fellépés érdekében, és így idén a Temesvár Társaság, a Noua Revista de Drepturile Omului című emberjogi szemle, a Temesvári Forradalom Emlékezete Egyesület, a Pavesiana Könyvkiadó, a bukaresti Lengyel Intézet, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformja, valamint a – két éve alapított és azóta is bejegyzésre váró – „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesület közösen szervezhette meg az évfordulós rendezvénysorozatát a Temesvári Forradalom Emlékmúzeumában.

Szilágyi Zsolt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform vezetőségi tagja a Temesvári Rádiónak elmondta: a román-magyar történelmi kapcsolatokban nagyon ritkán fordultak elő olyan napok, események, amelyekről elmondható, hogy a két nemzet egyszerű polgárai összefognak a szabadságért: márpedig december 15-e ilyen.

Mégis sok olyan forgatókönyv kapott nyilvánosságot az elmúlt 34 évben, amely azt akarja bizonyítani, hogy 1989. december 15-e tulajdonképpen nem is volt fontos, mert a fontos dolgok Bukarestben történtek december 22-én.

Kapcsolódó tartalom

Egyik alapítóként Szilágyi Zsolt a román demokrácia szégyenének nevezte, hogy Románia kormánya mindeddig megtagadta annak a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesületnek a bejegyzését, amely december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként akarja elismertetni.

A két éve alakult egyesület szándéknyilatkozatát Tőkés László mellett Gabriel Andreescu emberi jogi harcos, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Kincses Előd ügyvéd és Szilágyi Zsolt írta alá.

Erről Gabriel Andreescu a pénteki temesvári megemlékezésen úgy vélekedett: talán azért vonakodik a kormányfőtitkárság jóváhagyni az egyesület bejegyzését, mert december 15-e elismerése a forradalom kezdeteként Tőkés László és a magyarok szerepének az elismerését jelentené. A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában.

Temesváron december 16. és 20. között, Bukarestben december 21-22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok.

1989-ben a Ceausescu-rendszert nyíltan bíráló Tőkés László temesvári református lelkész körüli szolidaritási megmozdulásból nőtt ki a diktatúrát megdöntő romániai forradalom.

December 15-én a református gyülekezet néhány tucatnyi tagja élő lánccal akadályozta meg lelkésze kilakoltatását, másnapra néma tiltakozásukhoz több ezer temesvári csatlakozott, majd a megmozdulásból az egész várost körbejáró hangos rendszerellenes tüntetés bontakozott ki.

A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, de a véres megtorlás dacára Temesvár teljes lakossága utcára vonult, december 20-án a városban a hadsereg is átállt a tüntetők oldalára. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.

Kiemelt kép: Tõkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

Ajánljuk még