Aktuális

Holtan találták a YouTube volt vezérigazgatójának fiát

Íme a közismert radikális fegyveres csoport, melyet Kína és az USA egyszerre támogat

| Szerző: Vizvári Soma
Aki azt hitte, véget ért Afganisztánban a háború, és a táliboknak nincs is más dolga, mint bevezetni a saját ideológiájukra épített politikai rendszert, az nagyot tévedett. A birodalmak temetőjében továbbra sincs fegyvernyugvás, és az Egyesült Államok sem engedte el a területet teljesen. Csakhogy a világ vezető nagyhatalma már nem a Talibán ellen harcol Afganisztánban.

Amióta az amerikai csapatok nagy sebbel-lobbal kivonultak Afganisztánból 2021-ben, a világsajtó leggyakrabban az emberi jogok helyzetével foglalkozik az országgal kapcsolatban. Az egyik fontos téma a nők helyzete, akiket a tálibok uralma alatt komoly diszkrimináció ér.

A Talibán pozíciói azonban messze nem olyan erősek, mint azt elsőre gondolnánk,

de nem a Nyugat fenyegeti a muszlim radikális csoport hatalmát, hanem az iszlamista terrorista szervezet, az Iszlám Állam (ISIS) Afganisztánban működő szárnya: az ISIS-K, vagy bővebben ISIS-Kuroszán. A szervezet egyszerre zavarja a szomszédos Pakisztánt, Kínát és az Egyesült Államokat. Ezt a bonyolult helyzetet mutatja be egyik legújabb videójában a CaspianReport YouTube-csatorna a Harvard International Review tanulmányára alapozva.

„K” mint Kuroszán

Az ISIS-K nevét egy Kuroszán nevű, nagy kiterjedésű történelmi területről kapta, amely magában foglalta a mai Irán északnyugati, Közép-Ázsia déli és a mai Afganisztán nyugati részét, és amely a középkorban virágzó régiónak számított. A táliboknak tehát, miközben igyekeznek konszolidálni a hatalmukat, és a politikai berendezkedést a saját képükre formálni az amerikaiak kivonulása után, meg kell küzdeniük a velük konkuráló ISIS-K-val.

Kapcsolódó tartalom

Barátból ellenség, ellenségből barát

Afganisztán nem véletlenül érdemelte ki a birodalmak temetője becenevet. Elvérzett már a Hindukus hegység hágói és meredek sziklafalai közt a brit birodalom, a Szovjetunió és legutoljára az Egyesült Államok is. Az amerikaiak kivonulását és az azt követő napokat ráadásul a világsajtó igen részletesen dokumentálta. Ekkor járták körbe a világot azok a szimbolikus jelentőségű felvételek, ahogy a tálib harcosok, miután kiűzték ellenségüket, gépkarabéllyal a vállukon dodzsemeznek önfeledten. És szintén ekkor lehetett azokat a jelentéseket olvasni napról napra, amelyek számbavették, mennyi és milyen értékű fegyverzetet hagyott hátra az amerikai hadsereg, miközben kapkodva kivonult az országból.

A cselekmény azonban tovább alakult azóta és meglepő fordulatot vett: az amerikaiak és a tálibok ellenségből „barátok” lettek. Legalábbis lett egy közös ellenségük: az ISIS-K.

De nem úgy iszlamista…

Miért kerül szembe a szunnita iszlamista Talibán és a szintén szunnita iszlamista ISIS? A CaspianReport videójából kiderül, hogy alapvető különbségek azért mégiscsak vannak a két csoport ideológiájában. Míg

a Talibán leginkább arra vágyik, hogy konszolidálja hatalmát

Afganisztánban és egy amolyan izolacionista külpolitikát folytasson, ami hétköznapi megfogalmazásban annyit tesz, hogy a maga dolgával törődik, addig

az ISIS ennél sokkal „ambiciózusabb”.

A terrorszervezet végső célja ugyanis egy hatalmas iszlám birodalom felépítése, mely az Atlanti-óceántól – Észak-Afrikát, a Balkánt és Európa más részeket is magában foglalva – Belső-Ázsiáig terjedne.

Kapcsolódó tartalom

Kínai–pakisztáni–amerikai–tálib tengely? Ilyen barátság csak a mesékben van, meg Afganisztánban

A CaspianReport videójából kiderül, az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánt annyira irritálja az ISIS jelenléte a térségben, hogy korábban nyomást helyezett a tálib kormányra, hogy vegye fel a harcot a terrorszervezettel. Majd 2002-ben, amikor nem kapott kielégítő választ Kabultól, Iszlámábád saját kezébe vette az ügyet és légicsapásokat mért az ISIS-K ellen Afganisztánban. Később az ISIS-K megtámadta Pakisztán kabuli külképviseletét.

Kína szintén érdekelt abban, hogy felvegye a harcot az ISIS-K-val, a terrorszervezet ugyanis kínai állampolgárokat támadott meg Afganisztán területén. Az ISIS-K ezekkel a támadásokkal Kínának azon szándéka elé gördített akadályt, hogy kiaknázza az ország értékes nyersanyagait. A tálibok viszont ki szeretnének békülni Pekinggel, hogy kínai befektetőket hívhassanak Afganisztánba, amelyek kibányásznák az ország ásványkincseit. Mindeközben az ISIS-K hangos propagandakampányt indított, melyben elítéli Kína bánásmódját a területén élő muszlim ujgur kisebbséggel szemben.

Nem meglepő módon Kína és Pakisztán összefogott, hogy visszaverjék az ISIS-K-t. Még az Egyesült Államok is pástra lépett, és a közelmúlt ellenségével, a Talibánnal összefogva légitámogatást intézett több alkalommal is az ISIS-K-val szembeni támadásokhoz. Ráadásul az amerikaiak információkat is megosztottak a tálibokkal, hogy a csoport fokozhassa harcképességeit.

Ez talán az első és egyben az utolsó alkalom, hogy a pakisztániak, a kínaiak, az amerikaiak és a tálibok előítéletek nélkül egybefűzik érdekeiket

– állapította meg a CaspianReport.

A külföldi erők támogatása pedig már meg is látszik, a táliboknak ugyanis sikerült előrelépniük az ISIS-K-val szembeni harcban. Erre utal az is, hogy 2023-ban a Talibánnak sikerült megölnie az ISIS-K hírszerzési vezetőjét, valamint annak a 2021-es robbantásnak a kitervelőjét, amely 170 civilt és 13 amerikai katonát ölt meg a kabuli nemzetközi repülőtéren.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Tálib fegyveresek járőröznek Kabulban 2021. augusztus 16-án (Fotó: MTI/EPA/Stringer)

Ajánljuk még