Washington azt reméli, hogy mivel a vörös-tengeri támadások az Arab-félszigetről indultak, Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg azon munkálkodik, hogy egy mérsékelt koalíciót egyesítsen, amely nyomást gyakorol az Irán által támogatott csoportokra, és közösen lép fel az Egyesült Államokkal a Hamásszal szemben – írta meg a Newsweek hírportál kormányzati forrásokra hivatkozva.
A portál arra hívta fel a figyelmet, mennyit változott a Biden-kormányzat Szaúd-Arábiával kapcsolatos hozzáállása, mióta Joe Biden 2019-ben a kampánykörúton megígérte, hogy felelősségre vonja az ország vezetését
a Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2018 októberében történt meggyilkolásáért, valamint a királyságnak a szeptember 11-i eseményekben játszott szerepéért és a területén uralkodó emberi jogi helyzetéért. 2021-ben pedig az amerikai elnök azt ígérte, hogy az országot „páriává” teszi. Majd 2022 júliusában mégis ellátogatott az Öböl menti államba és találkozott a trónörökössel. A Biden-kormányzat alatt az Egyesült Államok igyekezett közvetíteni a Szaúd-Arábia és Izrael között kapcsolataik normalizálása érdekében, nemrégiben pedig szaúdi segítséget kért a Hamász elleni háborúban, különösen a konfliktus kiterjedésének megakadályozása érdekében.
Kapcsolódó tartalom
Szaúd-Arábia azonban 2015 márciusa óta háborúban áll az Irán által támogatott húszi lázadókkal, akkor ugyanis légicsapásokat mértek Jemen északnyugati határvidékére, valamint szárazföldi hadjáratot indítottak ugyanott.
A szaúdiakat azzal vádolják, hogy brutális és válogatás nélküli hadjáratot folytatnak a civilek és a polgári infrastruktúra ellen, amely hat év alatt nem kevesebb mint 370 ezer civil halálát, milliók kitelepítését és az országban éhínséget okozott.
Joe Biden aztán nem sokkal hivatalba lépése után bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem támogatja tovább a szaúdiak által folytatott háborút. A szaúdiak és a húszik 2022 áprilisától kezdve már a fegyverszünet feltételeiről tárgyaltak, ám a folyamatnak vége szakadt a szintén Irán által támogatott palesztin Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadásával.
„Szaúd-Arábia frontállammá alakítása mint Izrael és az Egyesült Államok mérsékelt partnere, lehet, hogy ez az, ami szükséges a tartós megoldás megtalálásához a palesztin ügyre” – mondta a Newsweeknek egy washingtoni bennfentes, a Biden-kormányzat egyik tanácsadója, aki optimizmusát fejezte ki a jövőt illetően.
„Mivel Szaúd-Arábia már részt vesz a jemeni béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekben, e célt Irán további elszigetelésével kombinálva domináns regionális szereplővé emelkedhet” – tette hozzá.
Igaz – jegyezte meg a portál –
Szaúd-Arábia kevés kapcsolatot tart fenn a Hamásszal és rossz a viszonya a palesztinokkal, de abban reménykednek Washingtonban, hogy Rijád mindezt megváltoztathatja, ha ígéretet tesz a gázai újjáépítés nagy részének finanszírozására.
„Szaúd-Arábia a Hamász vereségét és egy mérsékeltebb politikai szereplőt szeretne Gázában látni” – mondta név nélkül egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő a Nesweeknek.
A lap felidézte, sajtóhírek szerint Szaúd-Arábia már felajánlotta Iránnak gazdasági kapcsolataik erősítését annak fejében, hogy a perzsa állam megakadályozza a térségben tevékenykedő, általa támogatott csoportokat abban, hogy az Izrael és a Hamász közötti háborút szélesebb konfliktussá tegyék.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Mohamed bin Szalmán herceg, szaúd-arábiai trónörökös Joe Biden amerikai elnököt fogadja Dzsiddában 2022. július 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szaúdi királyi palota)