Aktuális

A Kreml tagadja, hogy Oroszország új nukleáris űrfegyver kifejlesztésén dolgozik

A LIBE bizottság rávilágított, hogy nincs olyan tagállam, amely beleférne a brüsszeli jogállami kategóriába

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Hétfőn tartotta a hat hónaponként esedékes parlamentek közötti vitáját az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), ahol az európai parlamenti képviselők a tagállamokból érkező kollégáikkal értekezhettek az unióban tapasztalható jogállamisági és korrupciós helyzetről. A háromórás vita azonban káoszba fulladt.

Az Európai Unió nem arról szól, hogy van egy közös piacunk és közös valutánk, az Európai Unió az alkotmányos jellegű közös értékekről, jogokról, a jogállamiságról és a demokráciáról szól – fogalmazott Juan Fernando López Aguilar (S&D), a LIBE bizottság elnöke az ülés elején. A spanyol szocialista képviselő emlékeztetett, hogy az EP ötlete volt, hogy a 2019–2024 közötti ciklusban vezessenek be egy jogállamisági keretet, amely a jogállamiság helyzetét vizsgálja az Európai Unióban.

Kapcsolódó tartalom

Az ülés témájával kapcsolatosan Didier Reynders igazságügyi biztos egy általános értékelést adott az EU jogállamisági helyzetéről, míg a spanyol soros elnökség képviseletében Pascual Navarro Rios arról beszélt, hogy Spanyolország uniós elnökségének prioritása a jogállamiság. A hazánk és Lengyelország ellen zajló 7-es cikkely szerinti eljárásra röviden kitérve pedig megjegyezte, hogy az a belga elnökség alatt is folytatódni fog.

A magyar szál

Az Országgyűlés kormánypárti képviseletében Juhász Hajnalka (KDNP) és Vigh László (Fidesz) szólaltak fel, akik arról beszéltek, hogy hazánk már teljesítette az Európai Bizottság ajánlásait, amelyek a befagyasztott források feloldásához szükségesek. Elmondták, hogy Magyarország már 2020-ban elfogadta a Nemzeti korrupcióellenes stratégiát. 2022. november 15-én elfogadták az EU-s alapokkal kapcsolatos csalásellenes stratégiát, 2022. december 1-jén pedig a területért felelős munkacsoport is alakult.

„A jogállamisági jelentés ajánlásai nem tükrözik a kondicionalitási eljárásban elért eredményeket” – fogalmazott Vigh, majd hozzátette: a bizottság annak ellenére is fenntartotta a tavalyi ajánlásait, hogy például a magyar országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozati rendszere az egyik legszigorúbb Európában, és jóval szigorúbb, mint az Európai Parlamentben.

Kapcsolódó tartalom

Juhász Hajnalka pedig arra emlékeztetett, hogy a bizottság a jelentésében elismerte ugyan, hogy Magyarország eleget tett a brüsszeli ajánlásoknak, azóta mégis újabbakat fogalmazott meg. Kiemelte, hogy a magyarországi antikorrupciós szabályok az EU legszigorúbbjai közé tartoznak. És arra is emlékeztetett, hogy az EU szerződései hangsúlyozzák a tagállamok alkotmányának tiszteletben tartását.

A magyar ellenzék?

A LIBE ülésén a magyar baloldal részéről nem szólalt fel képviselő, így a magyar kormány ellenzékének szerepét a holland liberális Sophie in ’t Veld, a német Bundestag zöldképviselője, Till Steffen, valamint a Soros György által támogatott Trasparency International látták el. Közülük elsőként Till Steffent szólalt fel, aki a hazájában meglévő olyan alkotmányos záradékokkal példálózott, amelyeket még kétharmados parlamenti többséggel sem lehet módosítani.

A jogállamisági problémák kapcsán hazánkat és Lengyelországot is nevesítette, majd megjegyezte, hogy Lengyelországnak most elég jó esélye van visszatérni az európai útra.

(Lengyelországban Donald Tusk vezetésével a baloldali erők alakíthatnak kormányt – a szerk.)

Sophie in ’t Veld holland EP-képviselő pedig többek között arról beszélt, hogy ő maga kezdeményezte az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének bevezetését, ugyanakkor pesszimista módon úgy látta, hogy a brüsszeli testület képtelen érvényt szerezni az uniós követelményeknek, mivel meglátása szerint a bizottság baráti viszonyban van a tagállamok kormányaival.

Miután Juhász Hajnalka a felszólalásában kifejezetten a holland képviselőhöz szólt és kétségbe vonta a politikus elfogulatlanságát, Sophie in ’t Veld kifakadva válaszolt: „Nem fogjuk megengedni, hogy Orbán Viktor a kleptokratikus rendszerét európai adófizetők pénzéből finanszírozza.”

Kapcsolódó tartalom

A jogállamisági rendszer mechanizmusainak további szigorítását szorgalmazta a meghívottak közül a magyarországi Soros egyetem, a CEU jogi kutatója, Bárd Petra is, aki többek között azt javasolta, hogy a bizottság tegyen különbséget a szórványos jogállamisági problémák és azon esetek között, amikor egy adott tagállamban a hatalom magához ragadja a demokratikus intézményeket. Noha állítása szerint általánosságban beszélt az EU-s tagállamokról, Bárd Petra az EP és az Európai Bizottság által a hazánkkal kapcsolatban állandóan hangoztatott állításokat ismételte meg beszédében:

„Ha egy országban nincsenek tisztességes, fair választások, akkor az a demokráciát érintő probléma” – fogalmazott, amely kijelentés például az Európai Parlament hazánkról szóló jelentéseiből már jól ismert. De ehhez hasonlóan Magyarországra utalt a jogállamiság szisztematikus megsértése kijelentése is, ami szintén az EP hazánkról szóló szövegeiből lehet ismerős. Bárd egyébiránt azt javasolta a brüsszeli szervezetnek, hogy tegyen különbséget a jóhiszemű és rosszhiszemű szereplők között, a rosszhiszemű felekkel szemben pedig olyan mértékű szankciót alkalmazzanak, amelyek elrettentő hatásúak.

Kapcsolódó tartalom

Spanyol belharc

A spanyol belpolitikai helyzetről többek között Bernabé Pérez (Partido Popular, Spanyolország) adott ízelítőt, aki azért bírálta Pedro Sánchez szocialista kormányát, mert azok amnesztiát adtak a katalán szeparatistáknak. A néppárti politikus rámutatott, hogy korábban a spanyol bíróságok jogerősen ítélték el a 2017-es spanyolországi események szereplőit, így pedig Pedro Sánchezék felülbírálják az igazságszolgáltatás döntését.

„Mintha a bírák jogtalanul ítélték volna el az elkövetőket” – fogalmazott. Mint mondta, Pedro Sánchezék aláásták a bíróság és a jogállamiság függetlenségét. Meglátása szerint a spanyol kormány lépése azt jelenti, hogy ha valaki támogat egy bizonyos politikai irányzatot, akkor még a börtönből is kijuthat.

Másképp vélekedett azonban a spanyol szocialista parlamenti képviselő, María Del Lirio, aki éppen a spanyol Néppártot vádolta azzal, hogy nem voltak együttműködők. A katalán amnesztiát kapcsán pedig azzal érvelt, hogy az megfelel az európai és a nemzetközi jognak egyaránt.

A szocialista politikus kijelentette: „a hazámban nagyon jól működik a demokrácia”, majd azzal vádolta a jobboldali képviselőtársát, hogy be akarja feketíteni Spanyolországot.

Ehhez az állásponthoz csatlakozott vissza a vita későbbi szakaszban Moreno Sánchez spanyol Európai parlamenti képviselő is, aki ragaszkodott a spanyol demokrácia kiváló minőségéhez, valamint ahhoz, hogy a spanyol kormány döntése a katalán szeparatistáknak adott amnesztiáról megfelel a nemzetközi jognak.

Kapcsolódó tartalom

Jorge Buxadé Villalba (ECR, spanyolország) spanyol EP-képviselő viszont azzal érvelt az amnesztia ellen, hogy Spanyolországban nincs lehetőség ilyen döntést hozni, a spanyol miniszterelnök pedig önmagában jelent fenyegetést hazájában a demokráciára. A vita későbbi pontján a korrupció témájánál azt is elmondta, hogy Spanyolországban olyan politikusok is amnesztiát kapnak, akik több mint 700 ezer eurót elsikkasztottak az adófizetők pénzéből, ami meglátása szerint a legsúlyosabb politikai korrupció.

Villalba az Európai Parlamentet is emlékeztette, hogy miközben a tagállamokat oktatják korrupciós kérdésekben, a Katar-gate és hasonló, nyilvánosságra került esetek azt bizonyítják, hogy a brüsszeli testület úszik a korrupcióban.

A spanyol belpolitikai vita egyébiránt az egész ülést tarkította. Rallo Lombarte szocialista munkáspárti spanyol képviselő, Javier Zarzajelos Európai parlamenti képviselő (EPP), valamint a szocialista Domènec Ruiz Devesa is csatlakoztak társaikhoz.

Sokan kiteregették a szennyest

A vita hullámzásában akadtak olyan felszólalók, akik a tagállamok átvilágítása és rendszabályozása helyett inkább a brüsszeli testületek ténykedésére világítottak rá. Ilyen volt a francia EP-képviselő Annika Bruna (ID), aki arról beszélt, hogy az egész jogállamisági fogalom ködös, amelyet Brüsszelben alkottak meg azért, hogy ezáltal szerezzék meg az ellenőrzést a tagállamok felett.

A képviselő szerint a médiában is egyértelműen túlsúlyban van a baloldal, a bírák és az ügyvédek pedig egyáltalán nem függetlenek Európában. Mint mondta, egyedül a „baloldal monopóliuma” létezik, amelynek további támogatása csak az intézmények és az állampolgárok közötti szakadék tovább szélesítését teszi lehetővé.

Kapcsolódó tartalom

Szintén a baloldal politikai taktikázásáról beszélt a portugál parlament képviselője, Bruno Nunes is, aki a baloldal azzal igyekszik elterelni a saját ügyeiről a figyelmet, hogy a folyamatos fasisztázás és szélsőjobboldalizással félelmet szít a jobboldallal szemben a választókban. Mint mondta, a baloldalt érintő korrupciós ügyeket gyorsan kell felgöngyölíteni. A néhány hete megbukott portugál miniszterelnök, António Costa esete kapcsán is arra törekszik a portugál baloldal, hogy minél gyorsabban lezárják az ügyet, máskülönben kihatással lesz a választásokra.

Nunes arról is beszámolt, hogy hazája törvényhozásában jelenleg egy olyan törvényjavaslatot akarnak elfogadni, amely a gyűlöletbeszéd megfékezésére hivatkozva korlátozná a szólásszabadságot.

A portugál kormány korrupciós ügye kapcsán pedig felidézte, hogy António Costa miniszterelnök egy olyan ügybe bukott bele, amelyben több milliárd eurós összegekről van szó, és amelynek miniszteri szintű érintettjei vannak. Majd hozzátette, hogy a miniszterelnöki kabinet titkára is érintett az ügyben. „Valaki 300 ezer eurót kapott egy olyan megbízásért, amelyet sohasem teljesítettek.”

A portugál politikus szerint azonban a jogszabályok egyáltalán nem kezelik következetesen hazájában a korrupciós ügyeket. Elmondta, hogy hiába kerül eljárás alá a a baloldali kormányfő, a törvények lehetővé teszik számára, hogy akár a jövő évi EP-választásokon is jelöltesse magát.

Hasonlóan negatív képet festett saját hazájáról egy dán ellenzéki képviselő, Theresa Scavenius is, aki szerint Dániában veszélyben vannak a jogállamisági értékek. Amellett, hogy Brüsszel határozottabb fellépését és vizsgálódását sürgette ezen kérdésekben a tagállamok szintjén, a dán képviselő arról beszélt, hogy hazájában a kormányzati hatalom összefonódott a médiával, az állampolgárok pedig hiába ítélik meg jónak Dánia helyzetét a demokrácia vonatkozásában, ezt csak azért gondolhatják így, mert nincsenek tisztában a fogalmakkal.

Kapcsolódó tartalom

Aki elkalandozott volna

Mint azt az európai parlamenti vitákat követők már tapasztalhatták, amikor korrupciós ügyekről, jogállamiságról, a demokrácia hanyatlásáról és az Európai Uniót veszélyeztető folyamatokról beszélnek Brüsszelben, ott már-már rendezőelvként jelenik meg Magyarország neve. Habár a LIBE bizottság által összehívott parlamentek közötti vita egyértelművé tette, hogy a tagállamokat és az uniós intézményeket közelebbről nézve ezen problémák mindenhol jelen vannak, a Soros György által finanszírozott Transparency International vezető politikai tanácsadója, Vitor Teixeire visszaterelte a jelenlévők fókuszát hazánkra. A vita első felében, a jogállamiságról szóló témakörnél a Transparency képviselője úgy fogalmazott:

„Magyarország a példája annak, hogy hogyan lehet foglyul ejteni a jogállamiságot.” Majd arról beszélt, hogy ennek megakadályozása érdekében az EU-nak mindent fel kell használni, és minden uniós támogatást fel kell függeszteni.

A Soros-féle NGO embere a külföldi beavatkozási kísérletek elhárításához is kötött egy-két magvas gondolatot. A vita kaotikussága miatt csak következtetni lehet arra, hogy a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényjavaslatról beszélt, de a Transparency International úgy véli, hogy uniós szintű szabályozásra van szükség a lobbitevékenység kapcsán. Adódik azonban a kérdés, hogy amennyiben a lobbitevékenység megfelelően szabályozott Brüsszelben, akkor mit keres az állampolgárok által megválasztott képviselők testületében és milyen felhatalmazás alapján határoz meg lehetséges irányokat az a Transparency International, amely sem kormányokat, sem választókat nem képvisel? (Az EU-s intézményeknél folytatott lobbitevékenységet regisztráló átláthatósági nyilvántartásban tetemes lista szerepel a Transparency International tevékenységéről, számos lobbistájuk bejáratos az EP-be – a szerk.)

Kapcsolódó tartalom

Mivel a háromórás vita során a tagállamok képviselői rendre áttértek a saját országukat érintő jogállamisági és korrupciós ügyekre, a beszélgetés mederben tartását is szolgáltatta a Transparency képviselőjének két felszólalása, aki másodjára is hazánkat vette elő. A korrupciós téma kapcsán Magyarországra térve a Soros-NGO embere arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és hazánk között született 27 mérföldköves megállapodásnak csupán kisebb részét teljesítette a magyar kormány. A horizontális feltételekből pedig 4-et.

Állítása szerint nagyon erős jogszabályokra van szükség, és pontosítani kellene a bizottsági javaslatban a korrupció definícióját, valamint a károsultak kártalanítását. A Soros által támogatott Transparency szerint hatásosabban kell használni az uniós források felfüggesztését a tagállami szabálysértések esetén.

Kiemelt kép: Az Európai Parlament logója (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Ajánljuk még