A szóbeli és pénzügyi támogatás nem csökkent, viszont a katonai segítség mértéke már március-április környékén látható módon alacsonyabb volt idén, mint a tavaly – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a Tranzit Háborúk kora címet viselő, vasárnap délelőtt megrendezett beszélgetésén.
Az MCC geopolitikai műhelyének kutatója szerint
a realista katonai szakértők ebből már látták, hogy a tavalyi ukrán eredmények nem lesznek megismételhetőek.
Kapcsolódó tartalom
A modern hadviselés olyan, mint egy szimfonikus zenekar. Ebből a zenekarból Ukrajna bizonyos elemeket kapott csak meg, így hiába van egy egy jó karmester Valerij Zaluzsnij személyében – magyarázta. A szakértő ilyen hiányzó eszközként említette meg a légierőt.
Mindebből látható volt, hogy egy olyan komoly támadást, mint ami tavaly nyáron lezajlott, idén nem fognak tudni megindítani az ukránok
– vonta le a következtetést.
Somkuti Bálint arra is emlékeztetett, hogy az egész ukrán államon látszanak már egy ideje a kifáradás jelei. Például erőszakos sorozásokról lehetett híreket hallani és képeket látni.
Ukrajna úgy omolhat össze, mint Magyarország 1918-ban
A biztonságpolitikai szakértő szerint ráadásul Kijevenk nem ott kellett volna megindítania az ellentámadást, ahol azt megtette. Somkuti ugyanis úgy gondolja, az ukránoknak a minél nagyobb népesség visszahódítására kellet volna törekedniük, azt pedig nem a Krím-félszigeten kell keresni.
„A Krím-félsziget jelentőségét Szevasztopol és az orosz flottabázisok adják. Egyébként az egész konfliktus azért robbant ki, mert 2014-ben a Majdanon hatalomra került új ukrán vezetés megpróbálta felmondani az erről szóló szerződést” – fogalmazott, majd hozzátette: ezek után Oroszország néhány nap alatt „lenyúlta” Ukrajnától a geostratégiailag rendkívül fontos területet – fogalmazott.
Somkuti Bálint elmondta, az ukránok a Krím felé belerohantak az oroszok által mélyen kiépített védelmi rendszerbe, amelynek csupán az első vonalát sikerült hellyel-közzel áttörniük.
A kudarc nem azért történt, mert az ukránok nem harcoltak jól, hanem mert nem kapták meg hozzá a megfelelő eszközöket. Tavaly ötszáz harckocsit kaptak a lengyelektől, csehektől és a szlovákoktól, idén ez a szám a háromszázat sem érte el – magyarázta.
Somkuti megállapította, hogy kudarc után a politikai konfliktus Ukrajnában kiélesedett. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet egy friss, vasárnap reggeli hírre is, miszerint
Vitalij Klicskó kijevi főpolgármester élesen kritizálta az ukrán elnököt.
Somkuti elmondta,
Zelenszkijt egyre inkább a nyugati sajtó is úgy próbálja meg beállítani, mintha ő lenne a felelős az egész kudarcért.
„Ennek a háborúnak jelen körülmények között nincs katonai megoldása” – húzta alá Somkuti.
„De ahogy a királyi Magyarország 1918-ban összedőlt, az a fajta helyzet várhat Ukrajnára is, és az oroszok szemlátomást erre játszanak. Mert Ukrajna összeomlása után az orosz hadsereg oda vonul be ahova akar, és ezt a végkifejletet el kellene kerülni”
– fogalmazott.
A palesztin-izraeli háború kiválóan alkalmas a Nyugat belső megosztottságának fokozására
Miért most történt Izraelben, ami történt? – tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora.
Benkő Levente elmondta, a Hamásznak három fontos motivációja volt, amikor elindította az október 7-i támadást. A Digitális Szuverenitás Központ nemzetközi igazgatója szerint először is vissza akarták helyezni belföldön a palesztin ügyet a napirendre.
Mint mondta,
több tízezer palesztin vendégmunkás járt át a Gázai-övezetből Izraelbe. A Hamász pedig el akarta kerülni, hogy a palesztinok emiatt megszokásból elfogadják az Izraelnek kedvező status quo-t.
A második motiváció, hogy a szaúdi-–izraeli normalizáció a palesztin ügy diplomáciai elsüllyesztésével fenyegetett. Azzal, hogy ez a háború kitört, a szaúdi-izraeli normalizáció ügye fagyasztóba került – fejtette ki.
Harmadszor: ez a háború kiválóan alkalmas a Nyugat belső megosztottságának fokozására és annak demonstrálására, hogy Izrael mögött a Nyugat már nem áll ki úgy, ahogy régen – mondta Benkő.
A szakértő szerint ennek a megosztottságnak két ágense is van. Az egyik, hogy
nyugaton már igen nagy a muszlim népesség. A palesztinok melletti kiállás pedig nem egyszerű szolidaritás nyilvánítás, hanem az iszlám nemzethez való tartozás kinyilvánítása.
A másik ágens pedig azon szélsőséges ideológiák terjedése, amelyek a palesztin ügyben egyfajta felszabadítási teóriát és politikai eszközt látnak.
Kiemelt kép: a Szibériai zászlóalj tagjai kiképzésen vesznek részt egy Kijev közelében lévő gyakorlótéren 2023. október 24-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)