A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

– Egy mozzanatot kiragadva az Izrael elleni, illetve a palesztinok és Hamász melletti tüntetésekből. Másfél hete New Yorkban szimbolikus volt, amikor egy Hamász párti tüntető leszedte az amerikai zászlót és helyébe a palesztint tűzte ki.

– Természetesen Amerikában az állampolgároknak is létezik a gyülekezés és a békés tiltakozás joga. Viszont csakúgy, mint amikor erőszakot kezdenek szítani más amerikai állampolgárokkal szemben, átlépnek egy határt, amikor az amerikai zászlót letépik. Ez nem tolerálható és nem elfogadható. Nagyon beszédes és árulkodó arról a problémáról, amivel szembe kell néznünk ebben az országban. Hasonló, mint amivel London vagy Párizs utcáin találkozunk, ahol a muszlim népesség tömeges migrációja okozta kérdéseket kell megválaszolni. Most hasonlóval szembesülünk Amerikában is.

– Egy kívülálló, egy külföldi számára meghökkentő, hogy az úgynevezett progresszívek, akik állandóan a befogadásról, egyenlősítésről, sokféleségről szónokolnak, vannak ott az utcákon. És úgy tűnik, mintha a befogadás és sokféleség csak emberek vagy a lakosság csak bizonyos csoportjára vonatkozna.

– A progresszívek meglehetősen érdekes állásponton vannak, mégpedig, hogy valaki akkor tartozhat közéjük, ha az általuk vallott nézetek minden egyes pontjával egyetért. Náluk nem létezik a gondolat sokszínűsége, nem lehet, hogy valaki csak 90 százalékban osztja a nézeteiket. Szóval igen, a progresszívek ebben az országban szeretnek sokféleségről és társadalmi befogadásról beszélni, de végső soron, ha valakinek csak egy csekély véleménykülönbsége van, többé már nem lehet része a csoportjuknak.

– Ezek a csoportok nagy számban vannak ott az elit egyetemek, főiskolák területén, amelyeken talán a leginkább radikális tüntetéseket tartották. Ez megmutatja, hogy a fiatal generációk miben hisznek, illetve, hogy mekkora tudásszinttel rendelkeznek a közélet szélesebb kérdéseiről.

– Igen, azt hiszem, ez így van. Az amerikai fiatalok úgy tűnik, valós gondokkal küzdenek. Például, hogy megértsék a történelmet. Tény, hogy az egyetemi városokban sok fiatal aktívan támogat egy terrorszervezetet, ami szörnyű dolgokat, atrocitásokat követett el, és súlyosan megsértette az emberi jogokat. És amikor ezeket a diákokat szembesítették, hogy az általuk támogatott Hamász tagjai csecsemőket öltek meg és nőket erőszakoltak meg, rögtön azt mondják, hogy ezek álhírek, semmire sincs bizonyíték. Ők bizonyítékot követelnek a nők megerőszakolására, viszont, ha a másik oldalt érintve hangzana el állítás, akkor arra más lenne a hangvétel. Egyébként én és számos más republikánus, köztük a kongresszus tagjai közül többen is azon a véleményen vagyunk, hogy legyen meg minden jogunk rá, hogy kitoloncoljuk, és megvonjuk a tanulmányi vízumot azoktól a diákoktól, akik vendégként tartózkodnak Amerikában, és erőszakot szítanak az állampolgárokkal szemben, vagy negatívan nyilatkoznak az országról. Ebben az esetben zéró toleranciára lenne szükség. Ez működik, és nem tudom felfogni, hogy Amerikában miért nem létezhet ugyanez az antiszemitizmussal kapcsolatban is. Ott volt az a diák, aki Bostonban a zsidók torkának elvágásával fenyegetőzött. Mit keres még az országban?

– Akkor ez lenne a vezetői képesség kifejtése? Ide kapcsolódik az elrettentés is, mindkét szinten. Belföldön egy ilyen lépés példát statuálna a diákok felé. Emellett az elrettentés politikája a világszínpadon is jelen van. 

– Az elrettentés a módja, hogy a békét el tudjuk érni a világon, és csökkenteni tudjuk az erőszakot és a bűnözést. Amerikában az elrettentés kulcs, ahogy belföldön, úgy a külpolitikában is. Sajnos, amit Joe Biden részéről láttunk az elmúlt három évben, az teljesen ellentétes Donald Trump politikájával, aki azt vallotta: „béke az erő által”. Ezt Orbán Viktor tudja, hiszen a béke érdekében erőt kell felmutatni.

– Ami a tüntetéseket és az ottani antiszemita hangvételt illeti, nagyon sajnálatos, hogy akár a fősodorhoz tartozó média is, azonnal antiszemitizmusnak minősít bármit, ami a radikális jobboldalról jön. Most viszont hezitáltak, hogy a történteket antiszemitizmusnak minősítsék-e.

– Manapság egy nagyon érdekes dinamikát fedezhetünk fel az országban. Ahogy az a progresszívekre is igaz, sokan bizonyos szabályokat csak másokra nézve tartanak kötelezőnek. Ha megnézzük, Amerikában az antiszemitizmus elsősorban a baloldalról ered, és jó része az anticionizmusban testesül meg.

– És pontosan ez az, amivel egyébként érvelnek. Hogy az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal.

– Ez egy őrület. Csak mellékesen jegyzem meg, a cionizmus nem politikai kategória, a zsidó emberek jogát jelenti az önrendelkezésre az ősi, a bibliai hazájukban. Nem azt mondja ki, hogy Izrael kormányát támogatja, hanem az izraeli embereket és földjüket. Amerikában viszont a progresszívek és a baloldal politikai kérdést csinált belőle. Ami amerikaiként nem fér a fejembe, hogy úgy tűnik, mintha a Biden-adminisztráció két oldalon lenne. Egyrészről világosan kimondja, hogy Izrael mellett áll, ami jó, másrészről viszont egy hónapja Irán számára hozzáférhetővé tette a korábban befagyasztott dollármilliárdokat, néhány napja pedig közölték, hogy újabb tízmilliárd dollárt tennének elérhetővé a számukra. Ez a pénz pedig végső soron a Hamászhoz, a Hezbollahhoz és a jemeni húszikhoz is eljut. Remélem, nemsokára eldöntik, melyik oldalon állnak, mert egyelőre úgy néz ki, mindkét oldalra játszanak.

Kiemelt kép: Diákok tiltakoznak a Gázai övezetben zajló izraeli katonai műveletek ellen New Yorkban 2023. november 9-én (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)