Aktuális

Szétesett a jegyértékesítés előtt az MLSZ oldala, új időpontot adott meg a szövetség

Holland gazdálkodók beszéltek arról, hogyan lehetetleníti el a munkájukat az EU-s klímapolitika

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Egy flandriai agrárgazdálkodó házaspár is megosztotta történetét a közönséggel az MCC Brussels The Silent War on Farming elnevezésű eseményén Brüsszelben, ahol az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásainak betarthatatlanságáról, valamint az európai agrárgazdaság ellehetetlenítéséről beszéltek a meghívottak. Az EU törvényhozói által jelenleg is kidolgozás alatt álló új, természet-helyreállítási törvény (Nature Restoration Law) a már eddig is szigorúnak számító feltételeket tenné szinte teljesíthetetlenné a mezőgazdaság szereplői számára. Noha az agrárszektor szereplői eddig is hallatták a hangjukat, tüntetéseket és tiltakozásokat szerveztek, a környezetvédelmi és klímalobbi nyomása alatt formálódó uniós jogszabályok az európai mezőgazdaság tönkretételével fenyegetnek. A hirado.hu az MCC Brussels eseményén a meghívott szakértőkkel és gazdákkal is beszélgetett.

Az Európai Unió a környezetvédelem és a klímaváltozás jegyében több szabályozást alkotott az előző évtizedekben, amelyek most fejtik ki hatásukat, bár ennél sokkal több van a parlamentben és a tanácsban. Ezek az uniós jogszabályok sokkal veszélyesebbek a termelők számára, mint az a klímaváltozás, amelyet orvosolni akarnak – fogalmazott Schenk Richard, az MCC Brussels kutató munkatársa a hirado.hu kérdésére válaszolva.

A szervezet Néma háború a gazdálkodók ellen (The Silent War on Farming) című tanulmányának szerzője arról számolt be lapunknak, hogy az 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (Habitats Directive) például napjainkban fejti ki hatását. Ez a Natura 2000-es területekre fókuszál, ami hétéves periódusokban folyamatosan szigorítja a természetvédelmi területekre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.

Schenk Richard rámutatott, hogy ma már ha egy tagállam Natura 2000-es tervet akar végrehajtani, az Európai Bizottság olyan szigorú környezetvédelmi előírások betartása mellett engedélyezi, amely csak a termelés visszafogásával lehetséges.

A szakértő elmondta, hogy ma már tisztán látható, hogy az 1992-ben elfogadott szabályozás kapcsán mely tagállamok követték szorosan az uniós előírást, és mely tagállamok kezelték óvatosabban a Natura 2000-es területeket.

Kapcsolódó tartalom

Leépítik az uniós mezőgazdaságot

„Hollandia az első, amely mára elérte azt a stádiumot, hogy 2030-ig felére kell csökkentenie az állattenyésztését” – mondta a szakértő, majd azt is hozzátette, hogy az EU törekvéseit látva minden tagállamnak el kell érnie ezt a szintet.

„A parlamenti bizottságban a héten megy át a Nature Restoration Law, ami még több helyen írja elő a környezetvédelmi területek kijelölését. Az EU eredeti tervei szerint ez az unió területének 20 százalékát jelentette volna, amit a tagállamoknak sikerült visszaszorítaniuk 10 százalékra.”

A brüsszeli logikát firtató kérdésre válaszolva a szakértő elmondta, hogy kisebbségben vannak azok a döntéshozók, akik szerint az EU példát mutat a világ számára.

„A bürokrata, realista pozíció viszont úgy áll hozzá, hogy ha a mezőgazdasági termelés kikerül az unió területén kívülre, az jó, mert akkor megfelelnek a Párizsban elfogadott klímaszerződéseknek” – mutatott rá.

Kapcsolódó tartalom

Ukrajna uniós tagsága kapcsán indoklásként mindig elhangzik Brüsszelben, hogy az agrárszektora hozzájárul a globális élelmiszer-biztonsághoz. Illetve a háborúban álló szomszédunk felvételét támogató álláspontok között az is megjelenik, hogy mezőgazdasági óriásról lévén szó, Ukrajna integrációja az uniós agrárszektort visszahelyezné a világkereskedelem térképére. Ezzel kapcsolatban Schenk Richard arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán mezőgazdaság eleve nagyobb hátrányból indulna az EU-s előírásokhoz való alkalmazkodásban, ráadásul ugyanabból a költségvetési támogatásból részesülne már a kezdetektől fogva, mint a többiek.

„Ebből adódóan lenne egy olyan időszak, amikor az ukrán mezőgazdaság már ugyanúgy részesül az uniós finanszírozásból, mint a többi tagállam, azonban még nem vonatkoznak rájuk ugyanazok az előírások, mint a többiekre.”

A gazdálkodók kivéreztetése

A brüsszeli panelbeszélgetés vendége volt egy flandriai gazdálkodó házaspár, Daisy és Gunter Klaasen, akik lapunk kérdésére válaszolva elmondták, hogy jelenleg hárommillió eurós hitelük van, amelyet a baromfigazdaságuk fejlesztésére fordítottak. „Normális esetben ez nem jelentene problémát, hiszen hosszú távra, húsz évre terveztünk. Ezek a beruházások pedig húsz év múlva is hatékonyak maradnának” – mondta Gunter Klaasen, majd hozzátette, hogy a folyamatos szigorítások azonban ellehetetlenítik a munkájukat.

Kapcsolódó tartalom

„Két új istállót építettünk, hogy növelni tudjuk a farm bevételeit több csirke tenyésztésével. A két istállót a legújabb felszerelésekkel láttuk el, többek között már ammóniakibocsátást csökkentő rendszerrel, aztán kijöttek az újabb szabályozások.”

Az előírásoknak megfelelően már eddig is LED világítással látták el az istállókat, valamint levegőkeringtető rendszert is bevezettek, de a legújabb szabálymódosítás értelmében további 60 százalékkal kellene csökkenteni a nitrogénkibocsátásukat.

A flandriai gazdálkodók helyzetét az MCC Brussels tanulmánya világítja meg, amely rámutat, hogy az állattenyésztőkkel szemben támasztott ammónia- és dinitrogén-oxid-kibocsátási kritériumok a hollandiai követelményeket tükrözik. A szomszédos országban a környezetvédő csoportok által jól bevált modell szerint ugyanis önmagában nem elegendő a gazdálkodási eszközök fejlesztésével csökkenteni a kibocsátást, hanem annak eléréséhez az állatállomány drasztikus csökkentésére van szükség. Ezen irányvonal mögött pedig a környezetvédő csoportok, valamint a politikai spektrum zöld pártjai és a szociáldemokraták sorakoztak fel.

(Az MCC Brussels eseményén elhangzott panelbeszélgetés a fenti videón tekinthető meg)

Fabrikált modell

Lapunknak válaszolva Gunter Klaasen úgy fogalmazott, hogy az új szabályozások miatt jelenleg úgy áll a helyzetük, hogy „talán a nyugdíjunkig tudunk majd dolgozni, hogy kifizessük a hitelünket, de utána marad egy teljesen értéktelen farmunk”. Az uniós direktívák kapcsán a gazdálkodó elmondta, hogy jelenleg a nitrogénkibocsátás miatt vezettek be szigorításokat Flandriában, ami környezeti veszélyként határozza meg a természethez közel lévő agrárgazdaságokat.

„Ezek az állítások azonban egyáltalán nem igazak, és nem is bizonyítottak. Az Amszterdami Egyetem tanulmánya is kimutatta, hogy az ammónium nem az istállókból érkezik. Tehát egy olyan eszközt fejlesztettek (a szabályalkotók – a szerk.), amely rossz számokon alapul, és pusztán azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljanak a gazdálkodóktól.”

Kapcsolódó tartalom

A flamand házaspár azt is elmondta, hogy a családi gazdaságuk nitrogénkibocsátásának sokszorosát produkáló ipari szereplőket egyáltalán nem szorongatja az uniós környezetvédelmi lobbi. Ehhez kapcsolódóan pedig egy olyan jelenségre is felhívták a figyelmet:

Flandriában az állam robusztus, nyolcvanszázalékos támogatást biztosít azoknak a környezetvédő NGO-knak, amelyek azzal a céllal vásárolják fel a gazdálkodók földjeit, hogy természetvédelmi területet létesítsenek. „Az eddigi ismereteim alapján ez teljesen illegális” – mondta Gunter Klaasen, majd hozzátette, hogy a gazdálkodók viszont nem tudnak versenyezni a helyzeti előnyhöz juttatott szereplőkkel.

A jogászok paradicsoma

Szintén az uniós szabályozások ellentmondásairól beszélt Fernand Keuleneer ügyvéd és agrárjogi szakértő is, aki a panelbeszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az 1992-es környezetvédelmi célok csupán direktívák voltak, addig az újabb szigorításokat tartalmazó természet-helyreállítási törvény már egy közvetlen rendelkezés. A panelbeszélgetés során a jogi szakértő úgy fogalmazott, hogy Brüsszel a jogászok és a lobbisták paradicsoma.

Lapunk kérdésére válaszolva Keuleneer elmondta, hogy elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet is, amelynek során a családi agrárvállalkozások kiszorítása és az NGO-k helyzetbe hozása után multinacionális vállalatok vásárolják majd fel a környezetvédőktől a földterületeket például iparosítási céllal.


Az MCC Brussels tanulmányát itt olvashatja.
Az MCC Brussels eseményét itt tekintheti meg videón.

Kiemelt kép: Balról jobbra haladva Daisy és Gunter Klaasen flamand agrárvállalkozók, Schenk Richard az MCC Brussels kutató munkatársa és Fernand Keuleneer belga ügyvéd és uniós agrárszabályozási szakértő az MCC Brussels Silent War on Farmind elnevezésű eseményének panelbeszélgetésén 2023. november 27-én Brüsszelben (Fotó: hirado.hu)

Ajánljuk még