Aktuális

Robert Fico szerint ellehetetleníti a béketárgyalásokat Joe Biden döntése

A román miniszterelnök szerint Románia nem áll készen arra, hogy teljesítse az Európai Bíróság elvárásait az azonos nemű párokkal kapcsolatban

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia nem áll készen arra, hogy az azonos nemű párok jogállásáról az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elvárásainak megfelelő rendelkezést vezessen be.

A szociáldemokrata kormányfőt az Europa FM kereskedelmi rádió csütörtök esti műsorában kérdezték arról, hogy milyen választ ad a bukaresti kormány a március 25. határidőig az EJEB határozatában szereplő, az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatos javaslatokra.

„A román társadalom jelenleg nem áll készen a döntésre. Nem ez az első és nem is az utolsó elítélő határozat. Romániát a börtönökben uralkodó állapotok miatt is elmarasztalták. Ez nem tartozik a prioritásaim közé, és ismétlem, nem hiszem, hogy Románia készen áll ebben a pillanatban. A magam részéről nyitott ember vagyok, én is ezen a világon élek, nincsenek fenntartásaim, vannak olyan barátaim, akik férfiakkal élnek párkapcsolatban, de most a miniszterelnök szemszögéből beszélek”

– mondta Ciolacu.

Az EJEB 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva májusban marasztalta el Romániát, amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára. A román állam augusztusban fellebbezett a határozat ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy ismerje el hivatalosan a családdá válni kívánó azonos nemű párok jogait, az EJEB nagykamarája azonban elutasította az újratárgyalást.

Az ország bírósági képviseletét ellátó bukaresti külügyminisztérium nemrég arra kérte a kormányt, hogy november 28-ig dolgozza ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert Romániának március 25-ig be kell mutatnia a Miniszteri Bizottságnak a döntést követően elfogadott intézkedéseket vagy megalapozott javaslatokat az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatban.

A strasbourgi székhelyű bíróság májusban szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.

A bíróság leszögezte, hogy

a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét.

A testület elismerte, hogy az államok rendelkeznek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor leszögezte: a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.

A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát.

Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.

Az Avangarde közvélemény-kutató intézet egy 2021-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait, 31 százalék nem válaszolt.

Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ajánljuk még