Az albán miniszterelnök szerint a nemzeti ellentétek a koszovói szerbek és albánok között konfliktushoz vezethetnek az egész térségben. Edi Rama szerint a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak a szerb-koszovói határt is felügyelnie kellene.

Mint mondta, a határt senki nem ellenőrzi, ezért ott számos illegális tevékenység folyik a kábítószer- és fegyvercsempészettől kezdve az ultranacionalisták beszivárgásáig, és ez komoly gondokat okozhat az egész régióban.

A KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték.

„A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született. Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.

Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.

Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan. Jens Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette.

Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg.

A NATO főtitkára leszögezte, hogy a szervezet támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe.

A KFOR az 1998-99-es koszovói-szerb háború lezárását követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján.

Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is a helyszínen maradt a fel-fellobbanó zavargások miatt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít szolgálatot kötelékében.