Időjárás

Folytatódik a februári tavasz – mutatjuk, hol lesz a legmelegebb

Orbán Viktor: Európa elvesztette önrendelkezési képességét

Európa elvesztette önrendelkezési képességét, nem tudja meghatározni, hogy mik a céljai, nem tudja felismerni, hogy milyen eszközöket kell alkalmazni céljainak elérésére – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Zürichben, a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén tartott átfogó politikai beszédében.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban jövőre választások lesznek, és az ott kialakuló erőviszonyok Svájcra is hatást fognak gyakorolni, befolyásolják például az ország részvételét a közös piacon.

Hozzátette, hogy soros uniós elnökként a jövő év második felében Magyarországnak lehetősége lesz az EU napirendjének alakítására, így arra is, hogy a jelenleginél nagyobb befolyással legyen az uniós politika alakulására.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Európa ma nem ura önmagának, a világ GDP-jében való részesedése lefelé megy, 2030-ra egyedül Németország lesz az eső tízben, az utolsó helyen – emelte ki.

Az Európai Unió a bővítéssel nem tud megbirkózni, a térségi konfliktusokat sem képes kezelni, legyen szó Ukrajnáról vagy a Nyugat-Balkánról – hangoztatta.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy Európának sikerül-e megőriznie stratégiai szuverenitását. Úgy vélte, „Európa sorsa ma oda van láncolva Amerikáéhoz”, vagyis ha Washington teret veszít, annak „mi is megisszuk a levét”, márpedig ez most a világ fő tendenciája.

Kiemelte: a nyertes hidegháború után, a rendszerváltás idején hasznos volt Nyugat-Európa számára, hogy létrejött egy keresztény Nyugat-Európa és keresztény Egyesült Államok felállás, és az amerikai jelenlét akkor nem okozott kezelhetetlen problémát.

Kapcsolódó tartalom

Mára azonban ez megváltozott, mert az Egyesült Államokban a progresszív liberális erők kerültek előtérbe, és ezeket az elveket Európában is erőteljesen terjesztik. Márpedig „az Egyesült Államok cowboy-kapitalizmusa idegen Európától”.

Orbán Viktor hangoztatta: Európa időközben elvesztette nagy formátumú politikusait is. Amikor kilépett a politikából a Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök jellemezte generáció, az EU elvesztette azt a képességet, hogy olyan vezetői legyenek, akik határozott cselekvésre képesek.

Hozzátette: miközben hiányoznak az erős kezű politikusok, mindenütt ott vannak a bürokraták.

A korábbi európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker azt hirdette, hogy a brüsszeli bizottság politikai testületté változott.

Egy ilyen intézmény azonban valójában ehhez nem ért, csak a politikusok képesek meghozni az Európában szükséges változásokat – fejtette ki. Az EU politikai vezetését a tagországok állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak kellene ellátnia, ráadásul jelenleg a központi intézményeket is az Egyesült Államokból importált progresszív liberalizmus jellemzi.

Mindezek miatt Közép-Európának most sajátos felelőssége van, különösen Magyarországnak, ahol nincs liberális hegemónia, nincsenek koalícós csatározások, sem migráció vagy utcai zavargások.

Magyarországnak van ideje gondolkodni Európa jövőjéről” – fogalmazott Orbán Viktor, aki ismertette a „magyar modellt” is. Elmondta: Magyarország nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat épít, amely elvezet a jóléthez.

Kapcsolódó tartalom

A modell elemei között emelte ki a családpolitika központi helyét, a migráció teljes visszafogását, az alacsony adókat, valamint a beruházások bevonzását keletről és nyugatról egyaránt. Leszögezte: migráció helyett a kormány családpolitikával kívánja kezelni a demográfiai kihívásokat, és genderpolitika helyett is a családi értékeket támogatja.

Az Európai Unióban „Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske” – fogalmazott Orbán Viktor. Kérdésekre válaszolva elmondta: Magyarországnak mindig az volt az álláspontja, hogy az illegális bevándorlás kockázata túlságosan magas, mindenképpen fel kell lépni ellene.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a válság 2015-ös kezdete óta nem fogadta el azt a nyugati érvelést, hogy a migráció segít enyhíteni a munkaerőgondokon, és liberálisabb társadalomhoz vezet.

Mindvégig az volt az álláspontja, hogy túlságosan nagy a kockázat, ráadásul a bevándorlók beengedése párhuzamos társadalmakat teremt Európában, hiszen más vallásúak nagyobb csoportját kellene beilleszteni a keresztény társadalmakba.

Megjegyezte, hogy a keresztény kultúrát is népszerűsíteni, kell, mert ez biztosítja a legemberibb és legszabadabb világot.

Magyarországnak az egész schengeni övezetet meg kell védenie az illegális bevándorlástól, de ehhez Brüsszeltől eddig még nem kapott támogatást – emelte ki. A hatékony fellépésnek köszönhetően a magyar határőrök csak tavaly 270 ezer illegális migránst állítottak meg a határon.

A magyar rendszer azért is hatékony, mert a migránsok számára „nulla vonzerőt” jelent – fűzte hozzá. Mint mondta, a vendégmunkások korlátozott és szigorúan szabályozott alkalmazását viszont támogatja. A magyar gazdasági eredmények közül Orbán Viktor kiemelte, hogy az ország tavaly beruházási, foglalkoztatási és exportrekorder volt az EU-n belül.

Hangoztatta, hogy Magyarország a népességarányánál jóval előkelőbb helyen, a 34-iken helyezkedik el az exportőr országok „világranglistáján”. Rámutatott, hogy az országot eközben pénzügyi szankciók sújtják az EU-ból, jogszerűtlenül megtagadják a pénzügyi források átadását, évi 3-4 milliárd eurót.

A gazdasági törekvések közül kiemelte a rendkívül alacsony egysávos jövedelemadót, azt, hogy nincs örökösödési adó, tíz százaléknál alacsonyabb a társasági adó, és kiemelten támogatja a kormány a külföldi befektetéseket. Mint fogalmazott, a legjobb stratégiájú keleti és nyugati cégeket Magyarországon igyekeznek „randevúztatni”.

Kapcsolódó tartalom

Magyarországon a progresszív liberális hegemónia helyett pluralizmus van, szuverenista álláspontot képvisel, és „a jó hír az, hogy ez működik” – fogalmazott Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy ő maga is 33 éve van jelen a politikában, és ebből 17 évet már kormányon töltött, amivel a legtapasztaltabb vezetőnek számít az unióban. A másfél órás rendezvényen beszélt a miniszterelnök az ukrajnai helyzetről is.

Úgy vélte, Európának fel készülnie arra, hogy ha az Egyesült Államokban politikai fordulat történik, egyedül kell megküzdenie egy hatalmas geopolitikai konfliktussal, neki kell politikai megoldást találnia egy „szinte lehetetlen” ügyre, és állnia kell a költségeket is. Mindeközben Európa elszegényedőben van, nincs pénze egy ekkora válságra – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta: nem kérdés, hogy Ukrajna megtámadása Oroszország részéről agresszió volt, a nemzetközi jog megsértése. Európa azonban nem reagált jól: lokalizálni kellett volna a konfliktust, mostanra viszont globális lett, ami mindenkinek rossz.

Kifejtette: a nyugati stratégia az volt, hogy az oroszok nyugati segítséggel veszítenek a fronton, és jön egy új orosz vezetés, de most már nyilvánvaló, hogy az ukránok nem fognak nyerni a fronton, és reálisan nem lesz változás Moszkvában.

Mint mondta, „kell egy B terv”, mert annak nincs értelme, hogy a Nyugat pusztán finanszírozza Ukrajnát.

Egyelőre azonban Európa nem rendelkezik ilyen tervvel – szögezte le. Rámutatott a nyugati képmutatásra is, amelyre egyebek között azt említette példának, hogy az Egyesült Államok jelentős mennyiségű nukleáris hajtóanyagot szerez be Oroszországtól.

Kiemelte: a magyar vezetés is látja, hogy mennyire szenvednek az ukránok, ráadásul sok magyar él Kárpátalján, és sokan közülük meghalnak a háborúban, ezért Magyarország mielőbb szeretné megállítani a harcokat. A legfontosabb a tűzszünet elérése, és aztán lehet hosszú távú békeszerződésről tárgyalni – hangoztatta.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozójára vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor kitért arra: meg kell érteni az oroszokat ahhoz, hogy kezelni lehessen őket. Moszkvának más rendszere van: miközben nyugaton a szabadság a fő vezérelv, náluk a biztonság, mert ez kell ahhoz, hogy egyben tartsák a hatalmas országot, ami egyébként szinte lehetetlen feladat.

Kínáról beszélve a miniszterelnök úgy vélte: meglátása szerint ez nagy lehetőség Magyarországnak, ezért együtt kell működni Pekinggel. Leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy Kínát le kell választani az európai gazdaságról.

Kapcsolódó tartalom

A zsúfolásig telt teremben megtartott zürichi beszédet követő pódiumbeszélgetést a 90 éve alapított Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel svájci néppárti parlamenti képviselő vezette. Jelen volt sok más illusztris vendég mellett az idei Nobel-díjas Krausz Ferenc, valamint Václav Klaus volt cseh kormányfő, akit Orbán Viktor az európai konzervatív politika „intellektuális sztenderdjeként” üdvözölt.

Számos kérdés a svájci-magyar kétoldalú viszonyra vonatkozott. Orbán Viktor egyebek között hangoztatta a svájci-magyar barátság létezését. Köszönetet mondott azért, hogy

Svájc 1956-ban befogadta a magyar menekülteket, és köszönetet mondott a menekülteknek is, hogy kivívták a megbecsülést az alpesi országban.

Mint mondta, 900 svájci cég dolgozik Magyarországon, és ezek több mint 30 ezer családnak adnak kenyeret. Kitért arra is: Magyarország szereti a semleges országokat, de földrajzi elhelyezkedéséből adódóan „nem rendelkezik azzal a luxussal”, hogy maga is semleges legyen. A magyar kormányfő leszögezte, hogy az európai politika a mostani rendezvény házigazdája, a Weltwoche nélkül szegényebb lenne.

Miközben az általános tendencia a progresszív liberalizmus iránya, „megnyugtató, hogy van még Európában hely, ahol szabadon lehet beszélni”, mint Svájc. „A Weltwoche nem olyan, mint egy mainstream média, én pedig nem vagyok olyan, mint egy mainstream politikus” – mondta a miniszterelnök.

Kiemelt kép: MTI

Ajánljuk még