Aktuális

Orbán Viktor az Egyesült Államokba látogat, Donald Trump is fogadja

Hihetetlen tempóban nő az olajipari óriáscégek nyeresége

| Szerző: hirado.hu
Virágzik az olajüzletág, az ukrajnai háború okozta áremelkedések gazdagon hizlalják az olajipari óriáscégek bukszáját, pedig a kormányok zöldebb korszakot ígértek.

Szárnyal a nyereség, a termelés növekszik – az idei esztendő rekordévet hoz az Egyesült Államokban. Az olajipar még az éghajlatszennyezés megfékezésére irányuló keresztes hadjáratból is profitál, beleértve azt a több milliárd dolláros ösztönzőkeretet is, amelyet Joe Biden amerikai elnök szélerőművek, akkumulátorok és szénhidrogén-szállító csővezetékek építésére hozott létre.

(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Pedig a 2015-ös párizsi klímacsúcson összegyűlő nemzetek vezetői azt ígérték, hogy támadást indítanak a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyag-szennyezés ellen. A valóság azonban az, amellyel az érdekvédők és a kormányok is szembesülnek a november 30-ára tervezett következő klímacsúcson, hogy az olaj- és gázkitermelő cégek virágoznak, nem pedig zsugorodnak.

Elemzők az ukrajnai orosz invázióval és a világjárványt követő gazdasági kilábalással magyarázzák a tüzelőanyagárak megugrását, a tisztább technológiák – például a szélturbinák vagy az elektromos autók – alkalmazásáért pedig nagyon komoly piaci küzdelem zajlik. Ezeknek a tényezőknek az együttes hatására jött létre az a piaci környezet, amely az olajipar extraprofitját eredményezte.

Továbbra is borús a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó hosszú távú prognózis: a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a múlt hónapban arról számolt be, hogy a gáz- és a szénkitermelés volumene várhatóan az évtized végére éri el a csúcsot.

Kapcsolódó tartalom

Az olajipar Góliátjai tudják: a fosszilis tüzelőanyagokban bőven van jövő.

Az Egyesült Államok két olaj- és gázipari szuperóriása a riválisai felvásárlásába fogott: a Chevron 53 milliárd dollárért vette meg a Hesst, míg az Exxon Mobil 60 milliárd dollárt költött egy texasi vállalat megvásárlására, amely hatalmas földterülettel rendelkezik az államban. A British Petroleum (BP) és a Shell, amelyek természetesen szintén az olajra és a gázra alapozzák a vállalkozásait, visszavonják a környezetbarátabbá tételükre tett korábbi ígéreteiket. Noha a vállalatok mindegyike alkalmaz zöldtechnológiát, például a szén-dioxid-leválasztását lehetővé tevő rendszer vagy a geotermia és az akkumulátorokhoz használt nyersanyagok bányászata során. Jeff Merkley demokrata párti szenátor azonban 99 százalékos zöldmosást tartana kívánatosnak, mondván: az óriáscégek valójában csakis a foszilis javakra vonatkozó meglévő tulajdonjogaikat védik.

Amikor 2015-ben a világ vezetői Párizsban összegyűltek a klímaegyezmény aláírására, a légkörben lévő hőmegkötő szén-dioxid szintje már elég magas volt ahhoz, hogy az egész emberi civilizációt veszélyeztesse. Most még annál is rosszabb a helyzet. E figyelmeztetések közepette kiderült, hogy még az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató kormányok vezetői sem tartják reálisnak a fosszilis tüzelőanyagok radikális visszaszorítását.

Biden elnöknek a klímakatasztrófa elkerüléséről szóló, 2020-as ígéretében szerepelt egy, ebből a szempontból nagyon fontos mondat, mely szerint a szövetségi területeken leállítja az új kutak fúrásait. Ez egyes piaci elemzőkben azt a félelmet keltette, hogy Joe Biden politikája majd összetöri az olajtársaságok részvényeinek árfolyamát.

Ehelyett az Egyesült Államok olajtermelése és földgázexportja rekordmagasságokba szárnyalt, Biden kormánya pedig számos fosszilis tüzelőanyag-projektet indított be, mint például az alaszkai olajfúrás és az Appalache-hegységben a gázvezeték.

Kapcsolódó tartalom

Az olajtársaságok nyeresége a legutóbbi negyedévben ugyan nem érte el azt a szintet, mint a tavalyi rekordmagas benzinárak idején, ennek ellenére még mindig felülmúlják a járvány előtti hozamokat. Az Exxon 9,1 milliárd dolláros bevételről számolt be, finomítói 1999 óta a legnagyobb mennyiségű üzemanyagot dolgozták fel. A Chevron 6,5 milliárd dolláros nyereséget jelentett, ami alacsonyabb ugyan az egy évvel korábbi 11,1 milliárd dolláros hozamnál, de még mindig körülbelül a duplája annak, mint ami 2019 azonos időszakában volt.

Az Exxon árfolyama több mint duplájára nőtt Biden hivatalba lépése óta, a Chevron részvényei pedig közel 60 százalékot emelkedtek.

Az olajtársaságok készen állnak arra, hogy tovább pörgessék a kitermelési ütemet.

A nemzetközi energiafórum és az S&P Global jelentése szerint az iparági tőkekiadások a tavalyi 500 milliárd dollárról 2030-ra 640 milliárd dollárra nőnek.

Ugyanakkor az ipar arra készül, hogy kihasználja azt a több milliárd dollárt, amelyet a Biden-kormány bocsátott a feltörekvő klímatechnológiákat alkalmazó cégek rendelkezésére. Ezek a technológiák a geotermikus energiával és a szélenergiával együtt komoly pénzügyi előnyöket kínálhatnak azoknak az olaj- és gázipari vállalatoknak, amelyek nagy tapasztalattal rendelkeznek a kutak fúrásában, a csővezetékek lefektetésében és a tenger alatti szerkezetek építésében.

Az Exxon Mobil már be is jelentette, hogy az arkansasi kutakból kivonja a lítiumot, amely az elektromos járművek akkumulátorainak nagyon fontos alapanyaga. Célja, hogy évente több mint egymillió elektromos jármű gyártásához elegendő lítiumot állítson elő.

Kapcsolódó tartalom

Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek visszalépnek a szén-dioxid-szennyezés csökkentésére tett ígéretüktől.

A BP például bejelentette: az év elején tett, 35-50 százalékos csökkentési ígéretéhez képest 2030-ra mindössze 20-30 százalékkal csökkenti az energiatermelésből származó szén-dioxid kibocsátását. Nyolcmilliárd dollárt tervez költeni olaj- és gáztermelésének növelésére, ami természetesen csak a szennyezőanyagok kibocsátását növeli.

Cselekvésre van szükség az átmenet felgyorsítása érdekében” – mondta Bernard Looney, a BP vezérigazgatója abban a sajtóközleményében, amelyben bejelentette a vállalati célok módosítását. Egyúttal azt is közölte, hogy nyolcmilliárd dollárt fektet be a megújuló energiákon alapuló technológiák fejlesztésébe.

A Shell az üzletágban realizálható sovány nyereség miatt kevesebbet fektet be a megújuló energiatermelésbe, mint azt eredetileg tervezte. A vállalat szóvivője, Curtis Smith azonban azt is hangsúlyozta, hogy az olajipari óriás stratégiája nem változott, 2050-re továbbra is el akarja érni a nulla üvegházhatású gázkibocsátást. „A tőkefegyelem iránti megingathatatlan elkötelezettség a kivételes teljesítéssel kombinálva értéket teremt a részvényesek számára, és lehetővé teszi a Shell számára, hogy a világnak a ma szükséges energiát biztosítsa, miközben hozzájárul a nyereséges, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzleti modellek növekedéséhez, amelyek kritikus szerepet játszanak majd a kiegyensúlyozott energiatermelésben” – írta.

Kapcsolódó tartalom

A BP azt is közölte, hogy továbbra is elkötelezett a „karbonlábnyom” csökkentése mellett. A vállalat az évtized végéig 60 milliárd dollárt tervez befektetni elektromos járművek töltésére alkalmas technológiák kifejlesztésére, valamint arra, hogy növényi eredetű összetevők felhasználására tudja előállítani az üzemanyagot.

A Chevron a geotermikus energia fejlesztésére és a működése során keletkezett üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére vonatkozó terveiről beszélt, de azt is világossá tette, hogy gőzerővel folytatja az olaj- és földgáztermelést. „Nagyon nehéz olyan gyorsan változni, ahogyan azt egyesek szeretnék” – mondta a Chevron vezérigazgatója, Mike Wirth a hónap elején az amerikai Barron’s pénzügyi hetilapnak adott interjúban. „Hatalmas befektetéseket végzünk, dollármilliárdokat forgatunk a meglévő rendszerben, amely 150 év alatt fejlődött ki.

Az Exxon bejelentette, hogy 2027-ig 17 milliárd dollárt költ arra, hogy csökkentse klímaszennyezését. A vállalat azonban elutasította a részvényesek felhívását, hogy tegyen közzé egy tanulmányt arról, hogyan érintené olaj- és gázipari részesedéseit a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az IEA jelentésében jelzett csökkentés.

Nagyon valószínűtlen, hogy a társadalom elfogadja a globális életszínvonal romlását, amely egy olyan forgatókönyv tartós megvalósításához vezet, mint az IEA” – válaszolta az Exxon a javaslatra.

Ez a szemlélet feldühítette a környezetvédő csoportokat és a klímatudósokat, akik azzal vádolták az Exxont, hogy évtizedek óta tudja: az iparból származó üvegházhatású gázok felfogják a hőt a légkörben, ami globális klímaváltozáshoz vezet.

Miért nem keresnek olyan alternatívákat, amelyek a tiszta energiára való áttérést segítik?” – tette fel a kérdést Don Wuebbles, az Illinoisi Egyetem légkörtudományok professzora, aki 2017-ben a klímatudományról szóló kongresszusi jelentést jegyezte. „Ők a pénzüket több olaj keresésére fogják költeni. Teljes sebességgel haladnak előre. Ez a probléma.”

Kapcsolódó tartalom

Erin Szeligowski, az Exxon szóvivője elmondta, hogy a vállalat elkötelezett a saját tevékenységeiből származó káros anyagok kibocsátáscsökkentése mellett. „Egész üzletrendszert építettünk ki ennek érdekében. A következő négy évben 17 milliárd dollárt fektetünk ezekbe a kezdeményezésekbe” – mondta.

Elemzők szerint az olaj- és gázszektor két dolog miatt döntött a visszafogott átállás mellett. Először is: a világjárvány azoknak a termelőknek kedvezett, akik ki tudták vásárolni a gyengébb versenytársakat. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója megemelte az olaj- és gázárakat, új pénzügyi ösztönzőket teremtve az olajtermelés számára, a Biden-kormányzat pedig felszólította a vállalatokat, hogy minél több új kutat fúrjanak.

Az olajtársaságok nemcsak a profit miatt aggódó részvényesek nyomásgyakorlását érzik, hanem a közelmúlt inflációja miatt megrémült politikusok félelmét is – mondta Francisco Blanch, a Bank of America globális nyersanyagkutató csoportjának vezetője.

Az Ukrajna elleni orosz háború felbolygatta az energiapiacot, a kedélyek csak mostanában kezdenek megnyugodni. Az országok a biztonságos energiaellátásra törekednek – mondta Blanch egy interjúban. Hozzátette: „Ha nincsenek stabil hazai gáz- vagy olajforrásaik, nagyon ki vannak téve a világpiacban zajló folyamatoknak. Ez nagyon aggasztó gondolat a politikusok számára” – olvasható a Politicón.

Ajánljuk még