Időjárás

Esővel vonul át a hidegfront, térképen mutatjuk, milyen idő várható

Egy választási csalás és több kétes ügylet okozta a hazánkat kérlelhetetlenül támadó Monika Hohlmeier pályafutásának végét Németországban

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén sem marad el Magyarország megtámadása, ugyanis a baloldali többségű uniós testület ismét arról szeretné meggyőzni a közvéleményt, hogy hazánkban romlik a jogállamiság helyzete, veszélyben van az igazságszolgáltatás és a bírák függetlensége, valamint az uniós források felhasználása. A Magyarországot érő folyamatos támadások egyik kiindulópontja az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága, ahol a zöldpárti Daniel Freund és a szakbizottság elnöke, Monika Hohlmeier (CSU/EPP) hathatós támogatásával fogalmaznak meg egyre szigorúbb követeléseket az Európai Bizottság irányában, hogy az ne járuljon hozzá a hazánknak járó, befagyasztott uniós források feloldásához. Érdemes azonban felidézni, hogy a korábban bajor oktatási és kulturális miniszterként, valamint a CSU müncheni fővárosi szervezetének elnökeként egyaránt megbukott Monika Hohlmeier hogyan áll a gyakorlatban a jogállamisági értékekhez.

„Az a benyomásom, hogy Orbán Viktor csak a saját, a családja és a cimborái érdekeit nézi, nem pedig Magyarország és a magyar lakosság érdekeit.” (Monika Hohlmeier a Népszavának, 2023.10.14.)

A 2009 óta az Európai Parlamentben ténykedő német Keresztényszocialista Unió (CSU) képviselője politikai felemelkedését ugyanakkor éppen családi hátterének köszönhette. Hohlmeier apja, Franz Josef Strauss közel három évtizedig volt a CSU elnöke, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának tagja, 1978–88 között pedig Bajorország miniszterelnöke, akinek neve és kapcsolatrendszere egyaránt hozzájárult lánya sikeréhez.

A turizmus-vendéglátás szakon végzett Monika Hohlmeier a kétezres évek elején ért pályafutása csúcsára, amikor 2003-ban a bajor kormány oktatási és kulturális miniszteri tisztsége mellett pártja, a CSU München fővárosi elnöki posztját is betöltötte egy rövid ideig.

Kapcsolódó tartalom

A bajor oktatási és kulturális tárca élén egyébként 1998-tól 2005-ig volt, azonban a 2003 tavaszán a CSU müncheni 107-es választókerületének perlachi szervezetében történt csalás olyan botrányt okozott pártjában, amely alapjában megrengette a CSU-t. Noha közvetlenül sosem tudták bizonyítani Hohlmeier érintettségét a választókerületi csalásban, mégis elvesztette az akkori bajor miniszterelnök és CSU-elnök Edmund Stoiber bizalmát, ami a „Strauss-lány” bajorországi karrierjének a végét jelentette.

„Ha a magyar kormány pénzt szeretne, akkor feleljen meg az értékeinknek és a normáinknak. Ha nem akar megfelelni ezeknek, akkor Orbán Viktor álljon ki a nép elé, és mondja meg neki, hogy illiberális államot kíván létrehozni oligarchikus struktúrákkal. Legyünk őszinték és játsszunk nyílt lapokkal!” (Monika Hohlmeier a Népszavának, 2023.10.14.)

Hohlmeier stílusával kapcsolatban a magyar kormány már megszokhatta az éles szóhasználatot, a bajor politikus ugyanis rendszeresen vádolja rendszerszintű korrupcióval Magyarországot, valamint aggodalommal figyeli a jogállamiság „leépülését” hazánkban. Mégis érdemes feleleveníteni, hogy Hohlmeier hogyan került képbe a 2003 őszi bajor tartományi választást megelőző választási csalási botrányban.

Kapcsolódó tartalom

A müncheni 107-es számú választókerületben már 2001-ben elkezdett munkálkodni a CSU ifjúsági tagozatából (JU) érkező klikk, mely a helyi szervezeti vezetés megszerzésén keresztül a bajor parlamentben is képviselői helyhez akart jutni. A 107-es körzet azonban több településrészből áll, így többek között Ramesdorfban és Perlachban is volt helyi szervezete a CSU-nak. Noha a körzet parlamenti képviselője 1998-ban az a Heinrich Traublinger lett, aki egyben a ramesdorfi szervezet elnöke is volt, a perlachi feltörekvők miatt már egyáltalán nem volt biztos a jelölése a 2003 őszi parlamenti választásokra. A perlachi településrésznek azért volt kiemelt jelentősége a jelöltállításban, mert a lakosság létszámának köszönhetően a 107-es választókerület szavazóinak több mint 40 százalékát adta.

A perlachi szervezet élére azonban a JU-ból érkezett Mathias Pawlik került, aki a szintén JU-s Markus Blume csapatában volt. Blume-nak pedig nem csekélyebb ambíciója volt, minthogy leváltsa Traublingert, és jelölt legyen a 2003 őszi bajorországi választásokon. Traublinger azonban mind a pártban, mind a parlamentben Monika Hohlmeier embere volt.

„Sokáig reméltük, hogy Orbán Viktor igazi reformer lesz, akinek az érdeke, hogy Magyarországot Bajorországhoz hasonlóan átalakítsa: versenyképessé, innovatívvá tegye.” (Monika Hohlmeier a Népszavának, 2023.10.14.)

Kapcsolódó tartalom

A CSU müncheni szervezetében az elnöki szék várományosaként, a bajor kormány oktatási és kulturális tárcájának minisztereként Hohlmeier abban volt érdekelt, hogy a saját embereit juttassa pozícióhoz. Abban az időben a 107-es választókerülethez hasonlóan a szomszédos 103-as számú München-Giesing választókerületben is Hohlmeier embere volt a szervezeti elnök és a parlamenti képviselő. És mivel a 107-es kerületben a fiatalok törtetése veszélyeztette Traublinger újabb jelölését, a szomszédos választókerület vezetője, Joachim Haedke beavatkozott a jelölési folyamatba.

Haedke közbenjárására végül a perlachi fiatalok, Pawlik és társai elárulták Blumét, és hogy megnyerjék a választásokat, pénzért léptettek be új párttagokat, jelentkezési íveket hamisítottak meg, később pedig megsemmisítettek közjegyző által hitelesített dokumentumokat.

Ezekért a bűncselekményekért Pawlik négy emberét is jogerősen elítélték. A helyi szervezeti csalás következtében ismét Heinrich Traublinger lett a képviselőjelölt a 107-es körzetben, és 2003 őszén újfent bejutott a bajor parlamentbe.

Kapcsolódó tartalom

A csalásból bírósági ügy lett, azt követően pedig belső eljárás is indult a CSU-ban is. A müncheni botrányt Edmund Stoiber, a CSU elnöke és a bajor kormány miniszterelnöke nyomására a párt kénytelen volt felgöngyölíteni. Amikor azonban a müncheni CSU-ban szavazni kellett Haedke kizárásáról, Monika Hohlmeier, aki 2003 nyarán lett a müncheni szervezet elnöke, védelmébe vette, ezzel pedig gyanúba keveredett. Haedke ügye az ügyészségen és a bíróságon kötött ki. Mivel azonban a dokumentumok meghamisítását nem személyesen ő követte el, hanem emberei hajtották végre, Haedkét végül nem ítélték el.

2003 őszén a bajor tartományi választásokon Hohlmeier mindkét embere, Haedke és Traublinger is bejutott a parlamentbe.

A parlamenti mandátumszerzés következtében pedig a Haedkére kiszabott párton belüli büntetés súlytalanná vált. Hohlmeiernek sikerült annyira tompítania a szankciókat, hogy Haedkét a kizárás helyett a párt vezetői tisztségeitől tiltották el öt évre, a bírság révén pedig megúszta a további büntetést, így a kizárást is. A CSU elnöke, Stoiber azonban nem volt elégedett Hohlmeier munkájával, ezért amennyiben Hohlmeier nem távozott volna a müncheni szervezet éléről, Stoiber beolvasztotta volna őket a CSU felső-bajorországi szervezetébe.

Kapcsolódó tartalom

A botrány következtében tehát Monika Hohlmeier első körben a müncheni CSU elnöki székét veszítette el 2004-ben. Ezáltal azonban hosszú távon Hohlmeier miniszteri posztja is megingott. Stoiber a miniszterelnökségbe vont jelentős szakmai döntéseket az oktatási minisztériumból.

Ekkorra Hohlmeier személye körül egyre gyarapodtak a gyanús ügyek: szóvivőjét, Peter Brendelt például kinevezte a pfarrkircheni középiskola élére, amit 2004 novemberében kapott fel a sajtó. Szintén a sajtó szellőztette meg, hogy Hohlmeier állítólagosan egy ismerősét, Monika Zeyer-Müllert, a korábbi CDU-s miniszterelnök, Werner Zeyer lányát a megfelelő képesítés nélkül nevezte ki a schweinfurti Alexander-von-Humboldt gimnázium igazgatójává.

Még szintén 2005-ben a JU egyik tagja azzal vádolta meg Hohlmeiert a bajor parlament vizsgálóbizottsága előtt, hogy tisztában volt a perlachi választási csalással. Majd Hans Podiuk, a CSU müncheni frakcióvezetője szintén megvádolta, hogy amikor 2002 decemberében felfedezte a nyilvánvalóan hamisított perlachi tagfelvételeket, Hohlmeier megakadályozta, hogy fellépjen a hamisítóval szemben. Monika Hohlmeier végül 2005 áprilisában lemondott az oktatási és kulturális miniszteri posztjáról is.

Kapcsolódó tartalom

A bajor parlament vizsgálóbizottságának dokumentuma itt olvasható.
A Népszavából idézett Hohlmeier-interjú itt olvasható.
Monika Hohlmeier részletes életrajza itt olvasható.

Kiemelt kép: Juhász Hajnalka, az európai ügyek bizottságának KDNP-s tagja, Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának vezetője, Petri Sarvamaa és Lara Wolters, a delegáció tagjai (b-j), valamint Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője (j2) az országgyűlési bizottságok képviselőivel folytatott tárgyalás megkezdése előtt az Országházban 2023. május 16-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még