Aktuális

Újabb próbarepülésén megsemmisült a SpaceX gigászi űrrakétája – VIDEÓ

A pénzügyi válság küszöbére került Németország, miközben romokban a kormánykoalíció

| Szerző: hirado.hu
Nem elég, hogy a német gazdaság vélhetően ebben a negyedévben is zsugorodik, most úgy néz ki, az alkotmánybíróság múlt heti döntése miatt akár egy széles körű pénzügyi válság is kibontakozhat az unió legerősebbnek tartott tagállamában. Németországban a magas energiaárak, a gyenge külföldi kereslet, valamint a magas kamatok megtették hatásukat.

A német alkotmánybíróság döntése, amely kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani, gyakorlatilag milliárdokat „töröl” a szövetségi költségvetésből, és akár

további fél százalékponttal is visszavetheti jövőre az Európa legnagyobb gazdaságát.

A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent. Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.

A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.

Kapcsolódó tartalom

Ezeket a pénzeket szerette volna a kormány átrakni az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba, amit a Bundestag meg is szavazott. Az alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány lépése alkotmányellenes. Azért is kellemetlen fejlemény ez Olaf Scholz kancellárnak, mert kormánya eddig nagymértékben támaszkodott a különalapokra az éghajlati és ipari programjai finanszírozása érdekében.

Olaf Scholz német kancellár mosolyog az ARD közszolgálati televízió hagyományos nyári interjúmûsorának kezdete elõtt Berlinben 2023. július 2-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer).

Annak ellenére, hogy előző hónapban a gazdasági tárca még – rendkívül csekélynek mondható – 1,3 százalékos növekedést jósolt jövőre, most már egyre biztosabbnak tűnik, hogy a befektetési források elvesztése miatt inkább fél százalékpontos csökkenés várható.

A döntés tovább fokozta a meglévő feszültségeket Olaf Scholz már amúgy is a szakadék szélén táncoló kormányában, amely lassan teljesen elveszíti támogatottságát.

A kancellár koalíciós partnerei társaságában ígéretet tett arra, hogy megtalálja a módját a költségvetési lyuk betömésének. Ez azonban korántsem lesz egyszerű feladat.

A szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner határozottan ellenzi a további adóemeléseket, a szocdemek és a zöldek viszont a szociális kiadások megvágását nem engedik keresztülvinni. A jövő évi költségvetésben kevesebb állami fedezet lesz a gazdaság és az infrastruktúra támogatására – figyelmeztetett Lindner.

Kapcsolódó tartalom

Robert Habeck gazdasági miniszter kitart amellett, hogy a döntés visszavetheti az ipari termelést, gátat szab a klímavédelmi célok teljesítésének, ráadásul számos munkahely szűnhet meg miatta. Habeck ebben vélhetően nem téved, azt azonban nem teszi hozzá, hogy az egész helyzet a német kormány kapkodó, a válságot nem kezelő, hanem tovább mélyítő gazdaságpolitikája miatt alakult ki.

A hiányzó források kiváltása hitelfelvétellel jelenleg lehetetlennek tűnik, hiszen éppen most állították vissza az alkotmányban is rögzített adósságfékrendszert.

Hogy úrrá legyenek a súlyos gondokon, Habeckék első körben megemelik az éttermi áfát 7-ről 19 százalékra, hiába lobbizott ellene az ágazat csődhullámmal riogatva.

A kormányt tépázó nehézségekkel kapcsolatban a Politico nemrég arról írt, hogy a szivárványkoalíció ambiciózus programjai közül gyakorlatilag az összes elvérzett. Hiányzik a sokat hangoztatott Zeitenwende, a német hadsereg 100 milliárd eurós átalakítása, és Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit. Még ott sem – ahol a pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük, mint például a gyermekjóléti kiadások növeléséről szóló e heti megállapodás – úgy alakultak a dolgok, ahogyan megegyeztek, ugyanis az így született jogszabály alig hasonlít annak közösen elfogadott tervezetére.

A gyermekjóléti reformot szorgalmazó zöldminiszter például eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést kért, és végül csak 2,4 milliárd eurós ígéretet kapott.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy azon kevés területek egyike, ahol a pártok közös nevezőre jutottak, a kannabisz legalizálása volt.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA)

Ajánljuk még