„Altman távozása az igazgatótanács tanácskozása után következett be, amely után arra a következtetésre jutottak, hogy a vezérigazgató nem volt teljes mértékben őszinte az igazgatótanáccsal, ez pedig nagyban akadályozta azt feladatai elvégzésben” – írta a cég a pénteken kiadott közleményében, majd nem sokkal ezután kinevezték Emmett Sheart, a Twitch videó-streamingszolgáltatás korábbi vezetőjét igazgatónak.

Ennél is meglepőbb volt, hogy másnap Satya Nadella, a Microsoft – mely egyébként az OpenAI egyik legnagyobb befektetőjének – főnöke az X-en közzétette,

Altman és az OpenAI távozó munkatársainak jelentős része csatlakozik a szoftveróriáshoz, hogy egy új, fejlett mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoportot vezessenek.

Azóta különböző elméletek láttak napvilágot arról, hogy valójában miért rúgták ki Altmant, aki hiába volt alapítója a cégnek, mert annak működését az igazgatótanács felügyeli, mely akár ilyen módon el is mozdíthatja a helyéről az alapító-vezérigazgatót. Ezeket a Portfolio gyűjtötte egy csokorba.

Az egyik elmélet abból indul ki, hogy Altman bizonyára igen költséges belső projektet futtatott, amiről úgymond elfelejtette tájékoztatni az igazgatótanácsot. Felvetődött az is, hogy a vezetés nem volt elégedett azzal az üzleti modellel, amelyet a vezérigazgató neve fémjelzett, magyarán hogy rendkívül olcsón kínálják termékeiket, amik a széles közönség számára könnyen hozzáférhetők.

Más feltételezések szerint Altman éppenhogy túlzottan is vállalati irányba vitte az OpenAI-t, agresszívan törekedett a vállalati és fogyasztói alkalmazások bevezetésére, vagyis profitorientáltan vezette a céget. Azt is rebesgették, hogy esetleg egy nagyobb kiberbiztonsági botrány, adatlopás vagy hasonló incidens (vagy ennek eltitkolása?) állhat a menesztés hátterében. Egy techportál például arról írt, hogy a Microsoft állítólag néhány napja felfüggesztette a ChatGPT belső használatát, az OpenAI ezt követően leállította az új regisztrációk engedélyezését.

Mások szerint a Microsoft is részt vehetett egy olyan merész befektetési lépésben, amelyet Altman titokban készített elő, de végül az igazgatóság tudtára jutott.

Az OpenAI-nál történtek a Szilícium-völgyben tapasztalható szélesebb körű megosztottságra mutatnak rá

– írja az esettel kapcsolatban a The Economist. A lap szerint az egyik oldalon a „világvégehívők” állnak, akik úgy vélik, hogy ha nem ellenőrzik, az MI egzisztenciális veszélyt jelent az emberiségre, és ezért szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Velük szemben állnak a „boomerek”, akik nem osztoznak az MI-apokalipszistől való félelemben, és hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia képes felgyorsítani az emberi fejlődést.

Az a tábor, amelyik nagyobb befolyásra tesz szert, vagy ösztönözheti vagy meggátolhatja a szigorúbb szabályozást, ami viszont meghatározhatja, hogy ki fog a jövőben a legtöbbet profitálni az MI-ből.

Az OpenAI vállalati struktúrája a kettő között húzódik. A 2015-ben nonprofit szervezetként alapított cég három évvel később profitorientált leányvállalatot hozott létre, hogy finanszírozni tudja a méregdrága fejlesztéseit.

Altman elvben mindkét csoporttal szimpatizál, nyilvánosan védőkorlátokat követel az MI biztonságossá tétele érdekében, miközben az OpenAI-t erősebb modellek kifejlesztésére ösztönzi, és új eszközöket indít, például egy olyan platformot, ahol a felhasználók saját chatbotokat készíthetnek. A legnagyobb befektető, a Microsoft, amely több mint 10 milliárd dollárt pumpált a cégbe 49 százalékos részesedésért, anélkül, hogy az anyavállalat igazgatótanácsában helyet kapott volna, állítólag elégedetlen, mivel csak percekkel Altman előtt értesült a kirúgásról. Talán ezért ajánlott új állást a vállalat Altmannak és társainak.

Az OpenAI a ChatGPT elindítását követő két hónap alatt mintegy 100 millió felhasználót szerzett, szorosan követve az Anthropicot, amelyet az OpenAI-ból „disszidáltak” alapítottak, és amelyet most 25 milliárd dollárra értékelnek. A nagy nyelvi modellekről és a hatalmas adatmennyiségen betanított szoftverekről szóló tanulmányt, amely a chatbotok, köztük a ChatGPT alapját képezi, eredetileg a Google mérnökei írták. A cég egyre nagyobb és okosabb modelleket, valamint egy Bard nevű chatbotot gyárt. A Microsoft előnye eközben nagyrészt az OpenAI-ban való részesedésén épül. Az Amazon akár 4 milliárd dollárt is hajlandó volna most már befektetni az Anthropicba.

Altman májusban az amerikai kongresszus előtt aggodalmát fejezte ki, hogy az iparág jelentős kárt okozhat a világnak, és arra szólította fel a döntéshozókat, hogy hozzanak létre konkrét szabályozásokat a mesterséges intelligencia területén. Ugyanebben a hónapban egy 350 fős mesterségesintelligencia-kutatót és technológiai vezetőt is magában foglaló csoport egymondatos nyilatkozatot írt alá, amelyben a mesterséges intelligencia által okozott apokalipszis rémét festették le, az atomháború és a járványok veszélyével egyenértékűvé téve azt.

Annak ellenére, hogy rémisztő kilátásokkal néznek szembe, egyetlen cég sem szüneteltette saját munkáját az erősebb mesterségesintelligencia-modellek létrehozása terén.

A politikusok igyekeztek megmutatni, hogy komolyan veszik a kockázatokat. Júliusban Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt hét vezető techvállalatra, köztük a Microsoftra, az OpenAI-ra, a Metára és a Google-re, hogy „önkéntes kötelezettségvállalásokat” tegyenek, és szakértők ellenőrizzék az MI termékeiket, mielőtt azokat a nyilvánosság elé tennék. November elején a technológia biztonságos alkalmazásáról és a kockázatok feltárásáról írtak alá nyilatkozatot a brit kormány által összehívott kétnapos magas szintű nemzetközi szakkonferencián.

Napokkal korábban a Biden-adminisztráció sokkal komolyabb intézkedéseket írt elő, melyek kötelezik a nagy techcégeket, hogy minden MI-vel kapcsolatos fejlesztésükről értesítsék a kormányt, és osszák meg teszteredményeiket.

A szabályozók tehát eleddig, azt lehet mondani, látszólag fogékonyak voltak a pesszimisták érveire.

Az viszont, hogy ezeket a szabályokat milyen mértékben lehet végrehajtani, meglehetősen kétséges.

Nem minden nagy technológiai vállalat választ magának egyértelműen oldalt. A Meta döntése, hogy nyilvánosságra hozza MI-modelljeit, meglehetősen innovatív húzásnak tűnik. A cég arra fogad, hogy a nyílt forráskódú eszközök által kiváltott innovációs lendület végül segíteni fog az új tartalomformák létrehozásában. Az Apple, a világ legnagyobb technológiai vállalata ezzel szemben kifejezetten hallgat az MI-fejlesztéseiről. Szeptemberben egy bemutatón a cég számos MI-vezérelte funkciót mutatott be, anélkül, hogy akár csak említette volna a mesterséges intelligencia kifejezést.

Hogy mely vállalaté a győztes stratégia, azt majd a jövő dönti el. Mindenesetre a Microsoft részvényei hétfő reggel közel 2 százalékot emelkedtek Altman „leigazolásának” hírére.

Kiemelt kép: Sam Altman (Fotó: Win McNamee/Getty Images)