Utánam az özönvíz! XV. Lajos szavait (melyet neki tulajdonítanak, de ha elhangzott egyáltalán, szeretője, Madame de la Pompadour mondhatta) idézi Hollandiában a sokatmondó

„teflonarcú” névvel illetett Mark Rutte, aki a lovak közé hajítva a gyeplőt, visszalépett

a további hollandiai politikai szerepvállalástól.

A liberális-konzervatív Szabad Demokrata Néppárt (VVD) vezetője különféle koalíciók élén 13 éve kormányozza Hollandiát.

NEW Dancing Scandal Hits European Politics As Xavier Bettel, Mark Rutte Caught Throwing Shapes pic.twitter.com/F8vly4ipV7

— Le Chou News (@LeChouNews) December 6, 2022

Megoldhatatlan migránskérdés?

A novemberi megmérettetésen három nagyobb párt is ringbe száll, ám egyelőre úgy tűnik, egyikük sem esélyes arra, hogy egymaga elvigye a pálmát.

Mint Nyugat-Európában ebben az időszakban szinte minden politikai, társadalmi kérdésre, nagy valószínűséggel a migráció, a palesztin–izraeli konfliktus és az egyre agresszívabban jelentkező iszlamizmus is rányomja bélyegét a november 22-én sorra kerülő holland választásokra.

Éppen az országba özönlő migránsok kérdésébe tört bele a bicskája a Magyarország-ellenes kirohanásairól elhíresült Mark Rutténak.

A kormányfő, megelégelve a hatalmas migrációs nyomást, még a nyár elején tett egy javaslatot, amely szerint havi 200 főben maximálnák azok számát, akik háborús menedékkérők rokonaiként érkezhetnek az országba. Az akkori tervek szerint ugyanis különbséget tettek volna az üldöztetéssel szembenéző migránsok és a háború elől menekülők között. A miniszterelnök pártja az utóbbi csoportba tartozók hozzátartozói számára szeretné megnehezíteni a beutazást Hollandiába.

Csakhogy a 2023 nyarán kormányzó pártszövetségnek többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyeznie a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről. Míg a kormányfő vezette Szabaddemokrata Néppárt, illetve a Kereszténydemokrata Tömörülés támogatta a szigorítást, addig a negyedik Rutte-kabinet másik két pártja túlzónak tartja a tervezett szabályozást.

Térdre esve

Rutte ezt követően jelentette be lemondását, amely a teljes holland kormány távozását is jelentette. Ő esett tehát végül térdre, pedig nemrég még harsány kampányt folytatott az EU egyes hatáskörén rendre túlterjeszkedő követeléseivel szembeforduló Magyarország „térdre kényszerítése” mellett.

A november 22-ére kitűzött, előre hozott parlamenti választáson a Guardian című brit lap elemzése szerint három nagy párt versengésével számolhatunk:

a Rutte-féle VVD, a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) szövetsége – és az Új Társadalmi Szerződés (NSC), ez egy vadonatúj párt, amelyet egy népszerű volt kereszténydemokrata képviselő vezet.

Úgy tűnik azonban, hogy egyikük sem szerez a szavazatok 20 százalékánál többet, és mint mindig, a következő holland kormány – amely az EU-ban és a nemzetközi porondon változatlanul befolyásos szereplő – csak a hónapokig tartó koalíciós tárgyalások után alakulhat meg – teszi hozzá a brit lap.

A vidék hangja

A holland politika egyik új és igen erőteljes szereplője a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) is, amelynek viszont egyelőre csak mintegy 4 százalékos támogatottságot mérnek a közvélemény-kutatások.

Gazdatüntetés a hágai Zuiderparkban 2023. március 11-én. Kihúznák alóluk a földet (Fotó: Michel Porro/Getty Images)

A legendásan jó minőségű árut termelő és hatékony

holland mezőgazdaság tönkretétele ellen több tízezres tüntetések robbantak ki 2023 tavaszán, még a helyhatósági választások előtt.

A holland vidék, a termelők érdekeit képviselő szervezet ezután 19 százalékos eredménnyel nyerte meg a tavaszi tartományi választásokat. A BBB erőteljesen ellenzi azt a Rutte-kormány által elfogadott és az Európai Bizottság által májusban jóváhagyott tervet, amely arra kényszerítené az állattartó holland gazdákat, hogy végleg számolják fel gazdaságaikat egyfajta kártérítésért cserébe. Rutte szélsőliberális kabinetje ezt a „nitrogénszennyezés csökkentése” ürügyén tenné meg. Hollandia a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre, aggályos, hogy nem valamiféle nagyhatalmi érdekek állnak-e a szélsőséges kormányzati törekvések mögött.

A holland parlamentben 150 képviselői helyért szállnak ringbe a pártok, ami azt jelenti, hogy a többséghez 76 mandátumra van szükség. Ezt eddig egyetlen pártnak sem sikerült elnyernie egyedül, így Hollandiát több mint egy évszázada koalíciós kormányok vezetik.

Hollandiában rendkívül alacsony a törvényhozásba jutási küszöb:

minden párt mandátumot kap, amely a szavazatok 0,67 százalékát megszerzi.

Az alsóház mellett a szenátus 75 tagját négyévente választja meg Hollandia 12 tartományi tanácsa. Egy-egy új törvény elfogadásához a kormánynak többségi támogatást kell ehhez szereznie a felsőházban is.

Török–kurd kormányfőjelölt

A holland politikára is jellemző az egész Európában érezhető tendencia, miszerint meredeken zuhan mind a jobbközép, mind a baloldal történelmi pártjainak támogatottsága. A rájuk adott szavazati arány a 1980-as évek több mint 80 százalékáról mára alig 40 százalék közelébe zsugorodott.

A leköszönő parlamentben összesen 20 párt képviselteti magát; a november 22-i megmérettetésen 26 párt indul, közülük legfeljebb 18-an szerezhetnek legalább egy parlamenti mandátumot.

Rutte bevándorláspárti, szociálliberális pártját, a VVD-t pillanatnyilag a leköszönő igazságügyi miniszter, Dilan Yesilgoz-Zegerius, egy kurd–török származású politikus vezeti, aki

menekült gyermekként érkezett Hollandiába, de célja a bevándorlás visszaszorítása, amennyiben pedig sikerrel jár, ő lehet az ország első női miniszterelnöke.

A VVD kétszintű menekültrendszert akar bevezetni: eltörölné az állandó letelepedést és csak 10 év után kaphatnának a migránsok állampolgárságot.

Koalíció Wildersszel?

A többi nagy párttal ellentétben egyedül a VVD nem zárja ki, hogy koalícióra lépjen a Geert Wilders vezette radikális-konzervatív, következetesen iszlámellenes Szabadságpárttal, amelyet eddig karanténba zárt a többi politikai formáció, és mindeddig egyetlen párt sem lépett vele szövetségre.

Wilders nem túl népszerű az iszlamisták körében: egy ausztráliai muszlim vallási vezető például a politikus lefejezésére szólított fel, de a politikust számtalan fenyegetés és merényletkísérlet is érte pályafutása során. Szembemenetelve a Hamászt hallgatásukkal támogató vagy terrorszervezetté nyilvánítani nem hajlandó baloldali-liberális szellemű nyugati vezetőkkel és sajtótermékekkel, Wilders  globális dzsihádról beszélt a Hamász kapcsán.

Geert Wilders megérkezik a hágai választási szervezet irodájához, hogy átadja az ajánlóleveleket és a jelöltlistát 2023. október 9-én. Védett férfi (Fotó: Patrick van Katwijk/Getty Images)

A politikusra − akiről azt írták, hogy

„a legvédettebb ember Európában” −, évtizedek óta vadásznak iszlamista körök, szervezetek.

A mindössze három hónapja alakult, üstökösként felívelő NSC párt élén Pieter Omtzigt, egy volt kereszténydemokrata képviselő áll, aki leginkább arról ismert, hogy 2021-ben megbuktatta Rutte kormányát egy gyermektámogatási botrány miatt. Omtzigt egyelőre nem nyilatkozik arról, hogy pártja győzelme esetén vállalná-e a kormányfői posztot.

Timmermans tanácsai

Frans Timmermans, aki a Zöld Baloldal és a Munkáspártok szövetségét vezeti, a magyar konzervatív berkekben ismerősen csengő név, visszatérne a holland politikába, ezért búcsút intett az Európai Bizottság klímapolitikájának. Timmermans, aki 2019-ben még az Európai Bizottság elnöki székéért is versenybe szállt,

elvakult, bevándorláspárti nézetei mellett olyan javaslatokkal traktálta az uniós polgárokat, mint hogy a Putyin elleni harc örvén fűtsenek kevesebbet és járjanak inkább biciklivel.

Ismert: a politikus a szélsőbaloldali-liberális elit többi tagjához hasonlóan elképesztő luxusingatlanban él.

Kiemelt kép: Amszterdamban. Merre fordítják a választók a kormányt? (Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)