A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének informális ülésén leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi konfliktus egy brutális terrortámadással kezdődött másfél hónapja Izrael ellen, ezt nem szabad relativizálni.
„És nem csak Izraelnek, hanem az egész világnak érdeke, hogy ne történhessen újabb hasonló szörnyű támadás. A terrorizmus elleni fellépés sikere a világ érdeke” – hangsúlyozta.
Beszédében a helyzet kapcsán három különleges magyar szempontra hívta fel a figyelmet.
Először is a Gázai övezetben rekedt civilek megóvásának fontosságát említette, arra térve ki, hogy tizenöt magyar állampolgár is a területen volt, de mostanra a távozni szándékozók mindegyikét sikerült kijuttatni. Ezzel összefüggésben köszönetet mondott egyiptomi és izraeli kollégájának, akik nélkül szavai szerint ez nem lett volna lehetséges.
A második pont, hogy a Hamásznak azonnal és feltételek nélkül szabadon kell bocsátania a túszul ejtett személyeket, akik között öt magyar állampolgár is van – húzta alá.
Rámutatott, hogy Magyarország kizárólag olyan döntésekhez, határozatokhoz és nyilatkozatokhoz tud hozzájárulni, amelyek a terrorszervezetet felszólítják az elhurcolt emberek haladéktalan elengedésére. Illetve hozzátette, hogy Katar fontos szerepet játszik a közvetítésben a túszszabadítás érdekében.
Végül kiemelte, hogy kritikus fontosságú lenne Egyiptom stabilitásának megőrzése Európa számára,
az észak-afrikai ország ugyanis a kontinens egyik védőbástyája az illegális migrációs hullámokkal szemben.
Úgy vélekedett, hogy miközben a nemzetközi közösség azt kéri Kairótól, hogy mindenkit fogadjon be a Gázai övezetből, hozzá kellene járulni az ország stabilitásának fenntartásához is, Magyarország ezért is ajánlott fel százezer eurót a rászorulók egészségügyi ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Európa biztonságát súlyos kihívások érik napjainkban, és a közel-keleti helyzetnek közvetlen kihatása van a kontinens egészére. „Ezért mi, magyarok rendkívül érdekeltek vagyunk a közel-keleti régió békéjében és biztonságában” – mondta.
Kifejtette, hogy rövid távon a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie az eszkaláció, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a terrorellenes harc államközi háborúvá szélesedjen. „Ez teljességgel beláthatatlan, megjósolhatatlan következményekkel járna a térségben, amit szerintem egyikünk sem akar” – közölte a miniszter, felelősségteljes magatartásra szólítva fel.
Majd úgy folytatta, hogy hosszú távon pedig vissza kellene térni az Izrael és több arab állam kapcsolatát normalizáló Ábrahám-megállapodások szelleméhez,
mivel ez jelentette a legjobb reményt a békére az utóbbi évtizedekben. Ezért azt kérte az egyezmények részes feleitől és a csatlakozást tervezőktől, hogy ne adják fel
„Hiszünk benne, hogy ha egyesítjük erőinket, akkor elkerülhetjük a közel-keleti helyzet eszkalációját, s képesek lehetünk visszatérni a reményteli útra, hogy biztosítsuk, hogy mindenki békében, stabilitásban élhessen a Közel-Keleten” – összegzett.