Aktuális

A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját

Jelenleg is tele van a világ háborúkkal, de miért csak egy-két konfliktusra tudunk odafigyelni?

| Szerző: Vizvári Soma
Ahol nagy kockázata van annak, hogy a küzdelem a világgazdaság vagy a világpolitika egyensúlyát megbontja, oda nagy figyelem is szegeződik – magyarázta el a hirado.hu megkeresésére Horváth József. Miért figyel a világ egyes konfliktusokra kiemelten, miközben más, legalább olyan véres háborúkkal szinte alig foglalkozik valaki? Mianmarban például rengeteg áldozatot szed a polgárháború, a helyi katolikus papok csak a hatalom fenyegetéseitől övezve végezhetik humanitárius munkájukat, arról nem is beszélve, hogy az ország tele van taposóaknákkal. És vajon miért nem beszélnek gyakrabban Európában a jelenleg is zajló szudáni polgárháborúról? Hiszen ez elemi érdeke lenne az uniónak, már csak a migráció miatt is. A biztonságpolitikai szakértő erre is megadta a választ.

Több mint 50 százalékkal emelkedett tavaly a világszerte elhelyezett taposóaknák halálos áldozatainak száma – olvashattuk a hírt a napokban. A jelentős növekedésnek értelemszerűen köze van ahhoz, hogy 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, s a konfliktus azóta sem látszik enyhülni. A Genfben működő Taposóaknák és Kazettás lőszerek Megfigyelőközpontjának jelentése szerint keleti szomszédunkban tízszeresére nőtt az előző évben az ilyen halálesetek száma. Ám a kutatásból az is kiderült, hogy

a taposóaknák legtöbb áldozatát már a harmadik egymás utáni évben Szíriában regisztrálták, 834 fővel.

Kapcsolódó tartalom

Hogy a nagyvilágban Ukrajnán és a Gázai övezeten kívül még hány helyen van fegyveres konfliktus vagy legalábbis instabil helyzet, azt jól mutatja, hogy az adatok szerint tavaly a világ 60 országában voltak telepítve taposóaknák.

Mianmarban soha nem lesz már béke?

Az áldozatok száma például Jemenben és Mianmarban is meghaladta az 500-at, miután Mianmarban is jelentősen emelkedett a taposóaknák alkalmazása.

A Hungary Helps 2023-as jelentése szerint a magyar kormány által indított program 3,25 millió forinttal támogatta a Mianmarban működő magyar lepramissziót, hogy lábszárprotéziseket tudjon biztosítani a tapósaknák áldozatainak.

A helyi konfliktusról a hírügynökségek – a csekély nemzetközi figyelem ellenére – szinte naponta szállítják a híreket. A katonai junta egyik szóvivője például november 16-án jelentette, hogy mianmari lázadók három tagállamban hevesen támadják a hadsereg egységeit. Ferenc pápa nem véletlenül hívta fel a figyelmet arra a hónap elején az olasz köztelevíziónak adott interjúban, hogy az izraeli és az ukrajnai háborún kívül sok más konfliktus is van. „Kivu térsége Kongóban, Jemen, Mianmar a rohingyákkal, akik mártírok” – sorolta a Szentatya.

Kapcsolódó tartalom

A katolikus egyház papjai egyébként komoly veszélynek vannak kitéve az országban, mivel humanitárius tevékenységüket gyakran ellenséges cselekedeteknek tekintik.

Tavaly például a mianmari hadsereg őrizetbe vett két katolikus papot, akik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek igyekeztek segíteni. Idén januárban pedig a Chan Thar falu történelmi katolikus templomát egy helyi fegyveres csoport felgyújtotta és földig rombolta. A távol-keleti országban évtizedek óta nem tud tartós béke kialakulni. Ezt jól mutatja, hogy a katolikus egyház egyik ismert mártírját, az olasz Alfredo Cremonesit hetven évvel ezelőtt gyilkolták meg egy kis hegyi faluban az akkori kormány katonái, akik azt hitték, hogy támogatja a burmai (Mianmar korábbi neve) függetlenségért harcoló lázadókat.

Kapcsolódó tartalom

Gránáttámadásban elhunyt civilek és elszánt apácák Szudánban

Ferenc pápa rendre igyekszik felhívni a figyelmet olyan konfliktusokra, amelyek az izraeli és ukrajnai háborúval ellentétben elkerülik a világ figyelmét. November 15-ei X-üzenetében (az X korábbi neve: Twitter) például azt írta: „Imádkozzunk együtt a békéért, különösen a meggyötört Ukrajnáért és a Szentföldért Palesztinában és Izraelben. Ne feledkezzünk meg Szudánról sem, amely nagyon szenved.” Ám ezek nem csak üres szavak az egyház részéről. A Magyar Kurír katolikus hírportál nemrég arról írt, hogy a Szudánban április 15-e óta tartó polgárháború ellenére a szaléziak és női águk, a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek rend tagjai Kartúmban, illetve környékén maradtak, november elején pedig bombatalálat érte a rendházukat, amelyben szerencsére nem sérült meg senki. „Amíg itt vagytok, van reményünk, ne hagyjatok el minket” – idézte a Magyar Kurír a nővéreknél védelmet keresőket. A portál rámutatott, hogy

az ENSZ becslése szerint a szudáni hadsereg és a gyorsreagálású támogató erők (RSF) között április 15-én kirobbant polgárháború eddig kilencezer halálos áldozatot követelt, és több mint hatmillió embernek kellett elhagynia otthonát miatta.

Az egyik legutóbbi hír szerint gránáttámadás ért egy piacot Omdurmanban, Kartúm közelében, amely húsz civil halálát okozta.

Kapcsolódó tartalom

Európának érdeke lenne az afrikai konfliktusokra ráirányítani a figyelmet, de túl gyenge hozzá

A sort még sokáig lehetne folytatni a világban jelenleg is zajló konfliktusokról, de szót érdemel az a kérdés is, milyen okai lehetnek annak, hogy egyes véres, sok áldozatot követelő háborúkról hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

„A különböző konfliktusok az alapján kapnak nagyobb vagy kisebb figyelmet, hogy a világon meghatározó gazdasági, politikai, etnikai, vallási törésvonalak mentén törnek-e ki. Az orosz–ukrán háború, vagy az izraeli konfliktusban egyszerre több ilyen törésvonal is találkozik.

Ahol nagy kockázata van annak, hogy a küzdelem a világgazdaság vagy a világpolitika egyensúlyát megbontja, oda nagy figyelem is szegeződik”

– öntött tiszta vizet a pohárba Horváth József a hirado.hu megkeresésére.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője kifejtette, ha Izraelről beszélünk, észben kell tartanunk, hogy ott van a közelben a Szuezi-csatorna, és szintén a szomszédban vannak a legnagyobb földgáz- és kőolajtartalékokkal rendelkező Öböl menti államok. „Ha megugrik a kőolaj ára, azt holnap már megérzi a világ összes tőzsdéje. Ugyanez igaz az orosz–ukrán háborúra is, hiszen láttuk, hogy a szankciók eredményeképpen, hogyan szabadulnak el a gázárak egyik napról a másikra” – fogalmazott.

Kapcsolódó tartalom

Felvetésünkre, hogy Európának érdeke lenne-e az afrikai konfliktusokra is ráirányítani minél jobban a figyelmet, hiszen azok közvetlenül összefüggnek az öreg kontinenst leginkább érintő migrációval, Horváth József kifejtette:

az unió a határai közelében zajló konfliktusokra is egyre kisebb ráhatással bír.

„Az elmúlt években az Európai Unió politikai, gazdasági, katonai hatóköre egyre csak zsugorodott. Ezt láttuk már az arab tavasz idején is, amikor a Földközi-tenger déli része destabilizálódott. Az unió akkor sem volt képes arra, hogy mederben tartsa azt a folyamatot, ami akkor elindult, melynek egyik folyománya például a migrációs hullám is volt. Az EU ugyanígy nem tud olyan erőt felmutatni az orosz–ukrán és az izraeli konfliktus kapcsán, amellyel érvényesíteni tudná az érdekeit.

Ezt a csekély erejét mondjuk Szudánig kiterjeszteni végképp nem képes. Ez jól látszik abból is, hogy épp az elmúlt hónapokban figyelhettük meg, ahogy Franciaország fokozatosan elveszti befolyását volt gyarmatai felett Fekete-Afrikában”

– foglalta össze a szakértő.

Kiemelt kép: A szudáni fővárosban, Kartúmban a hadsereg és a rivális félkatonai erők között fegyveres harcok dúlnak. 2023. április 22. (Fotó: MTI/AP/Marwan Ali)

Ajánljuk még