Az indonéz elnök új fővárost épít. A kritikusok szerint ez egy drága és meglehetősen hiú projekt. Szerinte azonban az új főváros egy lehetőség a ország gazdasági földrajzának átalakítására. Indonézia az elmúlt tíz évben, Joko Widodo hivatali ideje alatt jelentős gazdasági fejlődésen és modernizáción ment keresztül, vélhetően ez a tény teszi ilyen magabiztossá az egyébként rendkívül népszerű (közvélemény-kutatások szerint közel 80 százalékos támogatottságot élvező) elnököt.
A 270 milliós országot stabil gazdasági, ám egyre feszültebb geopolitikai helyzet jellemzi. Widodo első, 2014-es választási győzelme óta, a járvány idejét kivéve, az ország GDP-je évente legalább 5 százalékkal nőtt, és meglehetősen ügyesen használta ki a megromlott amerikai-kínai viszonyok adta lehetőségeket.
A gazdasági fejlődés feltételeit persze az is biztosítja, hogy Indonézia rendelkezik jelenleg a világ összes nikkelkészletének negyedével. A nikkel pedig elengedhetetlen az akkumulátorgyártáshoz.
Kapcsolódó tartalom
A Financial Times szerint Indonézia követheti több délkelet-ázsiai ország példáját, és egyszer a világ öt legnagyobb gazdasága közé kerülhet.
„Indonézia belső piacának és természeti erőforrásainak kombinációja olyan, hogy ha sikerül megfelelően kezelnünk a humán tőkét és az oktatást, úgy hiszem, nehéz lesz bármelyik országnak is versenyezni velünk” – mondja az ország oktatási minisztere, aki egyben egy techcéget is vezet.
A lap által megkérdezett szakértő szerint Widodo teljesítette az infrastruktúra és kereskedelem terén tett ígéreteit, ugyanakkor a nemzetközi befektetések „bevonzása” érdekében többet kellett volna tennie, például meg kellett volna reformálnia a nehezékként ható bürokráciát.
Joko Widodo indonéz elnök (j) fogadja Li Csiang kínai kormányfőt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóján Jakartában 2023. szeptember 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Mast Irham)Amikor hivatalba lépett, az indonéz termékek iránti kereslet csökkenőben volt a globális recesszió hatására, az infrastruktúra terén alulfinanszírozottság volt jellemző, és a világ harmadik legnagyobb demokráciája nem vonzotta különösebben a nemzetközi befektetőket sem. Tíz év elteltével a helyzet sokat változott. Widodo hatalmas autópályaépítési projekteket indított, a korábban elszigeteltnek számító régiókban repülőterek bukkantak fel, valamint rengeteg új gátak épült, ami elengedhetetlen az éghajlatváltozást különösen is megszenvedő ország esetében. Ráadásul nemrég adták át Délkelet-Ázsia első nagysebességű vasútját, melyen 350 kilométer/órás sebességgel száguldó kínai gyártású szupervonat a korábbi több mint három óra helyett 40-45 perc alatt teszi meg Jakarta és Bandung, a sűrűn lakott Nyugat-Jáva tartomány székhelye közti 142 kilométeres távolságot.
A legkomolyabb változás ugyanakkor az iparban ment végbe. A hazai elektromos jármű- és akkumulátorszolgáltató lánc létrehozása egyedülálló tett volt.
A nikkel exportjának betiltásával az elnök arra kényszerítette a vállalatokat, mint például a kínai Tsingshan, a dél-koreai LG és a brazil Vale, hogy több helyi gyárat hozzanak létre, ha hozzáférést akarnak Indonézia bőséges tartalékaihoz.
Ezek a gyárak nemcsak a nikkel tisztítására szolgáltak, hanem arra is ösztönözték a cégeket, hogy több szállítási láncukat Indonéziában építsék ki.
Kapcsolódó tartalom
Hiába a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntése, miszerint a kiszabott tilalom tisztességtelen, Widodo ragaszkodott politikájához, és ez megtérült. Indonézia exportja, a magasra szökő áraknak köszönhetően 2022-ben 292 milliárd dollárra emelkedett, igaz, idén valamelyest mérséklődött, Kína gazdaságának lassulásával párhuzamosan.
A muszlim többségű ország hatalmas versenyben áll Vietnámmal és Indiával a gyártási folyamatok áttelepítéséért folytatott küzdelemben.
A nemzetközi befektetések pedig nagyrészt a bányászati szektorba áramlottak, nem pedig a magas technológiájú gyártásba vagy más területekre. Nyugati szakértők szerint azonban a külföldi befektetők mélyebb reformokat szorgalmaznak a biztonság érdekében.
Az utóbbi időben felerősödő geopolitikai rivalizálás nagyban akadályozhatja az indonéz tőkebevonzáson alapuló gazdaságpolitikát. Az Egyesült Államok például úgy döntött, hogy hiába rendelkezik a kritikus ásványi anyagok egy jelentős részével Indonézia, ezekre nem tart igényt, ugyanis azok kitermelésében nagyrészt kínai vállalatok vesznek részt. Washington megköveteli, hogy a kritikus ásványi anyagok bizonyos mennyiségét Észak-Amerikában vagy valamelyik szabadkereskedelmi partnerországban bányásszák ki vagy dolgozzák fel, hogy az Egyesült Államokban értékesített elektromos járművek adójóváírásra jogosultak legyenek. Indonézia nem rendelkezik szabadkereskedelmi megállapodással az Egyesült Államokkal.
Widodo mindent megtesz, hogy megenyhítse az amerikaiakat. Hétfőn ismét találkozott Joe Bidennel, ám most sem sikerült felmentést elérnie az amerikai támogatásokhoz való hozzáférés biztosítására.
Joe Biden amerikai és Joko Widodo indonéz elnök. (Fotó: EPA/Al Drag/POOL)Többen is kiemelték már, hogy az indonéz elnök milyen „finom táncot jár” Amerika és Kína között a nikkel ügyében, ügyelve arra, hogy mindkét félnek ajánljon valamit, de egyik felé se köteleződjön el túlságosan. Amikor megkérdezték, hogy Indonézia hogyan tud lavírozni a két szuperhatalom között, azt válaszolta:
„Nem állunk semelyik fél oldalán sem. Mind az Egyesült Államok, mind Kína Indonézia barátai és közeli partnerei.”
Mindennek ellenére sokakat meglepett, amikor az elnök augusztusban visszautasította az ajánlatot, hogy csatlakozzon a feltörekvő gazdaságokat tömörítő szervezethez, a BRICS-hez. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika szövetségén alapuló csoport a nyáron újabb bővítést jelentette, és immár nyíltan a Globális Dél szószólójaként tekint magára.
Kapcsolódó tartalom
Widodo persze valószínűleg ebben az esetben is inkább csak óvatosan járt el, hiszen később azt hangsúlyozta, hogy országa még nincs felkészülve a csatlakozásra. „Nincs szükségünk arra, hogy siettessük a dolgokat, számomra a jó kapcsolat kulcsa a bizalom” – fogalmazott.
Kiemelt kép: Díszes jelmezbe öltözött fellépő az indonéz függetlenség napja alkalmából rendezett felvonuláson Jakartában. (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Willy Kurniawan)