A szóban forgó összeget a koronavírus-világjárvány miatt utólagosan a 2021-es költségvetéshez csatolták, olyan szabályok alapján, amelyek vészhelyzetben új hitelfelvételt tesznek lehetővé, annak ellenére, hogy Németország szigorú korlátozásokat alkalmaz az adósság felhalmozásra.

Azonban utólag kiderült, hogy a pénzre nem volt szükség és az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíció 2022-ben úgy döntött hogy a pénzt az „éghajlatvédelmi és átalakítási alapba” helyezi át, azzal érvelve hogy az éghajlatvédelmi intézkedésekbe való befektetés segítené az ország gazdaságát a világjárványból való kilábalásban. Az elkülönített összeget még nem használta fel a kormány.

A legnagyobb konzervatív ellenzéki blokkhoz tartozó képviselők azt állították, hogy ez nem más, mint az úgynevezett „adósságfék” megkerülésére, és 197-en közülük panaszt tettek a szövetségi alkotmánybíróságnál.

Az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a kormány lépése alkotmányellenes, és azt mondta, hogy a kormánynak más módot kell találnia az éghajlati alapban keletkező hiány pótlására.

A több mint egy évtizede bevezetett adósságfék az éves bruttó hazai termék mindössze 0,35 százalékának erejéig engedélyezi az új hitelfelvételt. A rendelkezés felfüggeszthető természeti katasztrófák vagy más, az állam ellenőrzésén kívül eső vészhelyzetek kezelése érdekében.