Az ukrán fővárosba érkezett szerdán William Burns CIA-főnök, hogy sürgős, ámde titkos megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij elnökkel. Az Asia Times szerint minderre azért kerülhetett sor, mert Ukrajna összeomlóban van, hiszen túl sokat veszített már ahhoz, hogy még sokáig fennmaradjon.
A szerző, Stephen Bryen úgy látja,
Ukrajnának vagy meg kell találnia a módját, hogy megegyezzen Oroszországgal, vagy belső lázadással kell szembenéznie.
Megjegyzi, Zelenszkij tart attól, hogy félreteszik őt az amerikaiak, és Valerij Zaluzsnij tábornokra cserélik, ezért igyekszik megtisztítani a terepet, három Zaluzsnyihoz kötődő tábornok felmentésével. (Zaluzsnyij legfőbb segítője nemrég halt meg, miután – tisztázatlan körülmények között – a kezében robbant fel egy gránát.)
Az orosz stratégia az ukrán fegyveres erők kivéreztetése és politikai válság előidézése Kijevben. Az orosz erőfeszítések a tervezettnél előbbre haladnak, ami Moszkvát éppúgy meglepte, mint Washingtont.
Kijevben belső háború tört ki egyfelől Zelenszkij és köre, másfelől az ukrán hadsereg vezetése között
– írja Bryen.
Ahogy Valerij Zaluzsnij tábornok Economistban megjelent írásában világossá tette, a felőrlő háború Oroszországnak kedvez, és lehetőséget teremt, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra. Vagyis burkoltan, de határozott lépést tett a tűzszünet elvi lehetőségének felvetése felé. Zelenszkij azonban ellenzi a harcok bármilyen módon való szüneteltetését, és azt szeretné elérni, hogy a hadsereg megtartsa a kulcsfontosságú területeket, például Avdijivkát, és foglalja vissza a fontos városokat, köztük Bahmutot.
Az oroszokat semmi sem ösztönzi arra, hogy beleegyezzenek a tűzszünetbe, sőt, arra sem, hogy bármilyen átmeneti megoldást elfogadjanak, amely azt eredményezné, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat. Moszkva számára ez a legfontosabb kérdés, ebből nem fognak engedni.
Az ukrán vezetés egyik fő hibája az volt – véli a szerző –, hogy orosz területet támadtak, kritikus infrastruktúrát robbantottak fel, repülőtereket semmisítettek meg, és öngyilkos drónokat küldtek a Kreml ellen. Ez nem csak a fizikai veszteségek tekintetében került sokba Oroszországnak, hanem
Putyinék számára is nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna mennyire veszélyes az orosz nemzetbiztonságra nézve.
Ezek a támadások szinte lehetetlenné tették, hogy Ukrajna és Oroszország között modus vivendi jöjjön létre, hacsak a NATO nem engedi el az ukránok kezét, az ország pedig nem építi le a hadseregét.
Bár Burns vélhetően megpróbálja majd rábeszélni Zelenszkijt, hogy mérsékelje magát, az ukrán elnök nemigen fog meghátrálni. Azt viszont nem fogja javasolni, hogy Zelenszkij kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal, vagy akár csak változtasson a hangnemén velük szemben, esetleg módosítsa követelését azzal kapcsolatban, hogy az orosz erők hagyják el Ukrajnát. „Burns nem mehet szembe azzal a washingtoni irányvonallal, amely az ukrajnai háború elhúzódását célozza, legalábbis amíg Bident újraválasztják” – fogalmaz Bryen.
Ráadásul Washington Ukrajnát mindenképpen a NATO-ban akarja látni. Ebben az esetben viszont nem védekező, hanem támadó szövetséggé válna, holott nem erre találták ki.
Az oroszok valószínűleg nem akarnak belemenni egy kiterjedt háborúba, hiszen egy ilyen méretű konfliktusban könnyen taktikai atomfegyverek is szerepet kaphatnának. Moszkvára éppen ezért nagy nyomás nehezedik, hogy egy éven belül lezárja az ukrajnai háborút, ami pedig arra késztetheti az orosz erőket, hogy támadásaikat Kijevre vagy más fontos ukrajnai városokra összpontosítsák.
Végül Bryen hozzáteszi, nincs meggyőződve arról, hogy a CIA vezetője tisztában van Washington politikájának következményeivel.
Kiemelt kép: William J. Burns, a CIA igazgatója (Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images)