A két ország kapcsolatai feszültnek mondhatók, az elmúlt időszakban gyakran kerültek ellentétbe egymással, s ezek az ellentétek növekedhetnek olyan kérdések miatt, mint
Kína kémtevékenysége az Egyesült Államokban vagy Peking egyre növekvő katonai jelenléte a Dél-kínai-tengeren
– a Fox News amerikai televíziós hírcsatorna mellett más elemzők is ezeket a pontokat emelik ki a kínai elnök találkozója kapcsán.
Kapcsolódó tartalom
Drónok harca?
Joe Biden amerikai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján San Franciscóban tárgyal majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel is. Az APEC 21 tagállama a világ gazdasági teljesítményének közel 60 százalékát adja, Oroszország mellett többek között Japán, Szingapúr és Dél-Korea is a tagjai között van. Az állam- és kormányfők sorában az ismert okok miatt ezúttal nem jelenik meg Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Business Insider pézügyi és üzleti hírportál beszámolója szerint Biden és Hszi várhatóan egy
olyan megállapodást is aláír, amely korlátozza a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását a nukleáris fegyvereket irányító és bevető rendszerekben,
valamint autonóm fegyverrendszerekben is, ide tartozik többek közt a drónokban való alkalmazás is – közli a Fox News.
Phil Siegel, a Center for Advanced Preparedness and Threat Response Simulation (CAPTRS) nonprofit szervezet alapítója a Fox News Digitalnak azt mondta, hogy kifejezetten szükséges egy ilyen megállapodás, bár úgy vélte, hogy más nagyhatalmaknak, például Oroszországnak is részt kellene vennie a paktumban.
„Vélhetően megállapodást fognak kötni arról, hogy az MI által vezérelt autonóm fegyverek a harctéren csak felderítésre és nem harcra szolgálhatnak, különben a világ nagyon veszélyes hely lesz” – mondta Siegel.
Nukleáris baki
„Ez egy hihetetlenül rossz döntés. Kína lemaradt az USA mögött a mesterségesintelligencia-képességek terén, így
a Biden-kormányzat éppen most engedett át egy stratégiai előnyt!”
– ezt viszont Christopher Alexander fogalmazta meg a Pioneer Development Group részéről.
Kapcsolódó tartalom
A technológiai fejlesztő cég vezető elemzője megkérdőjelezte egy ilyen megállapodás szükségességét, rámutatva, hogy az USA ezzel lemondana komoly stratégiai előnyéről.
„Ne bízz Kínában!”
Kína és az Egyesült Államok egyaránt versenyt futott az MI katonai integrálásával, mivel a technológia rohamosan fejlődik, megnyitva az utat a harcászatban felhasználható alkalmazások előtt. De úgy tűnik, mindkét ország felismerte a mesterséges intelligencia korlátlan használatának veszélyét is, mivel mindkét fél részese volt az év elején kötött megállapodásnak, amely jóváhagyta a mesterséges intelligencia „felelősségteljes” katonai alkalmazását – fűzi hozzá a Fox News.
Samuel Mangold-Lenett, a The Federalist online magazin munkatársa ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte
„ostobaság azt hinni, Kína tiszteletben tart bármilyen megállapodást,
amely korlátozza a mesterséges intelligencia nukleáris fegyverek használatát”.
A kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök a G20-csúcs előtt az indonéziai Bali szigetén 2022. november 14-én (Fotó: MTI/EPA/Hszinhua)