Az esemény nyitóbeszédét Hszü Csen, a CCCEU elnöke tartotta, aki elmondta, hogy 2022-ben a kínai-EU gazdasági kapcsolatok mérföldkőhöz érkeztek: egymás második legnagyobb kereskedelmi partnereivé váltak. A két fél napi kereskedelemi forgalma mára meghaladja a kétmilliárd eurót.
„A hagyományosan az elektronika és az autók által uralt bilaterális kereskedelemben a csúcstechnológiás és zöldtermékek, például a napelemek és az elektromos járművek jelentős felfutása tapasztalható” – mutatott rá. Mint elmondta, a kínai vállalkozások számára az európai piac kulcsfontosságú befektetési célpont.
Kiemelte, hogy a kínai vállalatok befektetései révén például Németországban és Magyarországon olyan kutatás-fejlesztési és adatközpontok, kiberbiztonsági központok és akkumulátorgyárak jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a helyi gazdaságok fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez, az innovációhoz és a fenntartható növekedéshez.
Kapcsolódó tartalom
A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közös előnyöket tartják szem előtt az Európai Unióval folytatott együttműködésben. „Több együttműködésre, kommunikációra és egymás megértésére készülünk” – tette hozzá.
Átpolitizált üzlet Európában
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a mindenki számára előnyös együttműködésre törekednek Európával, és kiemelték, hogy a kínai vállalatok jelenléte hozzájárul a helyi gazdaságok erősödéséhez, a munkahelyteremtéshez, valamint a fenntartható gazdasági modell célkitűzéseihez. Ezt támasztja alá a megkérdezett vállalatok visszajelzése is.
Ebből látható, hogy 2022-ben az Európában működő kínai vállalatoknál a helyi alkalmazottak aránya 82 százalék volt. 2023-ban több mint 270 ezer nem kínai állampolgárt foglalkoztattak az EU-ban.
A megkérdezett vállalatok 95 százaléka emellett a bevételeikkel arányosan 2022-ben is növelték a kutatás-fejlesztési beruházásaikat Európában. Ezen vállalatok 88 százaléka pedig jelezte, hogy fenntartja vagy növelni fogja a beruházások mértékét. Ugyanakkor a kínai vállalatok úgy vélik, hogy az EU-nak kerülnie kellene a kritikus üzleti kérdések átpolitizálását, különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az információs és kommunikációs technológia, valamint az elektromos járművek és a megújuló energia.
Kapcsolódó tartalom
A pekingi álláspont szerint Kína és Európa közös erőfeszítésére van szükség az olyan globális kihívások kezelése érdekében, mint a geopolitikai kihívások, az éghajlatváltozás, valamint az energia- és élelmezésbiztonsági válságok.
Ezenkívül összehangolt erőfeszítésekre szólít fel a kereskedelem, a befektetések, a zöldipar és a digitális gazdaság fenntartható fejlődése érdekében.
Alkalmazkodnak a szabályokhoz
A CCCEU és a Roland Berger felmérése során megkérdezett kínai vállalatok 90 százaléka bevételnövekedésről számolt be a 2022-es évben. Mindezt annak ellenére, hogy az energiaválság és a magas infláció jelentősen növelte a termelési költségeiket.
Mint írták, a kínai vállalatok következetesen jelentősen hozzájárulnak az EU gazdaságához az adóbevételek, a zöldmezős beruházások, a foglalkoztatás és a technológiai innováció terén.
Az Európai Unió olyan szabályozási szigorításai miatt, mint a vállalatok felvásárlási korlátozása, valamint a külföldi működő tőke beáramlásának monitorozása, a kínai vállalatok a zöldmezős beruházások irányába mozdultak el.
Kapcsolódó tartalom
Ennek példájaként említették a Contemporary Amperex Technology Co., Limited debreceni beruházását is, amely 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattórás elektromos járművekhez akkumulátort gyártó üzem megépítésébe. Az Automotive Energy Supply Corporation pedig bejelentette, hogy az észak-franciaországi gyártóbázisának építése „kritikus szakaszába lépett”, és a terveknek megfelelően 2025-ben kezdi meg működését.
A válaszadók 58 százaléka optimista a 2023-as bevételek kapcsán és továbbra is növekedésre számítanak.
Romló üzleti környezet
A felmérésben az üzleti környezetről is megkérdezték a vállalatokat. A hat fő dimenzió közül a politikai környezet, a gazdasági és az ipari környezet, a humánerőforrás-környezet és az üzleti szolgáltatások különböző mértékű csökkenést mutatnak be a minősítési pontszámokban, miközben a kutatási környezet pontszáma először csökkent az elmúlt években. Az infrastruktúra és a támogató létesítmények viszont nagyrészt stabilak maradnak.
Kapcsolódó tartalom
A válaszadó vállalkozások mintegy 88 százaléka mondta azt, hogy az európai politikai problémák miatt kihívásokkal néz szembe az európai piacokon. Ezeket az EU „kockázatcsökkentő” politikájának, a blokkon belüli politikai összetettségnek, valamint a növekvő kereskedelmi akadályoknak tulajdonítják.
A válaszadók szerint tavaly romlott az EU ipari környezete is, amely mögött a magas infláció, az energiaválság, a gazdasági növekedés akadozása és az ellátási láncok zavarai húzódnak.
A negatív hatásokat tompítja ugyanakkor a 2022-es előrejelzésnél magasabb gazdasági növekedés, valamint a támogató iparpolitika, a stabil értéklánci és stabil finanszírozási környezet az unióban.
De a vállalatok problémáit szaporítja a Kína és az EU között fennálló vízumszabályozás is, ami a kínai vállalatok szerint megnehezíti a tehetségcsere folyamatát. Ennek dacára azonban a megkérdezett vállalatok 67 százaléka tekinti globális stratégiai célpontként tekint az EU-ra, amely segíti a nemzetközi elismertségű márkaimázs kialakítását.
Kapcsolódó tartalom
Kínai javaslatok
Az igazságos és átlátható ösztönzőpolitika mellett a jelentés az Európai Bizottság által indított, a kínai gyártmányú elektromos autókra vonatkozó szubvencióellenes nyomozást is érintette.
Mint írták, javasolják az EU-nak, hogy gondosan kezelje a kínai elektromos járművekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatokat, támogassa a méltányosságon és átláthatóságon alapuló kommunikációt, és vezessen be megfelelő zöldenergia-szabályozásokat.
A jelentés ezzel együtt azt is tanácsolja az Európában működő kínai vállalatoknak, hogy építsenek ki fenntartható képességeket, ragadják meg a zöldátalakulási lehetőségeket, és integrálják a fenntarthatósági szempontokat a vállalati stratégiákba.
Kiemelt kép: A BYD kínai jármyűgyártó Seal nevű modellje a Párizsi Autószalon nyitónapján, 2022. október 17-én (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suarez)