Megrázó

Megölte párját egy nő Budapesten hétfő hajnalban

Bevallják, hogy a magyar embereknek ártanak, mégsem zavartatják magukat a brüsszeli bürokraták

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
A baloldali többségű Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságában ismét a hazánkkal szemben folytatott jogállamisági eljárások voltak napirenden. Az EP előtt Johannes Hahn költségvetési biztos és Nicolas Schmit szociális jogok biztosa képviselte az Európai Bizottságot. A találkozón a parlament szocialista, liberális és néppárti politikusai kivétel nélkül további, a hazánkat érintő jogállamisági kérdések elmélyítését és kiterjedtebb vizsgálatokat követeltek, miközben egymást dicsérték, és azt is többen beismerték, hogy tudnak róla, hogy a magyar kormányt célzó támadásaik leginkább a magyar embereknek ártanak.

„Mindannyian sajnáljuk azt, hogy a magyar nép az, akit büntetünk ezzel. A magyar cégeket vagy a magyar civil szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket, de sajnos így kell együttműködnünk a kormányokkal, ez a valóság” – ismerte be Nicolas Schmit, a szociális jogok biztosa kedden Brüsszelben a hazánkról szóló vitán az EP költségvetést ellenőrző bizottsága (CONT) előtt.

Kapcsolódó tartalom

Időhúzás

Noha az ülésen felszólaló Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne engedjen a parlament politikai zsarolásának, amely különösen az európai választások közeledtével vethet rossz fényt az EU jogállamisági értékeire, Johannes Hahn a már jól ismert hárítással nyugtatta a jelen lévő baloldali képviselőket. Azt mondta: Magyarország térfelén pattog a labda és nincsen olyan kielégítő fejlemény a hazánktól elvárt reformok kapcsán, amelyek lehetővé tennék a források befagyasztásának feloldását. Ezzel szemben ugyanakkor elismerte, hogy októberben „politikai és szakértői szinten is tartottak találkozókat” a magyar kormánnyal, amelyek konstruktív légkörben zajlottak.

Hahn szintén elismerte, hogy az uniós finanszírozás visszatartása akadályozza, hogy a magyar polgárok és vállalkozások megkapják ezeket a pénzeket.

A bizottság tisztségviselője szerint a magyarországi jogállamisági helyzet miatt a költségvetés továbbra is veszélyben van, noha érdemes megjegyezni, hogy szintén Hahn ült a CONT azon meghallgatásán is idén októberben, amikor az Európai Számvevőszék nyilvánosságra hozta a 2022-es EU-s költségvetési gazdálkodásra vonatkozó lesújtó értékelését.

Kapcsolódó tartalom

Nicolas Schmit pedig azt állította, hogy a hazánkkal szemben alkalmazott eljárások során a bizottság világosan kommunikált, a magyar kormány azonban nem.

Frusztrált baloldal

Habár Deli Andor felszólalásakor arra is rámutatott, hogy a CONT és az Európai Bizottság egyre átlátszóbb módon dolgoznak össze azért, hogy visszatartsák a hazánknak járó forrásokat, a német zöldpárti Daniel Freund maga is beismerte, hogy képviselőtársaival frusztráltak, amiért a bizottság kihagyja őket a tárgyalásokból. Mint mondta, hamarabb értesülnek a fejleményekről a sajtóból, mint a brüsszeli testülettől.

Freund azt is kifogásolta, hogy hazánk idén hárommilliárd eurót kapott az uniós büdzséből, amellyel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy azok még az előző hétéves költségvetési ciklusból járó kifizetések. Ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy visszamenőleg is ellenőrizzék a jogosultságokat, hogy amennyiben felfüggeszthetők a folyósítások, a korábban odaítélt pénzeket is felfüggeszthessék.

A Transparency International korábbi vezetője szerint a magyar kormány továbbra is kárt okoz és nap mint nap ássa alá a bírói függetlenséget. A magyarországi jogszabályalkotást megszállottan követő képviselő azt is kifogásolta, hogy a magyarországi reformintézkedések értékelésébe nem vonták be a magyarországi NGO-kat.

Kapcsolódó tartalom

Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő kollégáit és Nicolas Schmit biztost dicsérte. Sarvamaa sikertörténetnek nevezte a hazánknak járó források befagyasztását, majd arra is kitért, hogy elszámolással tartoznak az adófizetők felé arról, hogy mi történik a forrásokkal. Ismét kiemelte, hogy az Európai Bizottság a szerződések és a demokrácia, azaz a jogállamiság őrei. Ragaszkodott hozzá, hogy „egy millimétert sem engedhetnek ebből”, és állítása szerint Magyarország még mindig nem teljesítette a feltételeket, noha ezzel szemben a magyar kormány már idén májusban teljesítette a legfontosabb szupermérföldkövet, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételt.

Petri Sarvamaa határozottan kiállt azon meggyőződése mellett, hogy hazánk nem felel meg a brüsszeli feltételeknek, valamint komolyan sérelmezte, hogy olyan hírek keringtek a sajtóban, miszerint Magyarország megkaphatja a pénzeket. „Újra és újra ezt éljük meg” – panaszolta a finn néppárti politikus.

Párttársához hasonlóan José Manuel Fernandez, a CONT spanyol néppárti árnyékelőadója is arról beszélt, hogy nagyon kevés előrelépés történt a hazánknak járó források feloldásának ügyében. Moritz Körner, a liberális Renew Europe német képviselője pedig külön pozitívumként idézte fel, hogy sikerült kikényszeríteniük a bizottságtól, hogy a Covid utáni Helyreállítási Alapból járó uniós forrásokat is blokkolják.

Árnyalt valóság

Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jobboldali csoportjából Bogdan Rzonca lengyel képviselő arról kérdezte a baloldali többségű testületet, hogy van-e bizonyítékuk arra, hogy Magyarország és Lengyelország kapcsán elvesztek pénzek.

Hangsúlyozta, hogy a bizottság és az EP arról nem beszél, hogy az EU-ban adóparadicsomok vannak, ezzel szemben a „normál és törvénytisztelő államokkal játsszuk el ezeket”. A politikus hiányolta a konkrét példákat például az akadémiai szabadság ügyében.

Kapcsolódó tartalom

A képviselő elmondta, hogy ő maga is vitában áll egy lengyel akadémikussal, de abból nem jut olyan következtetésre, hogy az egész lengyel akadémia baloldali volna. Az igazságügy függetlensége kapcsán pedig Spanyolország példáját említette, ahol értesülései szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság azért nem emel szót a visszaélések ellen, mert baloldali kormány van hatalmon.

Vádaskodó DK

A vita végén a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, Rónai Sándor köszönetet mondott baloldali képviselőtársainak és a bizottságnak a hazánkkal szemben folytatott tevékenységükért.

Miután a testület jobboldali felszólalói között felmerült az igény, hogy a brüsszeli vádak mögül hiányoznak a bizonyítékok, Rónai Sándor felidézte a régi Elios-ügyet. Mint mondta, „13 milliárdnyi uniós pénz veszett oda az Orbán-család érintettsége miatt” (forintról van szó – a szerk.). A nemrégiben létrehozott Integritás Hatóságról azt állította, hogy a „kormány által kreált kamu intézmény”, majd arról panaszkodott, hogy „a szervezet honlapjára felkerült közbeszerzések hátteréről a független sajtó megmaradt része nem kapott érdemi választ.”

Kapcsolódó tartalom

Rónai szerint a szervezet elnöke, Bíró Ferenc maga döntött a szerződő cégekről idő és ember hiányában, így a Fideszhez kötődő cégekre esett a választása.

Az akadémiai függetlenséget pedig azzal vitatta, hogy a Széchenyi István Egyetem kuratóriumának élére tavaly év végén Palkovics László korábbi minisztert nevezték ki. Rónai állítása szerint fideszes cégekkel kötöttek szerződést közbeszerzésre.

Kiemelt kép: Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelős tagja a bizottság által a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban megindított kondicionalitási eljárás keretében javasolt intézkedésekről folytatott vitában az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. október 4-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Ajánljuk még