A Híradó által bemutatott felvételen látszik, ahogy egymás után vezetik a rendőrök és a katonák az elfogott illegális migránsokat a szerb–magyar határ menti erdős területeken. A képsorokat a szerb hatóságok készítették: az egy hete tartó akcióban eddig csaknem 3500 bevándorlót akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határon.
A különleges egységek azután kezdték meg a vajdasági, illetve a szerb–bolgár határ menti területek átvizsgálását, hogy egy hete
halálos áldozatokkal járó lövöldözés tört ki a migránsok és az embercsempészek között Horgoson.
A szerb rendőrség az akció alatt öt automata puskát, ugyanennyi pisztolyt, és több mint másfél ezer darab különböző kaliberű lőszert talált a déli határ környékén bujkáló illegális bevándorlóknál.
Miközben a balkáni útvonalon kialakult fegyveres konfliktusok főként az embercsempész-csoportok közötti területharc következményei,
a migrációt a fenyegetőző terrorszervezetek is igyekeznek kihasználni
– erről ír a Magyar Nemzet.
A portál emlékeztet: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága számára készített titkosszolgálati jelentés szerint
a szerb–magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek: az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy éppen a Hamász.
A három terrorista csoport az elmúlt időszakban több alkalommal merényletek elkövetésére szólította fel híveit. A titkosítás alól feloldott dokumentumban egyebek mellett az áll: az izraeli–palesztin feszültség növekedése miatt egyre több, lehetséges európai célpontokat érő terrortámadásra utaló információ keletkezik.
Európa ismét az iszlamista terrorizmus fenyegetésében, újra támadhatnak a „magányos farkasok” – ezzel a címmel már a brüsszeli Politico tett közzé írást. A cikk szerint több uniós ország hírszerzése is arra figyelmeztetett, hogy
az iszlamista sejtek újra terrortámadásokkal próbálkozhatnak a kontinensen.
A Politicónak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a terrorista alvósejteknek 2015 óta volt idejük felkészülni, így a titkosszolgálatoknak számítaniuk kell jól eltervezett, több elkövetős, összetett terrortámadások kísérleteire is.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az akkor letartóztatott és kisebb bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt dzsihadisták többsége mára már letöltötte büntetését, és újra szabadlábon van.
Elemzők szerint a terrorizmus térnyerését segítheti a tálib titkosszolgálatok balkáni útvonalon végzett tevékenysége is. A titkosszolgálati dokumentumok ugyanis arra utalnak, hogy
az embercsempészet szervezéséből befolyt bevételt a tálib csoportok akár a terror finanszírozására is fordíthatják.
Európa veszélyeztetettsége szerintem a történelemben nem volt ilyen nagy, mint jelen pillanatban. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2015 óta a kontinens nem védekezett érdemben a migráció és ezzel együtt a terrorizmus jelentette veszélyek ellen – erről a polgári titkosszolgálatok egykori műveleti igazgatója beszélt az M1-en. Földi László hangsúlyozta:
a felelőtlen migrációs politika következtében mostanra Európának napi szinten kell szembenéznie a terrorfenyegetettséggel, a tényleges merényleteket pedig egyre nehezebb megakadályozni.
„Szerintem éppen azért lesz nagyon nehéz, mert azok a csoportok, amelyek ezelőtt nyolc évvel néhány tucat főt számoltak konkrét terrorakcióra, ezek ma már ezres számban vannak jelen Európában, tehát az sem kizárt, hogy együtt, egyszerre több helyen tudnak végrehajtani akciókat, amelyek bizony emberéleteket is követelhetnek” – hangsúlyozta Földi László.
Az illegális migráció és az azzal összefüggő terrorfenyegetés jelentette veszély témája lesz az új nemzeti konzultációnak is. A kormány hangsúlyozza: ismét megnőtt a jelentősége annak, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket arról, kit engednek be Magyarországra és kivel akarnak együtt élni.
Kiemelt kép: Szerb rendőrök elvezetnek egy őrizetbe vett migráns férfit a magyar határnál levő Horgosnál 2023. október 29-én (Fotó: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium)