Aktuális

KIM: Vidnyánszky Attila vezeti a Nemzeti Színházat a vizsgálat végéig

Az USA kiseprűzte Kínát a Fülöp-szigetekről? – Ezért távozott Manila az Egy övezet, egy út kezdeményezésből

| Szerző: hirado.hu
Manila bejelentette a Kína által támogatott infrastrukturális projektek megszüntetését, mivel a geopolitikai megfontolások elsőbbséget élveznek a gazdasági érdekekkel szemben.

Ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök azon 23 nemzeti vezető között volt, akik részt vettek a múlt hónapban Pekingben megrendezett Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozón, amely az egybillió dolláros, az egész világot átfogó infrastruktúra-építési program 10. évfordulóját ünnepelte. Az eseményen Hszi Csin-ping kínai elnök közel 100 milliárd dollárnyi új állami banki finanszírozást jelentett be a kezdeményezés számára.

A Fülöp-szigetek azonban a jelek szerint mégsem vesz részt a kínai geopolitikai törekvések zászlóshajójának számító kezdeményezésben, mivel az ország kormánya határozottan elzárkózik Kína bőkezű, de „terhelt” programjától.

A Fülöp-szigeteki közlekedési minisztérium bejelentése szerint egy sor nagyszabású infrastrukturális projektet állítanak le teljesen, melyeket eddig Kínával közösen folytattak. Ezeket japán és nyugati riválisok veszik majd át.

A Fülöp-szigeteki szenátus szerint Kína szinte valamennyi kulcsfontosságú beruházási projektjének megvalósulása kérdésessé vált. Ezáltal kimondható, hogy

a két ország kapcsolatai elérték mélypontjukat,

ami drámai fordulatot jelent a Peking-barát Rodrigo Duterte elnöksége alatti hatévnyi baráti viszonyhoz képest.

Kapcsolódó tartalom

Kína 24 milliárd dollárt ígért infrastrukturális projektekre Duterte alatt, amelyek közül szinte semmit sem teljesítettek. Az Asia Times szerint ez a fajta „mézesmadzag-politika” csupán azt célozta, hogy a korábbi amerikai gyarmatot Kína magához édesgesse és előretolt helyőrségként használja.

Ifjabb Marcos nyilvánvaló távozása a kezdeményezésből a Dél-kínai-tengeren található vitatott területek miatti kétoldalú sérelmekben gyökerezik. Legutóbb például a manilai kormány komoly felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Kína zaklatja a Fülöp-szigeteki hajókat a Második Thomas-zátonyon és környékén.

Új amerikai bázisok létesülhetnek a Fülöp-szigeteken

A kínai és Fülöp-szigeteki hajók közelmúltbeli összeütközését követően Joe Biden amerikai elnök világossá tette, hogy

Amerika a két ország közötti kölcsönös védelmi szerződésben foglaltaknak megfelelően válaszolni fog a Dél-kínai-tengeren állomásozó Fülöp-szigeteki hajók, repülőgépek vagy katonák elleni bármilyen támadásra.

Amerikai katonai bázis előtti demonstrálók Manilában (Fotó: Jes Aznar/Getty Images)

„Az Egyesült Államok nem részese a dél-kínai-tengeri kérdésnek, nincs joga belekeveredni a Kína és a Fülöp-szigetek között felmerülő vitákba” – mondta Mao Ning kínai külügyi szóvivő az eset után.

Peking szempontjából mindez azért különösen nagy érvágás, mert a Marcos-kormányzat korábban még a kínai–Fülöp-szigeteki bilaterális kapcsolatok „új aranykoráról” beszélt, ehhez képest most mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Államoknak udvaroljon: a Pentagon

új amerikai bázisokat létesíthet az ország területén, a Dél-kínai-tenger és Tajvan déli partjai közelében, melyek kulcsszerepet játszhatnak egy kínai-tajvani konfliktusban.

Kapcsolódó tartalom

Túléli-e az Egy övezet, egy út a Kínában kibontakozó gazdasági válságot?

A 2018-as csúcsponthoz képest Kína jelentős mértékben csökkentette a projekt finanszírozását, ami a saját gazdasági nehézségeivel magyarázható, valamint a különböző országok szabályozási környezetének és a beruházásokban részt vevő országok pénzügyi törékenységének is köszönhető.

A Bostoni Egyetem által nemrégiben közzétett kutatás megállapította, hogy bár a kínai fejlesztési bankok 2013 és 2021 között mintegy 331 milliárd dollárt bocsátottak a partnerországok rendelkezésére,

a finanszírozás kedvezményezettjei közül többen is jelentős adósságválsággal küzdenek.

Egyes kimutatások szerint Kína akár 240 milliárd dollárt is elkölthetett a csőd szélére sodródott országok kimentésére. A legdrámaibb a helyzet Srí Lankán, de Pakisztán és Laosz esetében is súlyos beavatkozásra volt szükség kínai részről.

A fokozódó kínai–Fülöp-szigeteki tengeri feszültségek ráadásul egybeestek a kétoldalú beruházási projektek összeomlásával. Bár a két szomszédos ország közötti kétirányú kereskedelem továbbra is erőteljes − nagyrészt Peking javára −, ennek ellenére Pekingnek a Duterte-korszakban tett szinte valamennyi infrastrukturális beruházási ígérete veszélybe került.

Alig néhány nappal azután, hogy egy kínai hajó összeütközött egy Fülöp-szigeteki utánpótlást szállító hajóval a Dél-kínai-tengeren, Jaime Batista Fülöp-szigeteki közlekedési miniszter bejelentette, hogy országa 4,9 milliárd dollár értékű kínai nagyszabású infrastrukturális projektet szüntet meg, amely két vasúti beruházást is érint.

kína gazdaság

Ki a hibás?

Három olyan projektünk van, amelyet a kínai kormány többé már nem fog finanszírozni. Nem várhatunk örökké, és úgy tűnik, Kína már nem annyira érdekelt ezek sikerében” − mondta Bautista egy európai befektetők által Manilában szervezett fórumon. Ehelyett

a Fülöp-szigetek most alternatív, „jobb” ajánlatokat keres olyan hagyományos befektetési partnerektől, mint Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió.

A Fülöp-szigeteki tisztviselő továbbá azt is elmondta, hogy a kínai finanszírozású projektek kiváltására már jelentkezett például Japán, kedvezményes hitelprogramokat ajánlva. Japán jelenleg egy több milliárdos metróprojektet fejleszt Manilában, valamint több jelentős beruházásban is érdekelt az ország iparosodott régióiban.

A Marcos-kormányzat már tavaly figyelmeztetett a kínai támogatású projektek esetleges törlésére. A kérdést a Fülöp-szigeteki elnök januári pekingi állami látogatásakor is felvetették, de a kínai kötelezettségvállalás megújítása sem vezetett eredményre.

Kapcsolódó tartalom

A teljes, angol nyelvű írás az Asia Times oldalán olvasható.

Kiemelt kép: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Camp Aguinaldo katonai bázis megtekintése során, 2023. február 2-án Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában (Fotó: Rolex Delapena-Pool/Getty Images)

Ajánljuk még