Aktuális

MTVA: A közmédia visszautasítja az erőszakos követeléseket

Kijev célja az lehet a zsarolással, hogy még több támogatást csikarjon ki az EU-ból – véli a szakértő

A szakértő szerint Ukrajna blöfföl, amikor azzal fenyegetőzik, hogy nem hosszabbítja meg az orosz–ukrán gáztranzit-szerződést. Hortay Olivér a Kossuth Rádióban azt mondta: Kijevnek az lehet a célja a zsarolással, hogy még több támogatást csikarjon ki az EU-ból.

Oroszország és Ukrajna több, mint másfél éve háborúzik egymással. A két ország között szinte minden kapcsolat megszakadt. Az energiaszállítások területén viszont zavartalan Moszkva és Kijev együttműködése. Ugyanis sok pénzt keresnek így: az orosz költségvetést a magas energiaárak, Ukrajnáét pedig a szállítási díjak segítik.

Mégis az ukrán Naftogaz vezérigazgatója néhány napja bejelentette: jövőre nem hosszabbítják meg a 2019-ben megkötött gázszállítási szerződésüket Oroszországgal. Olekszij Csernyiszov azt mondta:

nevetséges a háború alatt orosz gáz vásárlásával támogatni Moszkvát.

Arról viszont már hallgatott a Naftogaz vezetője, hogy az orosz gáz részben az ukránok energiaigényét is fedezi, azaz Ukrajna nemcsak szállít, hanem közvetítőkön keresztül vásárol is orosz gázt, ráadásul a tranzitból brutális bevételei vannak.

Kettős játékot játszik Ukrajna, amikor a tranzitszerződés megszüntetésével fenyegetőzik, ugyanis nem ez az első alkalom, hogy ezzel zsarol Kijev” – mondta a Századvég elemzője a Kossuth Rádióban. Hortay Olivér szerint Kijev most is blöffölhet, a Zelenszkij-kabinet valódi célja, hogy az EU-tól még több támogatást tudjon kicsikarni.

„Az Európai Unió vezetése jelenleg tárgyal a költségvetés lehetséges módosításairól, és mivel Ukrajna bevételének jelentős részét vagy Ukrajna számára jelentős bevételi forrást jelent a tranzit árbevétel, ezért azzal, hogy Ukrajna belengette annak a lehetőségét, hogy ezt a szerződést nem fogja meghosszabbítani, képes lehet feljebb tornászni a támogatásokat” – fejtette ki az elemző.

Továbbra is biztosítjuk a szükséges anyagi támogatást Ukrajnának” – mondta a múlt héten Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke egyben felhatalmazást kért, hogy az EU-ban zárolt orosz vagyon profitját Ukrajnának adják.

Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. A Politico írt arról, hogy több ország is figyelmeztette az EU vezetőit, hogy a lépésnek beláthatatlan következményei lennének, és az orosz válasz is fájdalmas lehet.

A brüsszeli vezetők továbbra is meg vannak győződve, hogy az Oroszország elleni szankciók működnek. A képet viszont árnyalja, hogy nemrég Didier Reynders uniós biztos beismerte: Moszkva kicselezi a brüsszeli büntetőintézkedéseket.

A tátongó rések befoltozásán dolgoznak a 12. szankciós csomag előkészítésével Brüsszelben” – a Bloomberg információi szerint.

Oroszország méregfogát akarják kihúzni, és megakadályoznák, hogy harmadik országok segítségével kijátssza a szankciókat.

Az EU újabb termékek exportját tiltaná meg, sőt listáznák azokat a cégeket is, amelyek szerintük Oroszországot segítik, de az orosz állampolgárok érzékeny ágazatokban való részvételének korlátozása is napirenden van.

Ukrajna érdekében Brüsszel ismét nekifutna az olajszankciók betartatásának. Ugyanis megtiltanák a kereskedést a több száz tankerből álló orosz szellemflottával, és az olajárakat is átláthatóbbá tennék. Az Európai Unió a háború kitörése óta több mint 130 milliárd euróval támogatta Ukrajnát.

Ajánljuk még