Idézte Joe Biden amerikai elnök szavait, aki szerint az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott katonai segély „bölcs befektetés, amely nemzedékeken át hoz majd hasznot az amerikai biztonságnak”. Patrusev azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy politikájával kiprovokálta és tovább szítja a közel-keleti válságot.
„Ugyanígy tesz Ukrajnában is, ahol államcsínyt provokált ki, engedte a neonáci ideológia terjesztését, katonai és biológiai kísérletek kísérleti terepévé tette Ukrajnát, szemet hunyt a Donyec-medencei civilek meggyilkolása felett, és felkészítette a hazánk elleni katonai cselekményekre. Ilyen körülmények között állt Oroszország a Donyec-medence lakosságának védelmére, és akadályozta meg az agresszív tervek valóra váltását”
– mondta a Kreml biztonsági illetékese.
„Ráadásul az Egyesült Államok az ukrajnai válságot felhasználva elérte, hogy Európa és Oroszország megszakítsa gazdasági kapcsolatait és kiiktassa gazdasági versenytársait. Gazdasági problémáikat más országok rovására oldják meg. És annak érdekében, hogy Európa ne kaphasson gázt Oroszországtól, felrobbantották az Északi Áramlatot” – mondta.
A tanácskozáson megvitatták az orosz gazdaságra nehezedő szankciós nyomás fokozódásával kapcsolatos gazdaságbiztonsági kérdéseket, különös figyelmet fordítottak az Oroszország technológiai szuverenitását biztosító további intézkedésekre, valamint a szibériai régiók tudományos és termelési potenciáljának felhasználására.
„Nem járul hozzá a gazdaság reálszektorában az innovatív tevékenység fokozásához a párhuzamos importmechanizmus további alkalmazása, amely nagyrészt betöltötte szerepét az árupiaci helyzet stabilizálásában”
– hangoztatta Patrusev.
Kiemelte a hazai kutatások fontosságát a szankciós körülmények között, és rámutatott, hogy az elmúlt két évtized során mintegy negyedével csökkent a tudományos munkatársak száma Oroszországban, valamint arra, hogy hiányosságok mutatkoztak meg a szakemberképzésben is.