Az EU tavaly nevezte ki Ukrajnát és Moldovát hivatalos tagjelölt országnak, nem sokkal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. Azóta Metsola azt szorgalmazza, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások idén kezdődjenek meg.
Az EU vezetői a decemberi csúcstalálkozón döntenek arról, hogy hivatalosan is megkezdik-e Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait,
miután áttanulmányozták az Európai Bizottság várva várt jelentését, amely a még mindig az EU szárnyai alatt várakozó országok helyzetéről ad jelentést.
„Félreértés ne essék: politikai szempontból, ha egy ország Európára tekint, akkor Európának szélesre kell tárnia a kapuit” – mondta a Politicónak adott interjújában Metsola.
Kapcsolódó tartalom
A politikus azt javasolta, hogy a csatlakozás küszöbén álló országoknak számos előnyt lehetne felajánlani, az egységes piac kedvezményeitől kezdve az Erasmus ifjúsági programban való részvételig.
„Még tovább is mehetnénk, megfigyelő tagok lennének ebben a parlamentben”
– mondta. Majd hozzátette: „ez attól függ, hogy mi történik decemberben”.
Mint ismert, Metsola – aki az EP eddigi legfiatalabb elnöke – volt az első uniós vezető, aki Kijevbe látogatott, és tavaly április 1-jén találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; a páros kézfogásáról készült óriási fotó most a brüsszeli Parlament előtti sétányon lóg, szimbólumaként annak, hogy az elnök kiállt az ország mellett az Oroszország elleni háborúban.
„A bővítés mindig is az Európai Unió legerősebb geopolitikai eszköze volt” – mondta Metsola.
A bizottság korábbi elnöke Ukrajna EU-s csatlakozását kifogásolta
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy egy interjúban kijelentette: az Ukrajnában elharapózó korrupció miatt az EU-nak kétszer is meg kellene gondolnia, hogy engedje-e az országot csatlakozni. Meg nem nevezett hangokat is megdorgált, amiért túl sokat ígértek azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen gyorsan csatlakozhatna az EU-hoz.
Metsola – ami az Európai Parlament lehetséges megfigyelő tagjait illeti – elmondta, hogy fel kell vennie a kapcsolatot a parlamenti képviselőcsoportokkal, és fontolóra kell vennie, hogy ugyanezt az ajánlatot tegye annak a hat nyugat-balkáni tagjelölt országnak, amelyek szintén az EU-hoz való csatlakozásra várnak.
Az ukrán és moldovai megfigyelő EP-képviselők nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem választanák, hanem jelölnék őket, de helyet kapnának az intézményben, amely a 2024 júniusi európai választások után 705-ről 720 tagúra bővül – mondta a politikus.
A parlamenti szabályok szerint a megfigyelő EP-képviselők csak a hivatalos csatlakozási szerződés aláírása után foglalhatják el helyeiket, ami azt jelenti, hogy ez még évekig várathat magára.
Zelenszkij kedden az X-en adott tájékoztatást országa belső reformjairól: „Ukrajna számára ez az egyik legfontosabb prioritás: készen állunk arra a politikai döntésre, hogy még az idén megkezdjük Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait. És remélem, hogy ugyanez elmondható az Európai Unióról is. Ehhez szilárd alapokat teremtettünk.”
Kapcsolódó tartalom
Forrás: Politico
A kiemelt képen: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)