A francia rendőrség és a belügyminisztérium is képtelen volt megakadályozni Párizsban a Palesztina mellett szervezett újabb tüntetést vasárnap. Mindezt annak ellenére, hogy a hatóságok egész Franciaországban betiltották ezeket a demonstrációkat a rendbontás, az erőszak és az antiszemita indíttatású bűncselekmények elkövetésének magas kockázata miatt – mondta Thibaut Francois, a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) nevű francia párt nemzetgyűlési képviselője lapunknak.

Széteső baloldal

A francia politikus kifejtette, az október 7-i izraeli terrortámadás után

a muszlim országokból érkezett bevándorlók utcai ünneplését láthattuk Európa-szerte, amelyek inkább a Hamászt éltették, mintsem a palesztinok iránti szimpátiájuknak adtak volna hangot.

A demonstrációk erőszakossá válásának kockázata miatt Francois maga is kérte hivatalosan a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy tiltsák be ezeket a demonstrációkat. Október 12-én végül a belügyminiszter jelentette be, hogy ebben a témában minden tüntetést betiltottak.

„A vasárnapi párizsi tüntetésekből azonban látszik, hogy Emmanual Macron elnök képtelen érvényt szerezni az állam szavának, mert ha egyszer betiltják a tüntetéseket, akkor az azt jelenti, hogy egyetlen demonstrációt sem lehet megtartani” – hangsúlyozta, majd azt is hozzátette, hogy megválasztott képviselőket is lehetett látni a demonstrációkon.

A Hamász terrorcselekménye azonban a parlamenti baloldalt is megosztotta. Ahogy Thibaut Francois rámutatott, a nemzetgyűlés pártjainak többsége felelősen járt el, amikor elítélték a Hamász terrorakcióját. Azonban Jean-Luc Mélenchon és az általa vezetett Engedetlen Franciaország (La France insoumise) szélsőbaloldali párt azóta is kerüli a terrorszervezet elítélését. Értelmezésük szerint ugyanis „a Hamász egy palesztin politikai mozgalom fegyveres szárnya”, és továbbra is kerülik a terrorista minősítést, noha az egész Európai Unió terrorszervezetként tartja nyilván. A szélsőbaloldal álláspontja miatt pedig a kommunista és a szocialista párt is jelezte kilépési szándékát a baloldali együttműködésből. „A szocialisták hosszú ideig elnöki párt voltak, így a döntésük érthető és indokolt is, mivel ilyen szélsőségesekkel nem lehet társadalmi érdekek képviseletéről beszélni” – fogalmazott Francois, majd hozzátette: még a zöldek számára is elfogadhatatlan a szélsőbaloldal hozzáállása.

Kérdésünkre adott válaszában a politikus azt is elmondta, Franciaországban a média a politikai spektrum egészén elítélte a Hamász terrorakcióját. Így ennek fényében különösen érthetetlen a szélsőbaloldali párt reakciója.

Thibaut François francia nemzetgyűlési képviselő. (Forrás: Facebook/Thibaut François)

Hétszázezren papírok nélkül

Néhány hétig még a költségvetésről fogunk vitázni az országgyűlésben, és valószínűleg novemberben kerül a migráció kérdése az asztalra, amikor szembesülni fogunk az adatokkal, ami valószínűleg újabb rekordot dönt – mondta a képviselő.

„A belügyminisztérium adatai szerint a menedékkérők száma rekordot döntött 2022-ben 137 ezer benyújtott kérelemmel. Ráadásul tavaly robbanásszerűen megnőtt a tartózkodási engedélyek száma, mivel 320 ezret adtak ki, ami 17 százalékkal magasabb az előző évi kérelmek számánál”

– idézte a migrációs adatokat Francois.

Ezek mellett az állam szociális ellátására is súlyos terhet ró a migránsok számának növekedése: 2001 és 2018 között mintegy 128 százalékkal nőtt az állami gyógysegélyben részesülők száma, ami a dokumentumok nélkül Franciaországban tartózkodók számára nyújtott orvosi ellátást jelenti.

Ezzel szemben drámaian csökkent a kiutasítási végrehajtások aránya: 2018-ban az ilyen döntések 15 százalékát hajtották végre, ami növekedést mutathat a 2021 első felében végrehajtott 5,7 százalékos, valamint 2022-ben végrehajtott 6,9 százalékos aránnyal, de messzemenőkig elmarad a 2006-ban végrehajtott ügyek 25 százalékos arányától. Ráadásul egy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt a kísérő nélkül Franciaországba érkező kiskorúak száma is. 2021-ben 9524 ilyen kiskorút regisztráltak, 2022-ben pedig már 14 782-t. Ezen kiskorúak leggyakoribb származási országai Elefántcsontpart és Guinea voltak.

Beszédes adat továbbá, hogy a tavalyi adatok szerint mintegy 600–700 ezer ember tartózkodik hivatalos dokumentumok nélkül Franciaországban.

Nincsenek következmények

A megdöbbentő illegális migrációs képet magyarázva Thibaut Francois úgy fogalmazott: „Ez a jelenség felelős azért is, ami Észak-Franciaországban történt azzal a tanárral, akit halálra késelt egy radikális fiatal csecsenföldi férfi.” Mint mondta, a fiatal férfit már kiutasították Franciaországból, mégis ott maradt, ott tartotta fenn magát. Mint mondta, az ilyen esetekért a francia államvezetés tehető felelőssé, hiszen egyrészt maguk is tisztában vannak a tényekkel – mivel a belügyminisztériumtól származnak a lesújtó migrációs adatok –, másrészt ez az elkövető úgy élhetett tovább háborítatlanul az országban, hogy hivatalos bírósági döntés született arról, hogy már el kellett volna hagynia az országot.

De az uniós migrációs paktum kapcsán sem várható politikai fordulat Emmanuel Macron elnöktől.

„Hét éve látjuk, hogy semmit nem tesz ebben az ügyben, de valószínűleg egy nagyon nagy kommunikációs kampányt fog folytatni azzal kapcsolatban, hogy milyen csodálatos az új migrációs paktum”

– fogalmazott a képviselő, aki szerint amíg a francia elnök folyamatosan arról beszélt az elmúlt években, hogy a migráció tényleges szabályozására van szükség, ehhez képest „nem csinált semmit.”

„Csak hogy emlékeztessek a lampedusai helyzetre: először azt mondta, hogy nem fogadunk senkit Lampedusáról. Majd felvetődött a politikai diplomáciai kérdés Olaszországgal, és néhány nap múlva azt láthattuk, hogy a francia vidéken már elkezdték az onnan érkezők letelepítését”

– mutatott rá a politikus.

Az uniós választások

Thibaut Francois úgy látja, éles különbség van aközött, amit a francia vezetés mond, illetve amit a szabályozások révén a valóságban tesz. Kérdésre adott válaszában elmondta, az európai parlamenti választások előrejelzései szerint a francia emberek kritikusak lesznek Emmanuel Macronnal és szövetségeseivel. A számok azt mutatják, hogy a jobboldal 31 százalékot fog szerezni, a francia elnök pártja pedig 10 százalékkal marad el mögöttük.

„Ez lenne az első alkalom, hogy az elnök és az elnököt adó párt elveszíti a választást”

– tette hozzá.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti választások lehetőséget teremtenek a jobboldal és a konzervatívok számára, hogy üzenjenek az elitnek és azon politikai pártoknak, amelyek „figyelmen kívül hagyják a hosszú távú hatásokat gerjesztő migrációs és biztonsági kérdéseket.” Ez a téma véleménye szerint az európai jobboldal „találkozási pontja.”

Francois hangsúlyozta,

a jövő évi választásokon lehet majd kimondani, hogy „nem akarjuk átadni Brüsszelnek a migrációs politika irányítását, és nem akarunk teljes diplomáciai hatalmat adni nekik.”

Leszögezte azt is, hogy minden tagállamban mozgósítani kell annak érdekében, hogy minél több jobboldali képviselő jusson az Európai Parlamentbe, hiszen ez „alternatívát teremthet a már régóta fennálló rendszerrel szemben.”

Kiemelt kép: Emmanuel Macron megérkezik abba a francia iskolába, ahol egy tanárt megölt, kettőt pedig megsebesített késes támadással egy migráns, 2023. október 13-án. (Fotó: EPA/LUDOVIC MARIN / POOL MAXPPP OUT)