Daniel Freund és barátai úgy gondolják, hogy Magyarország nem teljesítette azokat a mérföldköveket, amelyek az EU által Magyarországnak a „Helyreállítási és reziliencia terv” (RRF) keretében folyósítandó forrásokhoz szükséges – kommentálta az MCC Brussels a Daniel Freund (Zöldek) német EP-képviselő, Cseh Katalin (Renew/Momentum) és baloldali képviselőtársaik által tartott október 23-i brüsszeli sajtótájékoztatót.

Ők is megvizsgálták

A sajtótájékoztatón a finn Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt (EPP) finn képviselője a tényállást ismertetve elmondta, hazánk teljesítette azt az igazságügyi reformcsomagot, ami az RRF-ből neki járó, befagyasztott 13 milliárd eurós finanszírozás feloldásához szükséges. A politikus leszögezte, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között zajló egyeztetésekben most Brüsszelen a sor, hogy válaszoljon. Mint mondta, ez a következő két hétben várható. A baloldali képviselők pedig azért gyűltek ma itt össze, hogy megosszák aggodalmaikat a Bizottsággal.

A magyar igazságügyi reformokról szóló értékelésüket tömören ismertetve Sarwamaa elmondta: „nem tűnik elég jónak”, ezért arra kérték az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy várják meg, amíg a magyar szabályozások a gyakorlatban is kifejtik hatásukat. Emellett pedig méltatta Daniel Freundot, aki „aktív volt és megbízást adott az újabb tanulmány elkészítésére.”

Noha a baloldali képviselők nagyon lelkesek voltak, az MCC Brussels ezen a ponton is emlékeztetett:

„Ez egy kísérlet arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra azért, hogy negatív értékelést adjanak, vagy akár valamilyen lépéssel is megfenyegessék Magyarországot. Noha az EP-képviselőknek alig van beleszólásuk az ügybe.”

Daniel Freund ismét aktív

A baloldali kollégái által nagyra tartott, európai parlamenti munkásságát Magyarország tanulmányozásának szentelő liberális Daniel Freund sem hagyta szó nélkül azt a tényt, hogy az Európai Bizottság két héten belül dönthet a hazánknak járó, befagyasztott források egy részének feloldásáról. Freund úgy fogalmazott:

„Rendkívül káros lenne ennek a pénznek a feloldása – ez a jelenleg befagyasztott és mérföldkövekhez kapcsolódó pénz fele.”

Állásfoglalását pedig a Magyar Helsinki Bizottság értékelésére, valamint számos meg nem nevezett szakértő véleményére alapozta. Freund elmondta, hogy ők is megvizsgálták a nyáron elfogadott magyarországi igazságügyi reformcsomagot, de még ha elméletben teljesítheti is a brüsszeli feltételeket, annak gyakorlati megvalósulására várni kellene. A zöld politikus azt szeretné, hogy a Bizottság várja meg a magyar Országos Bírói Tanács tagválasztását, ami december elejéig is eltarthat. Freund ugyanis attól tart, hogy „Orbán és kormánya megkérdőjelezhető eljárásban” nevezi ki őket.

A másik mérföldkő a legfelsőbb bíróság, a Kúria függetlenségének teljesülése. Ezen a ponton a hazánknak járó források befagyasztását rendszeresen munkássága érdemeként hangsúlyozó politikus úgy vélte, hogy „annak elnökét nagyon megkérdőjelezhető eljárásban nevezték ki”.

Freund kifogásolta, hogy mivel az új elnök határozatlan ideig töltheti be a tisztséget, a szabályozás értelmében pedig a Kúria elnökének elmozdításához 2/3-os parlamenti többség kell, így „amíg a Fidesz rendelkezik a mandátumok legalább 1/3-val, a végtelenségig változatlan maradhat a helyzet.”

Ünnepi megemlékezés

A momentumos Cseh Katalin szintén arra kérte a Bizottságot, hogy várják meg, amíg a szabályozás kifejti a hatását.

A családi cégei által nemcsak a magyar hatóságok, hanem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmét is felkeltő magyar képviselő szerint ugyanis „a magyar kormány nem jóhiszemű szereplő”, és „a garanciáknak szigorúnak kell lenniük, mivel jelentős a visszaélés veszélye.”

Állítása szerint az igazságügyi reformok terén támasztott négy mérföldkőből három nem megfelelő. Miután azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy megzsarolná a Bizottságot a hétéves költségvetés módosításának támogatásáért, Cseh Katalin arra is emlékeztetett:

már korábban is jelezték, hogy olyan feltételeket kell beiktatni a feltételességi rendeletbe, amely az uniós forrásokat átirányítja az önkormányzatokhoz és a civilekhez. A momentumos politikus továbbá azzal vádolta meg „a magyar kormány magas rangú tisztségviselőit, hogy hazugságokat terjesztenek a tárgyalások folyamatáról.”

Kiemelt kép: Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője a magyar gyermekvédelmi törvény szigorítása miatt kampányolt az Európai Parlamentben, Strasbourgban. A politikusok kezében tartott plakát arra szólítja fel az EU tagállamait, hogy csatlakozzanak a Magyarországgal szemben zajló, a gyermekvédelmi törvény miatt indított bírósági eljáráshoz.
(Fotó: hirado.hu)