A 2024 és 2027 közötti időszakra az Európai Bizottság 50 milliárd eurót adna Ukrajna támogatására, amelyhez még hozzájön egy 20 milliárd eurós katonai eszköztámogatás. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy az EU és tagállamai már több mint 80 milliárd dollárt folyósítottak az ukrán államnak a háború kezdete óta – fogalmazott Thierry Mariani, a jobboldali Identitás és Demokrácia csoport francia európai parlamenti képviselője a hirado.hu kérdésére válaszolva.

Mint ismert, az Európai Parlament (EP) e heti plenáris ülésén visszatérő téma Ukrajna további támogatásának igénye. Az Európai Bizottság azonban már a nyáron bejelentette, hogy elfogyott az e célokra fordítható keret a hétéves költségvetésből, ezért további 50 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól Ukrajna számára. Később erre rálicitálva Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője további 20 milliárd eurót kért a háborúban álló ország fegyveres támogatására. Mindez pedig annak ismeretében kifejezetten érthetetlen, hogy az Európai Számvevőszék az unió 2022-es költségvetésének felhasználást vizsgálva rámutatott: Brüsszel nem tudja biztosan, hogy Kijev mire költötte a számára kifizetett uniós támogatásokat. Ennek ellenére a képviselők kedden 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadták a javaslatról kialakított állásfoglalást.

A média felelőssége

Hogy ezek után mégis miért ragaszkodik az Európai Parlament és az Európai Bizottság is Ukrajna további támogatásához, arra Thierry Mariani úgy válaszolt: „mert engednek a Zelenkij úr által különösen jól megszervezett érzelemzsarolásnak”. A képviselő emlékeztetett, hogy az ukrán elnök bejárta a világot, hogy nyomást gyakoroljon az összes nemzetközi kormányra.

„Számos médium és intézmény káros szerepet játszott ebben a jelenségben azáltal, hogy a Kreml ügynökeiként tüntette fel mindazokat, akik egyszerűen országaik érdekeit akarták szolgálni elsősorban” − emelte ki.

Mariani arra is rámutatott, hogy Ukrajna képtelen lesz visszafizetni az adósságot, ezek az eurómilliárdok pedig az európaiak zsebéből is hiányozni fognak. Mint mondta, tovább fognak szaporodni az ukrán oligarchák körüli botrányok.

Meggondolatlan politikusok

A hétfői strasbourgi vita során több baloldali politikus, köztük a néppárt jelentéstevője is azért sürgette az EU-t, hogy használják fel Oroszország befagyasztott vagyonát is. Kérdésünkre válaszolva Thierry Mariani azonban elmondta, hogy az orosz pénzügyi eszközök felhasználásának politikai lebegtetése csak a bizonytalanságot növelik, a pénzpiacok pedig „utálják ezt”.

„A piacok akkor nyerik vissza a bizalmukat, ha kézzelfogható béketárgyalások kerülnek terítékre” − tette hozzá.

A francia politikus ráadásul katasztrofális ötletnek nevezte, hogy atlantista válasz született az ukrajnai háborúra. Mint mondta, az európai feszültségek rendezésének kérdésében nem lehetséges összeegyeztetni az érdekeket Párizs vagy Budapest, vagy éppen Washington között. A képviselő szerint ugyanez látható a Balkánon is, a megbeszélések pedig a stratégiai inkoherencia általános légkörében zajlanak.

Ukrajna támogatása kapcsán azt is megjegyezte: Zelenszkij urat a saját zsebünkből finanszírozzuk, garanciák, a valami valamiért elve és világos béketerv nélkül.

Érkeznek a befektetők Ukrajnába?

A hétfő esti plenáris vitán Johannes Hahn költségvetési biztos mellett számos baloldali politikus is úgy vélekedett, hogy Ukrajna vonzó lehet a befektetők számára is. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mariani rámutatott, hogy „mindig vannak kapzsi emberek, akik háborús helyzetekben növelni akarják tőkéjüket”.

Ezzel kapcsolatban felidézte az Ukrajnának biztosított vámmentesség előnyeit is, amiről megjegyezte: az nem az ukrán társadalom javát szolgálja, hanem néhány, a kormányhoz közel álló, gazdag oligarcháét.

Végeredményben azonban hiába kommunikálja azt az Európai Parlament és az Európai Bizottság, hogy sikerül bevonni a magántőkét is Ukrajna újjáépítésébe, az ID politikusa úgy véli:

néhány spekulánstól eltekintve senki sem kockáztathatja meg, hogy ma Ukrajnában a közjóba fektessen be a háború miatt, de a korrupció által különösen sújtott üzleti környezet miatt sem.

Az ukrán népért harcol az EP?

„Ebben a konkrét témában a parlament nem a békére hívó hangokat szolgálja, ezzel pedig inkább Zelenszkij úr kampányainak hódol, semmint az ukránok biztonságának” − fogalmazott Mariani, majd azt is hozzátette: az Európai Parlamentnek eleve nincs olyan felhatalmazása, amely lehetővé tenné, hogy az egyénekért vagy a népért cselekedjen. Az olyan nemzetközi események kapcsán pedig, amilyen az ukrajnai háború is, legfeljebb a kommunikációs folyamatokban tud részt venni.

„Az Európai Parlament a haszontalan, olvashatatlan és megvalósíthatatlan állásfoglalások gyára” − tette hozzá.

A közel-keleti válság

Az Izrael és a Hamász között kitört háború brüsszeli megközelítéséről a francia politikus elmondta, hogy senki sincs eléggé tisztában a Közel-Keleten zajló veszélyes fejleményekkel. Emlékeztetett, hogy Európa sorsára hagyta Egyiptomot a szudáni háborúhoz kapcsolódó migrációs válság idején.

„A Kairónak nyújtott támogatásunk e téren csekély, pedig az egyiptomi külügyminiszter segítségért folyamodott az ENSZ-hez” − mutatott rá.

Emellett pedig elképesztőnek nevezte az európai intézmények vakságát azzal kapcsolatban, hogy milyen befolyásra tett szert a Muszlim Testvériség terrorszervezet bizonyos bevándorlói körökben.

„Ha meg akarjuk védeni magunkat, akkor az iszlamista Muszlim Testvériség európai földre gyakorolt befolyása elleni küzdelemnek kell az Európai Bizottság első számú prioritásának lennie.”

Kiemelt kép: Az Európai Parlament strasbourgi épülete 2022. szeptember 13-án (Fotó: EPA/Christophe Petit Tesson)