Aktuális

Szerdán 10:30-tól Kormányinfó

Kínai tárgyalások: a cél, hogy Magyarország legyen a távol-keleti áruk közép-európai elosztóközpontja

Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Kínában tárgyal. Az egyeztetések kiemelt témája a gazdaság – nem véletlenül: Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és idén ismét hazánk legnagyobb külföldi befektetője. A kormány azt szeretné, hogy Magyarország legyen a távol-keleti áruk közép-európai elosztóközpontja.

A csepeli szabadkikötőből Kínába induló tehervonat-szerelvényen 44 dupla konténer van, bennük olyan – elsősorban elektronikai – alkatrészek, amelyek hazánkban készültek, kifejezetten a távol-keleti piacra. Az elmúlt években több ehhez hasonló vonatot indítottak útnak a két ország között.

A kormány azt szeretné, hogy hazánk legyen a távol-keleti áruk közép-európai elosztóközpontja. Ennek érdekében építik újjá például a Budapest–Belgrád vasútvonalat.

A görögországi, pireuszi tengeri kikötőbe érkező ázsiai termékek ugyanis ezen a vonalon juthatnak el a leggyorsabban Európa szívébe.

Magyarország legnagyobb vegyipari vállalata, a Borsodchem a kínai Wanhua vállalat tulajdonába van, ott nyáron egy új üzemet avattak. Ez is része annak a 160 milliárd forintos fejlesztési programnak, amelyet a kínai tulajdonos indított. Ennek részeként új hőerőművet és három vegyi üzemet, 240 ezer tonna éves kapacitású nitrobenzol üzemet, 200 ezer tonna kapacitású anilin üzemet és 90 ezer tonna éves kapacitású tömény salétromsav üzemet létesítenek majd.

Debrecenben a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorüzemét építi meg a kínai CATL, a gigafejlesztés értéke eléri a 3000 milliárd forintot.

Három különböző kínai, vagy kínai vállalathoz kötődő fejlesztés, ami jól mutatja, hogy az utóbbi éveben mennyire felértékelődtek a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok. Szakértők szerint a kormány által a 2010-ben elindított keleti nyitás stratégiájának helyességét bizonyítja, hogy mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává.

Ezt támasztja alá például, hogy 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás hazánkba. Ennek következményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom is rekordot döntött 13 milliárd dollárral tavaly.

Magyarország a kontinensen a legjobb beruházási környezetet biztosítja a kínai vállalatoknak.

A miniszterelnök pekingi látogatása kapcsán kiemelte, hogy a magyar–kínai kapcsolatok az eddigi legjobb időszakukat érték el. Orbán Viktor hozzátette: Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és idén ismét hazánk legnagyobb külföldi befektetője.

Az ázsiai ország Magyarország iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Bank of Chinának Budapesten van a regionális központja. A már említett Wanhua a BorsodChem Zrt. vegyipari vállalat felvásárlásával létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianát gyártóját.

A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül pedig egész Európát ellátó összeszerelő központot üzemeltet. De Magyarországon is van gyára a világ egyik vezető számítástechnikai eszközgyártójának, a Lenovónak, mint ahogy világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfengnek is működik nálunk gyártóüzeme.

Kiemelt kép: Vang Ji kínai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai–magyar Egy övezet, egy út munkacsoport második ülésének megnyitóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, 2019. július 12-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ajánljuk még