A jelenlegi migrációs politika mellett Európának nincs más választása, mint érdemben jelen lenni Afrikában és támogatni a társadalmak felzárkózását – többek között erről is beszélt Hölvényi György (EPP, KDNP) európai parlamenti képviselő, aki az EU választásmegfigyelő képviselőcsoportjának tagjaként vett részt a nyugat-afrikai Libéria elnökválasztásának megfigyelésében, amelyet kedden tartottak.
Mint ismert, kedden zajlott az elnökválasztás a nyugat-afrikai országban, ahol George Weah regnáló elnök a második ciklusáért küzd, hogy több időt kérjen az ország fejlesztésére, legfőbb kihívója, Joseph Boaka, az Egységpárt jelöltje pedig az országban uralkodó tragikus infrastrukturális körülményekkel és az elnököt övező korrupciós botrányokkal kampányolt.
Kapcsolódó tartalom
Mélyszegénység és remények
A nyugat-afrikai tapasztalatokról szólva a képviselő elmondta, hogy a libériai emberek rendkívül aktívak voltak az elnökválasztás során, amit a 72 százalék feletti részvételi arány is tükröz. Kiemelte, hogy az ország rendkívül gyenge gazdasági állapota és a mélyszegénység magas aránya ellenére a három legtámogatottabb elnökjelölt egy rendkívül nyitott és színes sajtóvilágban vetélkedett. A szavazók pedig az európai emberek számára már szinte ismeretlen körülmények ellenére is éltek a jogukkal.
Ezeket a lámpákat juttatta el a libériai nemzeti választási bizottság a szavazóhelyiségekbe a 2023-as elnökválasztáskor, mivel az ország villamoshálózata kiépítetlen, a háztartások és intézmények többsége nem fér hozzá zavartalanul az elektromossághoz (Fotó: Hölvényi György európai parlamenti képviselő, Libéria, 2023. október)A villamoshálózat infrastruktúrájának szinte teljes hiánya miatt például az esti órákban már a választási bizottság által küldött lámpák fényénél voksoltak a szavazók, majd szintén úgy kezdték meg a szavazatszámlálást az önkéntesek.
Európa biztonsága Afrikában kezdődik?
Európa szerepének fontosságát hangsúlyozva Hölvényi György kiemelte, hogy a puccsok általában a választásokat követően történnek. Bár emlékeztetett, hogy a nyári nigeri puccs nem terjedt át a part menti országra, a kontinens helyzete kifejezetten instabil. Libéria kapcsán a politikus megjegyezte: egyelőre nem kibocsátó országa az illegális migrációnak, azonban a fiatalok populációs aránya rendkívül magas, Európának pedig szerepet kell vállalnia, hogy támogassa a helyben maradásukat. „Libéria még nem veszett el, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne vesszen el” – fogalmazott.
Az afrikai országok demokratizálódási törekvésének támogatása a stabilitás kialakítását szolgálja, ami egyben Európa saját biztonságpolitikai érdeke is − tette hozzá.
Hölvényi elmondta, hogy Libériában egyelőre két olyan megtartóerő van, amely megakadályozza a tömeges kivándorlást. Egyrészt az amerikai típusú alkotmányuk révén erős nemzettudatuk és nemzeti büszkeségük van, ami által magukénak tudják az országot, másrészt pedig nincs jelen az az iszlám szélsőség, ami más szomszédos országokban jellemző.
Sorban állnak az emberek az egyik szavazóhelyiség előtt Libériában, a 2023. október 10-én megtartott elnökválasztáson, ahol az Európai Parlament választásmegfigyelő csoportjának tagjaként Hölvényi György is jelen volt (Fotó: Hölvényi György európai parlamenti képviselő)Az izraeli háború hosszú távú hatásait firtató kérdésünkre válaszolva a politikus azonban figyelmeztetett, hogy a muzulmán világ felbolydulása dominóhatásként indíthat be milliós számú kivándorlást okozva Európa irányába.
Európa érdeke Afrika felkarolása
A közel-keleti válság afrikai dimenziója kapcsán a képviselő úgy fogalmazott: komoly baj van. Mint mondta, Európa ez idáig nem tudott hozzájárulni a muszlim világ országainak stabilizálásához.
„A szélsőséges iszlám szabadon terjedhetett, Európa nem volt képes alternatívát kínálni, emellett pedig a migráció is fokozódott, ezek a folyamatok pedig összeadódtak” – mutatott rá. Hölvényi szerint az EU egyetlen lehetősége, hogy a radikalizálódásból és a migrációból fakadó problémahalmaz hatását ott csökkenti, ahol arra még van lehetőség. „Erről szól a libériai és a csádi törekvésünk is” – tette hozzá.
A képviselő elmondta, hogy Afrikában jelenleg százezres nagyságrendű belső migráció zajlik. Emlékeztetett, hogy ennek egy része állandó belső népességmozgás, amelyet a folyamatosan kiújuló katonai konfliktusok gerjesztenek, azonban egy nagyobb kiterjedésű konfliktus következtében pillanatok alatt milliós nagyságrendűre duzzadhat. Mint mondta, az oktatás, a biztonságpolitika és a befektetések támogatása gátolhatja a népesség megindulását.
Arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió miért nem látta előre a nyáron bekövetkezett afrikai puccsokat, Hölvényi rámutatott, hogy bár az uniónak Afrika minden országában van állandó képviselete, de nincs önálló külpolitikája.
„Az EU mindig próbál külpolitikailag többet mutatni, mint amije van. Keretstruktúrája van, de nincs önálló külpolitikája, és például nincs titkosszolgálata, és jó is, ha nincs titkosszolgálata” – mondta.
Azt is hangsúlyozta, hogy még az olyan országok szolgálatai is lemaradtak az előzetes értesülésről, mint Franciaország, aki hagyományosan katonailag is jelen van a kontinensen. Arra is emlékeztetett, hogy a nigeri puccs a szélsőséges iszlám és az orosz Wagner-csoport hatására valósulhatott meg.
„Az EU-nak tehát azt kell belátnia, hogy azokon a területeken kell dolgozni, mint például a választások, az oktatás, amelyek hozzájárulnak a stabilitáshoz” – mutatott rá.
A képviselő ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy ez valójában biztonságpolitika, az alapvető biztonságot azonban csak az adott ország maga valósíthatja meg.
Kiemelt kép: Hölvényi György európai parlamenti képviselő (KDNP) A mi Európánk című beszélgetéssorozat pódiumbeszélgetésén a budapesti Sapienta Hittudományi Főiskola dísztermében 2023. szeptember 8-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)