– Hétfőn tartották meg a kötelezően előírt tévévitát a lengyel miniszterelnök-jelöltek között. A beszámolók alapján innen, Magyarországról nem igazán látni, hogy a legnagyobb ellenzéki szövetség, amelyet Donald Tusk egykori miniszterelnök vezet, mit képvisel, miben tér el a kormányzóktól.
– Jogos a felvetés, a Polgári Platform (PO) által vezetett szövetség,
a Polgári Koalíció kampánya valóban kevés konkrétumot hangsúlyoz, inkább az elégedetlenek megszólítására koncentrálnak,
valamint arra, hogy Tusk pártjának van egy viszonylag népes, stabil szavazótábora, amit igyekszik minél jobban mozgósítani.
– Tudtak is szervezni egy látványos, kormányellenes tüntetést nemrég.
– Igen, bár végül nem mentek el annyian rá, mint azt előzetesen várták. Úgy harangozták be, hogy egymillióan kint lesznek, de erről a velük szimpatizáló német lapot, a Die Zeitot elfelejthették külön tájékoztatni, mert ott ünnepélyesen írták meg, hogy százezren is összegyűltek a megmozduláson. Nagyjából feleannyian voltak, mint legutoljára, júniusban. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy nem lehet előre győztest hirdetni. Mindazonáltal a PO stabil elektorátusa nem elég önmagában a kormány leváltásához, ezért Tusk megpróbálja szélesíteni a támogatóik körét, és ennek köszönhető, hogy minél kevesebb konkrétumot igyekszik mondani, nehogy elijessze a tábor egyik vagy másik felét.

– De miért szavazna rögtön valaki Tuskra csak mert a kormánnyal elégedetlen, ha nem tudja, hogy a PO mit akar?
– Aki hiányolja a programpontokat, annak azt mondják, menjetek fel a honlapunkra, van száz pontunk az első száz napra. De nem tűznek ezekből a zászlajukra egyet sem a kampányban, talán csak annyit, hogy harmincszázalékos béremelést ígértek a tanároknak és húszszázalékost a közszférában dolgozóknak. Inkább
olyan általános kifejezéseket, jelszavakat használnak, mint a szeretet, vagy olyan felhívásokkal élnek, mint hogy a gonoszt le kell győzni.
– Ki a gonosz szerintük?
– A gonosz alatt egyértelműen Kaczynskit, a kormányzó nemzeti konzervatív és szuverenista párt, a Jog és Igazságosság, azaz a PiS elnökét értik.

– Mivel tud visszavágni a PiS?
– Önmagában nagy teljesítmény, hogy az elmúlt évek válságai után, a világjárvány és a háború okozta gazdasági nehézségek közepette a Jog és Igazságosság nem hogy versenyben maradt, hanem a felmérések szerint még arra is komoly esélye van, hogy az általa vezetett Egyesült Jobboldal önálló többséget szerezzen a parlamentben. És mindezzel szembe tudják állítani az őket megelőző Tusk-kormányokat, amikor több mint 14 százalékos volt a munkanélküliség, miközben kiárusították a stratégiai fontosságú állami cégeket a külföldi tőkének.
Tusk ismertsége tehát nem csak előnyére válik, hiszen bármit ígér, ellenfelei bármikor fel tudják idézni, miként valósította meg a programját annak idején. Ezeket mind meg is kapta a hétfői tévévitán.
– A felmérések szerint a PiS orrhosszal, de vezet, viszont ettől még nem biztos, hogy meglesz a kellő többsége a parlamentben. Hogyan formálhat a képen, ha a két legnagyobbon kívül más erők is bejutnak a szejmbe, a lengyel alsóházba?
– Az borítékolható, ha a PO által vezetett szövetség és a magát Harmadik Útnak nevező koalíció – amely csak nevében harmadik út, valójában egyértelműen a PiS leváltására jött létre – megszerzi együtt a 232 mandátumot, akkor ők fognak kormányt alakítani. Persze nem valószínű, hogy rögtön, mert Lengyelországban az a szokás, hogy a köztársasági elnök a győztes párt jelöltjét nevezi ki. Az államfő, Andrzej Duda nemrég meg is erősítette, hogy így fog tenni.
– Könnyen előfordulhat, hogy a PiS nyer, de a PO és a Harmadik Út nevű jobbközép blokk szerzi meg együtt az abszolút többséget.
– Igen. Tegyük fel, hogy így történik. A kinevezést még a szejmnek is meg kell erősítenie. Tehét, ha progresszív, globalista szövetség fegyelmezetten együtt tud maradni két hónapig, és nem adja meg a bizalmat a Duda által kinevezett PiS-kormánynak, akkor ezt követően a szejmre hárul a feladat, hogy kinevezzen egy kormányt. Az pedig már nyilván a parlamenti többségnek megfelelően állna össze. Ha globalista pártoké a többség, akkor belőlük.
– De a jobboldalon is van kisebb erő, aminek a bejutása sok mindent megváltoztathat: a Szabadság és Függetlenség Konföderáció.
– A Konföderáció egy nagyon érdekes képződmény. Társadalmi kérdésekben rendkívül konzervatív, akár még a PiS-nél is konzervatívabb. Hasonlóak az olasz Ligához, csak még náluk is piacpártibbak és szuverenistábbak. Sokan úgy gondolják, ha a politikusai bejutnak, egyértelmű, hogy koalícióra lépnek majd a PiS-szel, de ez egyáltalán nem eldöntött kérdés még. Ha a globalistáknak és a PiS-nek sincs meg a kellő többségük, és a Konföderáció is bejut, minden rajtuk fog állni, de az se elképzelhetetlen, hogy nem állnak be a PiS mögé, és előre hozott választásokat kell tartani. Ne felejtsük el, hogy a Konföderáció támogatóinak fele a 2020-as elnökválasztáson a globalisták jelöltjére, Rafal Trzaskowskira szavazott a PiS-es Dudával szemben. Szóval nehéz kiszámítani, mit lépnének, már csak azért is, mert olyan képviselőket vinnének be a parlamentbe, akiket még annyira nem ismerünk.
– A lengyel elnöknek viszonylag erős jogosítványai vannak ahhoz képest, hogy egy parlamentáris rendszerről beszélünk. Hogyan nézne ki a progresszív-globalista kormány és a szuverenista-konzervatív elnök társbérlete?
– A lengyel elnök rendelkezik politikai vétóval, tehát nem kell arra hivatkoznia, hogy egy törvényt azért nem ír alá, mert nem tartja alkotmányosnak.
Az elnöki vétót háromötöddel tudja felülírni a szejm, ami azt jelenti, hogy nagyon komoly eszköz van Duda kezében mandátuma 2025-ös lejártáig arra, hogy a törvényhozást ellensúlyozza.
Márpedig Duda 2020-ban nagyon komoly felhatalmazást kapott arra, hogy azt a konzervatív politikát juttassa érvényre, amelyet a kampányában meghirdetett.
– Ezek szerint a PiS kormányzásának hagyatéka akkor sem kerül veszélybe 2025-ig, ha most veszít a választáson?
– A helyzet azért nem ennyire egyszerű, hiszen a kormány felhatalmazása is a néptől származik, és az elnökre nehezedik az az elvárás is, hogy ne legyen a kormányzás kerékkötője. Dudának tehát nagyon okosan kellene egyensúlyoznia, nem nyúlhatna állandóan a politikai vétő eszközéhez. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni,
nehéz elképzelni, hogy az elnök passzív lesz, tekintve, hogy több ízben még a PiS-szel szemben is bátran élt politikai vétóval.

– A magyar kormánypártok közismerten jó kapcsolatot ápolnak a PiS-szel. Milyen hatással lenne Magyarország szövetségi politikájára, ha kormányt váltanának Lengyelországban?
– Először is szögezzük le, hogy a magyar kormány minden fórumon azt hirdeti, hogy más országok belügyeibe nem avatkozik bele, más népek demokratikus döntéseit tiszteletben tartja, így van ez a lengyelekkel is, még akkor is, ha a globalisták kerülnek kormányra. Persze akkor valószínűleg az Európai Tanácsban nem maradna olyan erős a lengyel–magyar tengely a migrációval vagy a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kérdésekben. Ettől függetlenül
valamilyen szintű regionális együttműködés érdeke a mindenkori lengyel kormánynak, akármilyen színezetű is legyen.
Elég csak arra gondolni, hogy a gabonavitában Lengyelországnak elemi érdeke, hogy ugyanazt képviselje, mint Magyarország.
Igaz, kérdéses, hogy a globalista pártok ezt mennyire ismerik fel.
Az is egyértelműen látszik a kampányban, hogy a jelenlegi kormány a leginkább elkötelezett a visegrádi együttműködés felé.
– Egyre több arra utaló bizonyíték kerül napvilágra, hogy globalista erők a 2022-es magyarországi parlamenti választások befolyásolására tettek kísérletet. Megfigyelhetők ehhez hasonló tendenciák a lengyelországi kampányba.
– Egyes kísérletek nem maradtak rejtve, hanem a nyilvános térben zajlanak. Ilyen volt például, amikor
Ursula von Der Leyen kifejezte azon reményét, hogy legközelebb már miniszterelnökként üdvözölheti Donald Tuskot. Ezzel az Európai Bizottság elnöke kilépett a szerepéből.
Az az eset is említésre méltó, amikor az Európai Parlament plenáris vitát tartott a lengyel ellenzék egyik kampánytémájában. Aztán természetesen
nemcsak Magyarországon, Lengyelországban is jelen van az Action for Democracy, és olyan alapítványokat támogat, amelyek aktívan részt vesznek a mostani kampányban az ellenzék javára.
Kiemelt kép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezlete a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) varsói székházában 2023. október 12-én, három nappal a lengyel parlamenti választások előtt (Fotó: MTI/EPA/PAP/Tomasz Gzell)