Aktuális

Gázolt a vonat Ceglédbercel és Albertirsa között

Deutsch Tamás: Brüsszel az európai polgárok pénzéből akarja rugalmassá tenni a saját költségvetését

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az Európai Parlament első őszi plenáris ülésének meghatározó témája volt az EU hétéves költségvetésének felülvizsgálata. Ugyanis az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még júniusban jelentette be, hogy több tízmilliárd eurós plusz befizetésre van szükségük a tagállamoktól, hogy ki tudják fizetni a közös hitelfelvétel elszabaduló kamatait, növeljék a migráció kezelésére fordított forrásokat és a tisztségviselők létszámát, valamint további 50 milliárd eurót adjanak Ukrajnának. A strasbourgi vitán Johannes Hahn költségvetési biztos azzal is érvelt, hogy az európai közigazgatás is nyomás alatt áll az infláció miatt. Lapunk Deutsch Tamást, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetőjét kérdezte Brüsszel szándékáról.

 A bizottság azzal is indokolja a költségvetés emelését, hogy biztosítaniuk kell az EU határvédelmét is. Eddig mekkora összeggel járult hozzá Brüsszel például Magyarország vonatkozásában a 2015 óta tartó tömeges illegális migrációs válság okozta határvédelmi többletkiadásokhoz?

– Magyarország esetében a 700 milliárd forintot közelítik 2015 óta a határvédelmi kiadások, azonban Brüsszel ennek alig egy-két százalékát térítette meg. Mi, magyarok évek óta Európa védelmezői vagyunk, tavaly a negyedmilliót is meghaladta azon illegális migránsok száma, akiket hazánk megállított a szerb–magyar határon, míg az elmúlt fél évtizedben egymillió, Európába törvénytelen módon belépni szándékozó migráns bejutását akadályoztuk meg. Itt lenne az ideje, hogy Brüsszel végre támogassa, ne pedig gáncsolja a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseit!

Egyes politikusok szorgalmazták, hogy a tagállamok járuljanak hozzá további tízmilliárd euróval az EU külső határainak a védelméhez. A költségvetésben ezt a tételt azzal is indokolták már korábban a bizottság részéről, hogy a határvédelmi kapacitások növelése további EU-tisztségviselők és személyzet alkalmazását teszi indokolttá, tehát bérköltségekre is szükségük van.

– A háborús politika miatti energiaválság, az elhibázott uniós szankciók és elszabadult infláció miatt a tagállamok csökkentették adminisztratív kiadásaikat.

Ezzel szemben a brüsszeli bürokrácia több milliárd euró pluszt kér a saját kiadásaira. Teszik ezt akkor, amikor az Európai Számvevőszék 2022-es éves jelentése egészen megdöbbentő képet mutat a brüsszeli korrupcióról.

– A strasbourgi vita során José Manuel Fernández európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az EU által felvett hitelek kamatai megnőttek: csak ebben az évben 15 milliárd euróról 30 milliárd euróra emelkedtek. Hogyan lehetséges ez, hiszen Brüsszel azzal propagálta a közös hitelfelvételt, hogy a kamatok elhanyagolhatók lesznek.

– A brüsszeli bürokrácia nagyot hibázott, amikor ahelyett, hogy azonnal kifizette volna a Covid utáni helyreállításra szánt pénzeket, mindenfelé, mondvacsinált, a lengyelek és a mi esetünkben politikai, más tagállamoknál túlzó adminisztratív feltételekhez kötötte ezeket. Amit mi politikai büntetésként, mások „jutalomként” kapták, azaz nem kapták meg az uniós forrásokat.

A folyó áron 723 milliárd eurós helyreállítási keretből, az eltelt három év alatt még csak 153 milliárd eurót fizettek ki. A kamatok pedig közben elszálltak, és az Európai Bizottság ahelyett, hogy gyorsan, alacsony kamatok mellett kifizette volna a tagállamoknak járó forrásokat, magasabb kamatok mellett lassan csorgatja a pénzeket.

Tőlünk meg azt kérik, adjunk pénzt az RRF-programok növekvő kamatainak kifizetésére, miközben nem adják oda a nekünk járó pénzt ebből az alapból.

– A szocialisták közül Eider Gardiazabal Rubial felszólalásában megjelent az az indoklás is, hogy az infláció a családi háztartásokra és a költségvetésre is nagyobb terhet helyez. Az Európai Bizottság milyen formában segíti az európai háztartásokat?

– Semmilyen formában, sőt, ahol lehet, még a családokat támogató magyar rezsicsökkentés rendszerét is támadják.

Brüsszel a rezsitámogatások kivezetésére szólította fel a tagállamokat, mindezt egy energiaválság kellős közepén.

– A baloldali képviselők szerint rugalmatlan a költségvetés. Vajon hogyan és miből kívánják ezt megoldani?

– Az európai polgárok pénzéből akarják rugalmassá tenni. Három év telt el az unió hétéves költségvetéséből, és Brüsszel már újabb pénzek befizetésére akarja kötelezni a tagállamokat, mert több pénzt akar adni az ukránoknak a háborúra. A magyar kormány álláspontja, hogy a fegyveres konfliktusnak egy azonnali fegyverszünettel lehet véget vetni. Még több pénzt beleönteni egy háborús gépezetbe nem ezt a célt szolgálja.

– Folyamatosan visszatérő követelés Brüsszel részéről a tagállamok irányában a transzparencia és az elszámoltathatóság. Amennyiben a bizottság kifogyott a közösség pénzéből, van-e mód a felelősök elszámoltatására?

– A 2022-es uniós költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során minden korábbinál több és nagyobb összegeket érintő szabálytalanságokat tárt fel az Európai Számvevőszék.

A jelentés egyértelművé teszi, hogy mindent elborít a brüsszeli korrupció. A brüsszeli bürokrácia intézményeiben mindennaposak a visszaélések, a szabálytalanságok, és a helyzet egyre rosszabb. Mindent elmond az a tény, hogy Eva Kaili, az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányának főgyanúsítottja egy bírósági végzésnek köszönhetően már részt vehet az Európai Parlament plenáris ülésén, sőt, még szavazhat is.

A brüsszeli korrupciós botrány egy másik főszereplője, a belga Marc Tarabella pedig megszavazta azt a határozatot, amelyben politikai korrupcióval vádolják Magyarországot. A brüsszeli rendszerszintű korrupció felszámolása érdekében gyökeres változásra van szükség.

– Lehet tudni arról, hogy milyen garanciákat követelt az Európai Bizottság az ukrán vezetéstől a nekik juttatott uniós pénzek felhasználását illetően?

– Továbbra sem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy a háború kezdete óta mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt milyen feltételekkel, mire használták fel.

Ami tény, hogy az Európai Számvevőszék 2021-es különjelentése szerint Ukrajna hosszú évek óta szenved a korrupciótól, minden évben hatalmas – több tízmilliárd dolláros – összegek vesznek el a korrupció következtében. Az őshonos kisebbségek, így a magyar kisebbség jogait, pedig folyamatosan megsértik, így Ukrajnáról, mint működő jogállamról nem beszélhetünk.

Most Brüsszel azt akarja, hogy adjunk még négy évre feltétel nélkül háborús pénzt Ukrajnának.

– Működőképesek maradnak az EU-s intézmények abban az esetben, ha a tagállamok nem járulnak hozzá további eurómilliárdok befizetéséhez?

– Brüsszel bürokrácia azért akarja újabb pénzek befizetésére kötelezni a tagállamokat, mert több pénzt akar adni Ukrajnának a háborúra, több pénzt akar adni migrációra. A jelenlegi kereteket hét évre előre meghatározták. A brüsszeli bürokráciának nem kellene mást csinálnia, mint egyszerűen kifizetni a tagállamoknak a nekik jogosan járó forrásokat.

– Kijelenthető, hogy a brüsszeli vezetés kifogyott az európai emberek pénzéből?

– Orbán Viktor miniszterelnökkel egyetértve – a helyzet világos, Brüsszel kezéből kicsúszott a gyeplő, néhány hónap múlva pedig választások lesznek Európában, és a bürokraták a munkájuk helyett már arra figyelnek, mi lesz az ő állásukkal és karrierjükkel. A saját pecsenyéjüket sütögetik.

Ilyen helyzetben egy hevenyészett, átgondolatlan költségvetés-módosítást Magyarország semmiképpen sem támogathat.

Rá kell vennünk a brüsszeli bürokratákat, térjenek vissza az asztalaikhoz, és komolyan végezzék el a munkájukat.

Kiemelt kép: Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője beszédet mond a párt 29. tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2021. november 14-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még