A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:

– Önt kérdezte már az Eurobarométer bármilyen felmérés során?

„Nem, és nem is találkoztam még olyan emberrel, akit kérdeztek volna. Elméletileg nagyobb országban ezer, minden kisebb országban 500 ember évente kétszer is megszólítanak. Sőt, a leglényegesebb ezzel kapcsolatban a szakadék a között, amit az emberek jogos problémaként éreznek és amit a Bizottság fontosnak vél. Szerintem az embereket leginkább a megélhetésük, az egészségük és a gyerekük oktatása érdekli. Ezzel szemben az Eurobarométer kérdései inkább az internet biztonságra vagy a kisebbségi jogokra irányulnak. Ez a két terület pedig nagyon különbözik egymástól.”

– Ha jobban szemügyre vesszük a kérdéseket, azok néha nagyon naivnak és egyszerűnek tűnnek.

„A válaszadók nagy többsége fél a következményektől és nem akarnak nagyon ellentmondani. Emellett általában a kérdezőktől is félnek, nem akarnak előttük negatív színben látszani.”

– Ön szerint ilyen szempontból van különbség a kelet- és nyugat-európai ember között?

„Biztosan van, ezt a kérdést már én is feltettem magamnak. Bizonyos országokban főleg az emberek értékrendje más, ezért kapunk más válaszokat egy bizonyos táma értékközpontú megközelítésekor. Ha megkérdezzük, hogy mitől félnek a leginkább, azt mondják, attól, hogy elveszítik a munkájukat. De ha arra helyezzük a hangsúlyt, hogy vajon minden embernek joga van-e a munkára, akkor már nem a munkájuk elvesztése az automatikus válasz. Ilyen tekintetben szerintem szerencsére Magyarországon megmaradtak a közösségi elvek, hogy nem csak magunkért, hanem a közösségért, a családért vagy a nemzetért is felelősek vagyunk. Ezek ma nyugaton már eltűnőben vannak.”

– Ha viszont „valódi” kérdéseket teszünk fel, akkor rögtön populisták leszünk. Nem gondolja?

„Én nem hiszek a bal- és jobboldalban. Egy „wokista” szerint ilyenkor nem is populista lesz valaki, hanem egyenesen fasiszta, szóvalnem árt vigyázni! Fiatalként a baloldalra szavaztam, de sajnos kiderült, őket nem érdekli az emberek véleménye. A baloldal régen hangsúlyozta, hogy minden ember egyforma, ma azonban inkább a különbségekre helyezik a hangsúlyt. Számukra csakis az a lényeg, hogy térjünk el az átlagtól. A helyzet azonban nagyon súlyos, az emberek törékenyek. A fiatalokat inkább arra kéne rábírni, hogy bátrabbak legyenek, és higgyenek abban, amit gondolnak.”

– Az elmúlt 50 évben elhangzottak „valódi” kérdések az Eurobarométer felmérései során?

„Voltak, de legfőképpen az elején. 1982-ben például megkérdezték, hogy készek vagyunk-e harcolni a hazánkért? Mi nem nacionalisták vagyunk, hanem büszkék a közösségünkreés a hazánkra. Sajnos manapság több országban szeretnék, ha az emberek elfelejtenék a saját történelmüket és úgy tennének, mintha minden az Európai unió megalakulásával kezdődött volna. De mondok egy másik példát kicsivel későbbről. Egyszer felvetődött, hogy milyen tulajdonságot szeretnénk, amit a gyerekeink megtestesítsenek? Szerintem ez sokkal fontosabb, mint az unió értékeiről vitázni, ez a kérdés ugyanis az értékekre irányul. Az emberekben elindul valami, elkezdenek gondolkodni, ezek ugyanis nem nem irányított kérdések. Úgy tudunk igazán törődni egy társadalommal, ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mi foglalkoztatja őket.”

– Ön egyetért azzal, hogy mára a kérdésfeltevés igazi mesterséggé nőtte ki magát?

„Igen. Nagyon kell vigyáznunk, hiszen könnyen manipulálhatókká válhatunk. De ugyanakkor könnyű félreértelmezni is a dolgokat. Én abban bízom, hogyha az emberek naiv kérdéseket hallanak vagy látnak, gondolkodni kezdenek és nem elégednek meg egy egyszerű válasszal. Ha nem így tesznek, elveszítik a realitásérzéküket. Troczkij példáját hoznám fel, aki szerint a forradalmakat azért robbantották ki, mert az emberek valamit visszautasítottak. A nagy többség nem szereti a változást, és ha lehet, kerüli is azt. Senki sem hitte volna, hogy Magyarországon 1956-ban kitör a forradalom, de végül megtörtént, mert az emberek hittek magukban és elutasítottak valamit.”

– Ha ön lenne a kérdező 2023 őszén, mire lenne kíváncsi?

„Mondok egy példát: mi az a változás, amiért érdemes dolgozni a jövőben? Ez is arra inspirál, hogy gondolkodjunk el a jövőnkön. Ez akár filozófiai kérdés is lehet. De ne féljünk tőle, az emberek nem buták, nem szabad lenézni őket a kérdéseinkkel.”

A kiemelt kép illusztráció.