Üdvözlöm a sikeres megállapodást – írta közösségi oldalán Ursula von der Leyen, miután az EU-tagállamok brüsszeli nagykövetei elfogadták a migrációskrízis-rendeletet.

A migrációpárti bürokraták mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb átpréseljék a migránsok kvóták szerinti elosztását.

Bár az ügy egész Európa jövőjét eldöntheti, a vita mindössze 13 percig tartott, és hiába szavazott nemmel a Magyarország és a Lengyelország, illetve tartózkodott több tagállam, egyszerű többséggel mégis elfogadták a tervezetet, pedig Nyugat-Európában mára rendszeresek a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények.

A baloldal lelkes hozzászólásokban érvelt a kötelező kvóta mellett, a jobboldali felszólalók azonban arra is figyelmeztettek, hogy az uniós migrációs csomag a tagállamok önállóságát is veszélyezteti.

„Nem a migrációt támogató baloldali politikusok viselik a hibás döntések következményeit, ezek a politikusok valójában a milliárdos üzletet jelentő illegális migrációt segítik” – mutatott rá Jorge Buxadé Villalba spanyol képviselő.

„Az illegális bevándorlás mára az Európai Unió legalapvetőbb értékeit és eredményeit veszélyezteti. A bevándorlók miatt a közbiztonság, az emberek mindennapi jóléte kerül veszélybe” – mondta Hidvéghi Balázs a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.

„Nem fogadjuk el a kvótát, nem fogadjuk el a relokációt, nem fogjuk megengedni, hogy Magyarországon migránsgettókat hozzanak létre”

– hangsúlyozta a fideszes politikus.

Brüsszel szűkíteni akarja a tagállamok jogait, azért, hogy teljhatalma legyen

– fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős államtitkár az M1-en. Zsigmond Barna Pál rámutatott, hogy Brüsszel átgázol a tagállamok véleményén.

Az államtitkár kiemelte, hogy Brüsszel 2015 óta a migrációt támogatja viszont a magyar álláspont is világos és változatlan a kezdetektől. A kormány nemet mond az illegális bevándorlásra, illetve a kötelező kvótákra, Magyarország nem lesz bevándorlóország.

A migrációskrízis-rendelet elfogadása után most háromoldalú tárgyalások kezdődnek a tanács elnöksége, az EP és a bizottság delegációi között.

Ezeken a tárgyalásokon az Európai Parlament és az Európai Tanács álláspontjából fognak közös állásfoglalást gyúrni, ami elég nehéz feladat, mert a két szerv álláspontja között elég nagy a különbség.

Az Európai Parlament sokkal befogadóbb, sokkal inkább migrációpárti, mint a tagállamok.

A két legvitásabb pont az elemzők szerint az lesz, hogy hogyan kell definiálni a válsághelyzet, illetve a szolidaritás fogalmát – magyarázta a közmédia Brüsszelben lévő tudósítója. Baraczka Eszter, aki kiemelte, hogy a szolidaritással kapcsolatban az Európai Parlament a tegnap elfogadott álláspontnál is jóval messzebbre megy, kötelező befogadásról, kvótarendszerről beszél válsághelyzetben, ráadásul

bizonyos országokból érkező migránsok esetében nem folytatnának le eljárásokat, hanem anélkül menekültstátuszt kapnának.

Manfred Weber a néppárti frakció nevében úgy fogalmazott, hogy

az EP baloldala rendkívül radikális álláspontot képvisel az ügyben,

és engedniük kell, ha azt akarják, hogy megállapodás szülessen a háromoldali tárgyalásokon.

A baloldali német kormány azonban éppen abban bízik, hogy majd az Európai Parlament segít ráerőltetni a tagállamokra azt, amit ők az olaszokkal folytatott csata során elveszítettek, a kérdés az, hogy hogyan rendelkezzenek a tengeren mentést folytató civil szervezetekről.

Olaszország és Németország között hetek óta elég komoly a feszültség,

mert Németország olyan NGO-kat finanszíroz, amelyek a tengeren mentenek ki migránsokat, akiket ezután az olasz partokra szállítanak. Olaszország ezt elfogadhatatlannak tartja – magyarázta a közmédia tudósítója, és kiemelt, hogy úgy tudni, Scholz és Meloni Granadában megpróbálják majd személyesen is elsimítani a konfliktusokat.

Az olasz miniszterelnök és a német kancellár találkozójától hangos a média – magyarázta Joó Csaba, az M1 Granadából bejelentkező tudósítója, aki hangsúlyozta, hogy kezdődik az Európai Politikai Közösség (EPC) gyűlése. Ma az EPC tanácsot tartják, 50 ország tagja az EPC-nek, 47 miniszterelnök, illetve államfő vesz részt a tanácskozáson. Holnap pedig EU-csúcs lesz, amelyen 27 tagállam állam- és kormányfője vesz részt.

A találkozó legforróbb témája a migráció.

Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt személyesen is egyeztetett már Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A megbeszélésen

a migrációról a déli határnál kialakult veszélyhelyzet kapcsán, a hazánknak járó uniós forrásokról, az európai költségvetésről és az európai gazdaság versenyképességének növelési lehetőségeiről is beszélt a két politikus.

A kiemelt kép illusztráció.