„Amikor múlt csütörtökön robbanás rázta meg Stockholm Hässelby-Villastad nevű külvárosát, a nappalimban ültem, és éppen egy sms-t készültem elküldeni. Az ablaküvegek olyan erősen zörögni kezdtek, hogy azt hittem betörnek, és félbeszakítottam a gépelést a szó közepén” – számol be Charlie Duxbury, a Politico tudósítója.
„Biztos vagyok benne, hogy bomba volt – mondtam, miközben a mentőautók szirénázása töltötte be az esti csendet.
Amikor felmentem az emeletre, hogy megnézzem, jól van-e a lányom, zavartan jött ki a hálószobájából – folytatja az újságíró, akinek beszámolójából kiderül: már rutinos szakértőjévé vált a bombák felismerésesének, hiszen „idén már két bombatámadás is történt a városnak ebben a részében, így nagy volt az esélye, hogy ez volt a harmadik”.
Shootings, Bombings: More Deaths as Imported Gang Violence Continues to Plague Sweden https://t.co/cte4c7rqjf
— Breitbart London (@BreitbartLondon) September 29, 2023
Bevethetik a hadsereget
Duxbury felidézi: „az első, januári robbantás egy futball-labda méretű lyukat ütött egy lakóházba, közel ahhoz a helyhez, ahol gyakran kerékpározom”, míg „a második, márciusi merénylet a fiam középiskolája mögött egy egész sor fából épült sorházat döntött ki az alapjaiból.” A liberális lap munkatársa „rivális drogbandák” konfliktusaként ír a robbantásokról, nem nevezve meg a csoportok hátterét. Szerinte a drogbandák „egymás családjainak otthonát kezdtek el bombázni, és mindenki veszélyben érzi magát.”
A tudósító jelentéséből egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol az esti harangszó, az angelus helyett esti bombatámadások kevéssé meghitt hangjait hallhatják az ott élők. A Politico munkatársa felidézi: Ulf Kristersson miniszterelnök szeptember 28-án televíziós beszédet intézett a nemzethez. A miniszterelnök felvázolta, hogy kormánya hogyan tervezi az erőszak kezelését a rendőrség erőforrásainak növelésével. Még a hadsereg bevonásának lehetőségét is felvetette, miután csak szeptemberben 12 halálos áldozatot követelt a bandaháború.
A Valeurs Actuelles című francia konzervatív lap ennél is riasztóbb adatokról tud. A hírportál szerint az idén már
a 43 halálos áldozatot és 86 sebesültet követelő válság
megszüntetése érdekében hívta segítségül a kormány a hadsereget, az ország rendőrségének megerősítésére.
A lap Gunnar Strömmer svéd igazságügyi minisztert idézi:
„Olyan belföldi terrorizmussal állunk szemben, amely veszélyezteti társadalmunkat.”
Erről is a „szélsőjobb” tehet
Kristersson, a jobbközép Mérsékelt Párt vezetője „tavaly ősszel szoros választást nyert azzal az ígérettel, hogy a bűnözés visszaszorítására törekszik, miután ‘naiv’ elődei, a szociáldemokraták évekig tartó kudarcát igyekezett bebizonyítani” – fogalmaz a Politico. „Szélsőjobboldali támogatóival, a Svéd Demokratákkal együtt Kristersson a növekvő erőszakos bűncselekményeket a bevándorlás magas szintjével és az általa rosszul irányított integrációval igyekezett összefüggésbe hozni” – fűzi hozzá a liberális lap, a nemzetközi liberális média retorikájának megfelelően „szélsőjobboldaliként” aposztrofálva a korlátlan bevándorlást ellenző svéd pártot.
„Az erőszakhullám olyan intenzív, széles körben elterjedt és kaotikusan végrehajtott – gyakran tapasztalatlan tizenéves fiúkat toboroznak a támadások végrehajtására –, hogy egyre inkább az az érzésünk, hogy senki sincs biztonságban tőle”– folytatja a bandaháborúk hátterét nem részletező újságíró, akinek
cikkéből nem derül ki, hogy vajon tapasztalt, érett férfiakat hiányol-e, akik végrehajtják majd ezeket a „feladatokat”,
tehát a lassan félszáz halálos áldozatot követelő robbantásokat.
A wave of gang violence has turned Sweden, usually known as a peaceful welfare state, into a gun-homicide hot spot: They imported 3rd World scum, and this is the result. Stop importing scum, start deporting, this problem will solve itself. U.S. take note! https://t.co/RIpc7c2f75
— Naples Ron (@rrj0000) May 22, 2023
Idén eddig 134 robbantásos merénylet történt Svédországban, szemben a 2022-es 90 merénylettel. Ugyanakkor a lövöldözések száma más európai államokhoz képest továbbra is nagyon magas: idén eddig 289, 2022-ben pedig 391, egy 10 milliós országban – összegezi a Politico.
A lap cikkéből nem derül ki: kik állnak a drogbandák hátterében, s milyen körökből toboroznak a gengszterek
az orgánum által a súlyos bűncselekmények alól eleve felmentett, „tapasztalatlan tizenéves fiúkat.”
Jöttek, láttak, robbantottak
Svédországban
az elmúlt két évtizedben megduplázódott a „külföldön született” lakosság száma. 2022-ben elérte a kétmillió főt, ami a teljes lakosság egyötödét jelenti.
A 2015-ös migrációs válság idején (amely után Magyarország életbe léptette a határzárat) a svédek 160 ezer bevándorlót, többségükben szíriaiakat fogadtak be, többet, mint bármely másik uniós ország. Az ország később szigorított a befogadás szabályain, ekkor az Amnesty International emberi jogi szervezet bírálta az intézkedést. Tavaly már 90 robbantásos merénylet és 101 merényletkísérlet történt a svéd rendőrség adatai szerint, idén már most 100 fölött jár a robbantások száma – írja az origo.hu.
Kurd–török gengszterháború
Jelenleg Svédországban két rivális gengszterbanda harcol egymással, valószínűsíthetően drog- és és fegyverügyletek miatt. Az egyiket egy Törökországban élő, svéd-török kettős állampolgár, a másikat pedig korábbi, iraki kurd származású alvezére vezeti – derül ki jóval kisebb médaifelületet kapó konzervatív oldalak, többek között a Breitbart cikkeiből.
Droggal és fegyverrel kereskedő, rivális migráns gengszterbandák belháborúja a Svédországot esténként bombaszóval megremegtető konfliktus.
In a televised debate this evening, leader of far-right Sweden Democrats, Jimmie Åkesson, said that violence against women was “an imported problem.” Seems Åkesson forgot the multiple “domestic” male members of his own party found guilty of domestic violence and sexual assault. pic.twitter.com/r7JSmyocPH
— Christian Christensen (@ChrChristensen) May 2, 2021
Az erőszak elmúlt hetekben történt eszkalációja a Foxtrot nevű bandán belüli nézeteltérésekkel függ össze – folytatja Valeurs Actuelles.
A francia konzervatív lap rámutat:
a fegyveres konfliktus háttere, hogy az iraki kurd származású, 2018 óta Törökországban élő és ott is állampolgárságot szerzett svéd állampolgár, Rawa Majid, becenevén „a kurd róka” összekülönbözött egykori alvezérével, a törökországi születésű Ismail Abdóval, akinek gúnyneve: „Eper-ember”. A török–kurd ellentét döntő szerepet játszik a svédországi bandaháborúban.
Abdo egyébként szintén széles támogatást tudhat maga mögött törökországi, fegyveres bűnözői körök által.
Török–svéd csörte a háttérben
Törökország megtagadta Svédország egyik leghírhedtebb bűnözőjének – a gyanú szerint egy kiterjedt bűnszövetkezet vezetésével gyanúsított drogbárónak – a kiadatását arra hivatkozva, hogy Majid török állampolgár. Erről számolt be áprilisban a newarab.com.
Turkey has refused an extradition request from Sweden – an ironic reversal of events given Ankara’s slew of extradition requests to Sweden as it bids to join NATO.https://t.co/GekWTpN33Q
— The New Arab (@The_NewArab) April 14, 2023
A korábban Svédországban élő Rawa Majidot széles körben egy szervezett bűnbanda vezetőjének tartják, amely
Stockholm környékén elkövetett kábítószer-kereskedelemről, robbantásokról és gyilkosságokról ismert
– számolt be a Londonban kiadott pánarab orgánum. A svéd hatóságok, amelyek meg akarják mutatni a választóknak, hogy keményen fellépnek az erőszakos bűncselekményekkel szemben, kérték Majid kiadatását, hogy a svéd igazságszolgáltatás elé állhasson.
Ezt azonban Ankara azzal az indokkal utasította el, hogy Majid török állampolgár. Az események ironikus fordulatát mutatja, hogy Ankara számos kiadatási kérelmet nyújtott be a NATO-csatlakozásra törekvő Svédországnak – összegezte a pánarab lap a Politico és a nemzetközi média nagyobb orgánumai által nyilván „nem ismert” összefüggéseket.
Példátlan erőszakhullám
Svédország jobbközép kormánya szigorította a törvényeket a bandákkal kapcsolatos bűnözés visszaszorítása érdekében.
A svéd rendőrség vezetője pedig korábban azt mondta, hogy
a háborúzó (migráns) bandák példátlan erőszakhullámot zúdítottak az országra.
Svédország április 1-jétől, amikor az új jogszabályok hatályba léptek, háromról öt évre emelte az engedély nélküli robbanóanyag-birtoklásért kiszabható büntetést.
(Kiemelt kép: Stockholm, 2023. október 2. Rendőr egy lezárt útszakaszon Stockholm Hasselby Villastad nevű, északnyugati városrészében, ahol robbanás történt egy lakóépületben 2023. október 2-án. Fotó: MTI/EPA/TT/Henrik Montgomery)