Svédország az európai migrációs hullám kezdete, 2016 óta küzd az egyre agresszívabban viselkedő, migráns hátterű bűnbandákkal.
Míg az EU-ban egymillió lakosra vetítve 1,6 a fegyveres támadások áldozatainak száma, addig ez a mutató Svédországban 4,6 főre nőtt. Csak szeptemberben 12 embert lőttek agyon a bandaháborúk során, köztük ártatlan járókelőket, lakosokat is.
Legutóbb csütörtökön egy fiatal nő életét vesztette, miután robbantás történt egy lakónegyedben Fullerö városában, a bandaháborúk részeként.
Kapcsolódó tartalom
A probléma mára olyan súlyossá vált, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtök este televíziós beszédben fordult a lakossághoz. A kormányfő bejelentette: vizsgálja, hogyan tudnák a rendőrség mellett a hadsereget is bevetni a szervezett bűnözői csoportok elleni harcban.
Kriminológus: a svéd politikusok és a rendőrség is felelős a helyzetért
A svéd politikusok és a rendőrség egyaránt hibás a kialakult helyzetért, mivel évekig nem vették elég komolyan a szervezett bűnözést, a bűnbandák működését – véli Manne Gerell kriminológus, a Malmői Egyetem tanára. A kriminológus egy svájci lapnak adott interjúban rámutatott, hogy a bűnbandák képesek voltak profi módon megszervezni tevékenységüket, amely immár nemcsak a drogkereskedelemre és a rablásokra, hanem a bérgyilkosságokra is kiterjed – mondta Gerell a Neue Zürcher Zeitungnak (NZZ).
Sept 25 – Migrant Gang Wars Terrorize Sweden
„”Sweden had a large police reform some years ago. They kicked the professional police chiefs and exchanged them with women and woke police as chiefs.”https://t.co/Xr2FwX9nL7 pic.twitter.com/iKxiLM6r4P
— Henry Makow (@HenryMakow) September 25, 2023
A bandatagok túlnyomó többsége 30 év alatti férfi
A főként a kábítószer-kereskedelemhez és rablásokhoz kapcsolódó migránsbűnözés leginkább a fiatalabb generációkat érinti Svédországban. A Svéd Bűnmegelőzési Tanács statisztikái szerint
szinte mindegyik rendőrkézre került bandatag 30 év alatti fiatal férfi.
Kapcsolódó tartalom
A fegyverhasználat miatti halálos áldozatok száma elérte az évi 18 főt a 21–29 éves korosztályban Svédországban, egymillió lakosra vetítve – írja a német Focus Online.
Svédország 2015 óta rendkívül liberális bevándorlási politikát folytat, és Lisa Pelling politológus szerint az elmúlt évtizedekben „túl jól teljesített”. A szakember szerint a most zajló bandaháborúk főként annak köszönhetők, hogy az előző kormányok a szülőkre bízták, hogy alulfinanszírozott állami- vagy magániskolába adják a gyermekeiket. Pelling az NZZ-nek kifejtette, hogy
a migráns hátterű iskolás gyermekeknek akár 90 százaléka nem beszéli a svéd nyelvet.
Ez a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a német nagyvárosokban is – mutat rá a Focus Online.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt képen: Követ dob egy rendőrségi autó felé egy tüntető, miután több autót felgyújtottak a svédországi Malmö Rosengard városrészében 2023. szeptember 4-én. (Fotó: EPA/Johan Nilsson)